Vizuál

Tito borotvája

2014.02.26. 06:58
Ajánlom
Marinko Sudac Horvátország megkerülhetetlen műgyűjtője. Kollekciójának egy fontos része most a Ludwig Múzeumban látható, néhány orosz világsztár munkái mellett. Sudaccal a jugoszláv balhékról, az avantgárdról és a rossz lelkiismeretről beszélgettünk. INTERJÚ

- Mikor kezdett el műgyűjtéssel foglalkozni?

- 1968-ban születtem, és 1989-ig egyáltalán nem érdekelt a művészet. Akkoriban kezdtem olvasni a művészettörténeti könyveket, és rákattantam az antropológiára is. Kiderült, hogy 1914 és 1989 között nem akadt senki, aki a Jugoszláviában megszületett avantgárd alkotásokat gyűjtené, rendszerezné. Megkerestem azokat a művészeket, akik még éltek, a többieknek pedig a családjával léptem kapcsolatba. A legtöbbjükkel személyes barátságba is kerültem. Mindegyikőjük munkájára a radikális világlátás jellemző. Nem a művészeti piacnak dolgoztak, hanem folyamatosan kritikát fogalmaztak meg a politikai rendszer, az egyház vagy éppen a saját szüleik ellen. Minden mű, amely a gyűjteményemben van, erről az erős lázadásról szól.

- Furcsa, hogy ezek a munkák több mint hét évtizeden keresztül kiestek a műgyűjtők látóköréből.

- Nem vagyok művészettörténész, úgyhogy nem tudom, ez miért alakult így. Erről a lengyel, szlovák, horvát, magyar és román professzorokat kellene megkérdezni. Egyébként gyűjtők léteztek, csak ők inkább a személyes preferenciáik szerint gyűjtöttek. Én ezen már túlestem, az a célom, hogy egy hálót, kommunikációs csatornát hozzak létre a művészek között. Ezért is csináltuk meg az online művészeti archívumunkat, ahol ezek a munkák rendszerbe foglalva nézhetők.

- Magyarországon sokan gondolják, hogyha egy horvátot és egy szerbet egy szobába tesznek, azonnal kinyírják egymást. Nincs balhé?

- Nincs. Jugoszlávia érdekes hely volt, sok volt kommunista országban, így Magyarországon is a Nyugat előszobájának számított. A jugoszláv művészekre ugyanúgy hatottak a nyugati alkotók, mint az orosz avantgárd. De a kérdésre válaszolva: az avantgárdhoz nem passzol a nacionalizmus. Nem az etnicitás a fontos, hanem a hasonló világlátás.

- Azért a politikát nehezen lehet kikerülni. A gyűjtemény legnagyobb sikere az a kiállítás volt, amelyet Tito egykori hajóján, a Sirályon rendeztek be.

- A Sirály egy olyan rendszer szimbóluma, amely eltűnt a történelem süllyesztőjében. Az a rendszer gyűlölte ezt a fajta művészetet, és a rendszer szimbóluma maga Tito volt. Mégis, Tito dolgozószobájában egy csomó olyan filmet találtak, amiket személyesen tiltott be. Úgy látszik, mégis szerette őket. Erre az ambivalenciára gondoltam, amikor az íróasztalát telepakoltam a Gorgona Csoport munkáival. Tito 1961-ben, egyik beszédében külön kitért rájuk mint betiltandó szemétre. Nagyon szórakoztató volt a látogatók reakciója a tárlatra. Sztilinovics, az egyik művész még korábban készített egy jugoszláv zászlót borotvapengékből. A baloldaliak elégedetten hümmögtek, és azt mondták, ebből is látszik, hogy Jugoszlávia milyen erős és erőt sugárzó ország volt. A jobboldaliak pedig azt mondták, a mű természetesen azt mutatja be, hogy Jugoszlávia úgy szabdalta szét a benne élőket, mint egy borotvapenge. Úgyhogy mindenki elégedetten távozott.

- A kelet-európai művészet kezdi reneszánszát élni, legalábbis a fokozódó nyugati érdeklődés alapján úgy tűnik.

