Vizuál

Tito borotvája

2014.02.26. 06:58
Ajánlom
Marinko Sudac Horvátország megkerülhetetlen műgyűjtője. Kollekciójának egy fontos része most a Ludwig Múzeumban látható, néhány orosz világsztár munkái mellett. Sudaccal a jugoszláv balhékról, az avantgárdról és a rossz lelkiismeretről beszélgettünk. INTERJÚ

- Mikor kezdett el műgyűjtéssel foglalkozni?

- 1968-ban születtem, és 1989-ig egyáltalán nem érdekelt a művészet. Akkoriban kezdtem olvasni a művészettörténeti könyveket, és rákattantam az antropológiára is. Kiderült, hogy 1914 és 1989 között nem akadt senki, aki a Jugoszláviában megszületett avantgárd alkotásokat gyűjtené, rendszerezné. Megkerestem azokat a művészeket, akik még éltek, a többieknek pedig a családjával léptem kapcsolatba. A legtöbbjükkel személyes barátságba is kerültem. Mindegyikőjük munkájára a radikális világlátás jellemző. Nem a művészeti piacnak dolgoztak, hanem folyamatosan kritikát fogalmaztak meg a politikai rendszer, az egyház vagy éppen a saját szüleik ellen. Minden mű, amely a gyűjteményemben van, erről az erős lázadásról szól.

- Furcsa, hogy ezek a munkák több mint hét évtizeden keresztül kiestek a műgyűjtők látóköréből.

- Nem vagyok művészettörténész, úgyhogy nem tudom, ez miért alakult így. Erről a lengyel, szlovák, horvát, magyar és román professzorokat kellene megkérdezni. Egyébként gyűjtők léteztek, csak ők inkább a személyes preferenciáik szerint gyűjtöttek. Én ezen már túlestem, az a célom, hogy egy hálót, kommunikációs csatornát hozzak létre a művészek között. Ezért is csináltuk meg az online művészeti archívumunkat, ahol ezek a munkák rendszerbe foglalva nézhetők.

- Magyarországon sokan gondolják, hogyha egy horvátot és egy szerbet egy szobába tesznek, azonnal kinyírják egymást. Nincs balhé?

- Nincs. Jugoszlávia érdekes hely volt, sok volt kommunista országban, így Magyarországon is a Nyugat előszobájának számított. A jugoszláv művészekre ugyanúgy hatottak a nyugati alkotók, mint az orosz avantgárd. De a kérdésre válaszolva: az avantgárdhoz nem passzol a nacionalizmus. Nem az etnicitás a fontos, hanem a hasonló világlátás.

- Azért a politikát nehezen lehet kikerülni. A gyűjtemény legnagyobb sikere az a kiállítás volt, amelyet Tito egykori hajóján, a Sirályon rendeztek be.

- A Sirály egy olyan rendszer szimbóluma, amely eltűnt a történelem süllyesztőjében. Az a rendszer gyűlölte ezt a fajta művészetet, és a rendszer szimbóluma maga Tito volt. Mégis, Tito dolgozószobájában egy csomó olyan filmet találtak, amiket személyesen tiltott be. Úgy látszik, mégis szerette őket. Erre az ambivalenciára gondoltam, amikor az íróasztalát telepakoltam a Gorgona Csoport munkáival. Tito 1961-ben, egyik beszédében külön kitért rájuk mint betiltandó szemétre. Nagyon szórakoztató volt a látogatók reakciója a tárlatra. Sztilinovics, az egyik művész még korábban készített egy jugoszláv zászlót borotvapengékből. A baloldaliak elégedetten hümmögtek, és azt mondták, ebből is látszik, hogy Jugoszlávia milyen erős és erőt sugárzó ország volt. A jobboldaliak pedig azt mondták, a mű természetesen azt mutatja be, hogy Jugoszlávia úgy szabdalta szét a benne élőket, mint egy borotvapenge. Úgyhogy mindenki elégedetten távozott.

- A kelet-európai művészet kezdi reneszánszát élni, legalábbis a fokozódó nyugati érdeklődés alapján úgy tűnik.