- Ez a kiállítás jó példa erre. Generációk és jó pár határ választja el egymástól az ukrán Kulikot, az orosz Blue Nosest vagy a horvát Vanistát, mégis ugyanaz a kritikus, lázadó szemléletmód jellemző rájuk. Hónapokig tanulmányoztam a MOMA működését, és rájöttem, hogyan csinálják. Egy ideig csak japánokkal foglalkoznak, aztán jön a kínai korszak, most pedig Kelet-Európa van soron. De máshonnan is érdeklődnek, a Tate igazgatója is eljött a Sirályra, 2015-ben pedig a gyűjteményt kiállítják Londonban is. Azt is észrevettem, hogy szinte minden nagy múzeumban, a Tate-től a Pompidouig mindenhol vannak kelet-európai gyökerű munkatársak, akik nagyon örülnek ezeknek a munkáknak. Van egyébként egy elméletem, hogy miért érdeklődnek ennyire a nyugatiak mostanában. Talán rossz a lelkiismeretük, hogy mindig cserbenhagytak bennünket. De ha így is van, a lényeg akkor sem változik: végre eljut hozzájuk egy csomó elveszett kincs. És így talán végre hozzánk is közelebb kerül a saját kulturális hagyatékunk.


A Ludwig Múzeum Átmenet és átmenet című kiállítása március 7. és 9. között rendhagyó tárlatvezetésekkel és hosszabbított nyitvatartással, 20 óráig várja a látogatóinkat.

Ízelítő a kiállítás anyagából:

Programkereső

Legnépszerűbb

Könyv

Az író, akinek első kisregénye miatt sajtóper indult

Dolgozott textilkereskedésben, volt bélyegkereskedő és nyelvtanár is.1894. október 18-án született Déry Tibor, a 20. századi magyar próza egyik jelentős képviselője. 
Színház

Izgalmas utazás nézőnek és alkotónak egyaránt – Bűn és bűnhődés premier

Závada Pál a székesfehérvári Vörösmarty színház felkérésére írt új színpadi adaptációt Dosztojevszkij világhírű regényéből, a Bűn és bűnhődésből, amelynek bemutatója október 16-án volt a Kozák András Stúdióban. Hargitai Iván rendezésének köszönhetően a különleges előadás tapintás-közelbe hozza egy „társadalomellenes” tett természetrajzát.
Vizuál

A tavalyi év eseményei a világ legjobb képein

Nézd meg, mi történt a világban tavaly! Október 23-ig megtekinthető a tárlat a Magyar Nemzeti Múzeumban.
Színház

To be, or not to be - Benedict Cumberbatch Hamletként tér vissza az Urániába

Decemberben újra látható az Uránia történetének egyik legnépszerűbb színházi közvetítése, a londoni Barbican Színház Hamlet előadása, főszerepben Benedict Cumberbatch-al. 
Plusz

Őze Áron dadogással élő sorstársaival beszélget

A dadogás elfogadásának világnapján, október 22-én konferenciát szerveznek, amelyre a beszédhibában érintetteket és a témával foglalkozó pszichológusokat is várnak.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál hír

Látványtervezői díj a Valannak

A Valan – Az angyalok völgye című film látványtervezője, Damokos Csaba az Alexandre Trauner Art/Film Fesztiválon a kategória megosztott második díját nyerte el.
Vizuál mti

Rekordok dőltek a Virág Judit Galéria árverésén

Kádár Béla Concertina című festménye 110, valamint Schönberger Armand Abszintivók című festménye 85 millió forintos eladási árával életműrekordot döntött a Virág Judit Galéria őszi árverésén.
Vizuál

Jankovics Marcell és Gyulai Líviusz kapta az 50 éves szolnoki filmfesztivál életműdíját

A rajzfilmrendezőt és a grafikusművészt a látványtervezők munkásságára fókuszáló szolnoki Alexandre Trauner Art/Film Fesztiválon díjazták.
Vizuál

10 éve hunyt el Dargay Attila rajzfilmrendező

Vuk, Szaffi, Pom-Pom, a Nagy ho-ho-ho-horgász - a magyar animáció legismertebb karakterei kötődnek a nevéhez. Dargay Attila tíz éve, 2009. október 20-a óta nincs köztünk.
Vizuál portré

„Kell egy csapat” – Sándor Pál 80

Régi idők focija, Ripacsok, Szerencsés Dániel – csak néhány film Sándor Pál gazdag életművéből. A Kossuth-díjas filmrendező október 19-én ünnepli 80. születésnapját.