- Ez a kiállítás jó példa erre. Generációk és jó pár határ választja el egymástól az ukrán Kulikot, az orosz Blue Nosest vagy a horvát Vanistát, mégis ugyanaz a kritikus, lázadó szemléletmód jellemző rájuk. Hónapokig tanulmányoztam a MOMA működését, és rájöttem, hogyan csinálják. Egy ideig csak japánokkal foglalkoznak, aztán jön a kínai korszak, most pedig Kelet-Európa van soron. De máshonnan is érdeklődnek, a Tate igazgatója is eljött a Sirályra, 2015-ben pedig a gyűjteményt kiállítják Londonban is. Azt is észrevettem, hogy szinte minden nagy múzeumban, a Tate-től a Pompidouig mindenhol vannak kelet-európai gyökerű munkatársak, akik nagyon örülnek ezeknek a munkáknak. Van egyébként egy elméletem, hogy miért érdeklődnek ennyire a nyugatiak mostanában. Talán rossz a lelkiismeretük, hogy mindig cserbenhagytak bennünket. De ha így is van, a lényeg akkor sem változik: végre eljut hozzájuk egy csomó elveszett kincs. És így talán végre hozzánk is közelebb kerül a saját kulturális hagyatékunk.


A Ludwig Múzeum Átmenet és átmenet című kiállítása március 7. és 9. között rendhagyó tárlatvezetésekkel és hosszabbított nyitvatartással, 20 óráig várja a látogatóinkat.

Ízelítő a kiállítás anyagából:

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

Lady Gagának szabadott, amit Radics Giginek nem

Az Egyesült Államokban nagy hagyománya van annak, hogy az új elnököt popsztárok körében eskessék fel. Tegnap Joe Bidennek Lady Gaga énekelt himnuszt, tizenkét éve Aretha Franklin tette felejthetetlenné Obama beiktatását. De Barbra Streisand, Ricky Martin és Gene Kelly egyaránt mutatkoztak hasonló szerepben. És mi az, amiért Radics Gigit tetemre hívták, Lady Gagát viszont nem?
Klasszikus

Bősze Ádám és a Budapesti Vonósok kalauzolnak Schubert világába

A Budapesti Vonósok háromrészes sorozatában a zenetörténet egyik legtitokzatosabb, alig 31 évesen elhunyt zsenijének remekműveit ismerhetjük meg közelebbről január 22-én.
Klasszikus

Bogányi Tibor karmesteri pálca helyett csellót ragad A magyar kultúra napján

Magyar zeneszerzők művei csendülnek fel 2021. január 22-én, pénteken, a magyar kultúra napján 19.30 órakor a Müpában. A pécsi zenekar ünnepi koncertjét a Müpa Home ingyenes közvetítéssorozat keretében élőben követheti majd a közönség az intézmény online platformjain.
Klasszikus

Valós időben, koncert közben is nézői kérdésekre válaszol Hámori Máté és az ÓDZ

No, persze biztosított a zavartalan zeneélvezet is. Az Óbudai Danubia Zenekar új sorozatában a kulisszák mögé vezet, hogy belülről nézzük meg, hogyan folyik egy zenekari próba, mit csinál egy karmester és hogyan születik meg a koncert.
Klasszikus

Dokumentumfilm készült Erkel Ferenc Himnuszáról – Nézze meg online, itt!

A Himnusz keletkezéséről készített dokumentumfilmet a Budapesti Filharmóniai Társaság (BFT) és az Erkel Ferenc Társaság A Himnusz regényes története címmel, Juhász Annával és Becze Szilviával.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál ajánló

Lidérc úr és a lelki karantén: Díjnyertes rövidfilmek online

Idén januárban a Friss Hús Budapest Nemzetközi Rövidfilmfesztivál exkluzív online premierekkel lepi meg a rövidfilmek szerelmeseit. A limitált ideig látható válogatásban 4 magyar és 5 nemzetközi, díjnyertes alkotás látható a fesztivál Facebook-oldalán.
Vizuál Film

A bárányok hallgatnak – 6 érdekesség a 30 éves film kapcsán

Tényleg sosem pislog Hannibal Lecter? És miért jut eszembe a molylepkéről Salvador Dalí? Összeszedtünk néhány érdekes tényt a film kapcsán, amely nyomán a világ megismerte az egyik leghíresebb fiktív emberevőt, Hannibal Lectert.
Vizuál hír

Régi magyar némafilmek zenei aláfestéséhez hirdettek pályázatot

Némafilmhez filmzenét! címmel indít pályázatot a Művészetek Völgye és a Nemzeti Filmintézet. A jelentkezési határidő: 2021. március 31. éjfél.
Vizuál hír

A-kategóriás filmfesztiválon debütál a magyar elsőfilmes drámája

Az 51. Goai Nemzetközi Filmfesztiválon mutatják be Krasznahorkai Balázs Hasadék című filmjét. Az elsőfilmesek versenyében szereplő alkotás India után 2021 tavaszán Magyarországon is látható lesz a Budapest Film forgalmazásában.
Vizuál hír

Tiziano-kiállítással ünnepli fennállásának 130. évfordulóját a bécsi Szépművészeti

Az évforduló alkalmából ingyenjeggyel és Tiziano-kiállítással kedveskedik látogatóinak a Kunsthistorisches Museum.