Vizuál

Tíz árnyalat az ezer tó országáról

2012.02.25. 07:00
Ajánlom
A Pekka of Finland harsány színekkel, izgalmas formákkal népszerűsíti a finn életérzést, és könnyedén fogalmazza képekbe az északi ország ősi-modern mítoszait.

Az óriási bőröndökből előbukkanó, Európát beutazó kép-konvoj Finnország legmenőbb alkalmazott grafikusainak egy-egy, kifejezetten a turnéra készített munkáját rejti. A művek jólesőn-játékosan bizonyítják, hogy a vodka és a szőkeségek mellett - a tárlat alcíme Kortárs illusztrációk a pia és a szőkék földjéről - továbbra is a design a finnek legkelendőbb exportcikke. Mindennek felmutatásával a kiállítás egyszeriben ízléses, vagány és roppant vonzó országimázs-csomaggá is változik a kArton Galéria terében.

A tárlat tíz markáns impressziót, látomásszerű pillanatképet mutat be az ezer tó országáról. Az egységes méretű - majd' embernyi nagyságú - anzixok fényről és sötétről tett személyes vallomások, a természet közelségének, a tradíciók továbbélésének falfelületnyi megfogalmazásai. Persze számos módon bejárhatjuk a galéria terét, számomra azonban Antti Uotila op- és pop-art megoldásokból építkező, óriási képeslapra hasonlító kollázsa jelentette látogatói túrám origópontját, ahova aztán - a többi tabló színével, hangulatával - jól esett visszatérnem. Uotila címeroroszlánt, hattyút - Finnország nemzeti madarát -, jókora sügeret és sirályt, meredek hegyoldalon bandukoló medvét, fákat, köveket ábrázol együtt az érzékeinket zavarba hozó, nonfiguratív, játékos illúziókkal. Neonos víziója sajátos, közelképekből kirajzolódó szubjektív nagytotált ad.

Folytassuk virtuális barangolásunkat Sanna Mander képénél, amely a maga laza stílusában nem kevesebbet vállal, mint Finnország flórájának bemutatását. A növényhatározószerű elrendezés helyett egy furcsa palackból - afféle nordikus Pandora szelencéjéből - kiszabaduló, hatalmas virágbokrétát képzeljünk el, amely glóriaszerűen árad szét a sötét alapozáson. Pietari Posti szürreális kréta-erdejében - fái kifejezetten Magritte: A titkos játékos című alkotását idézik - fejetlen, lompos farkú, nagymacskaszerű lények rejtőzködnek, Sac Magique szirupos vattacukor-világát pedig ravasz tekintetű, vagy épp könnyező, pink elefántok lakják. Előbbit a végtelen, finn nyírfaerdők ihlették, utóbbi a fiatalság gondtalan lollipop-felszíne alatt megbújó nehézségeket tematizálja.

Santtu Mustonen Forró, csapadékos nyáréjszakáját a hatvanas évektől errefelé alighanem bármelyik pszichodelikus indie-zenekar jó szívvel elfogadná albumborítónak. Mintha egy suhanó viharvadász-különítmény nyitva feledett objektíve kapott volna le egy apokaliptikus, vad zivatart. Féktelenséget, száguldást, a határok felrúgását érzékelteti a kép, vagyis - feltételezem - egy átlagos, forró, finn buliestét. Minni Havas fotorealisztikus igényű munkáján tetovált testű, kötött zoknis viráglányokként jeleníti meg a három Gráciát. Hátuk mögött - akárha kiégett fényképet néznénk - Szent Iván-éj tüze lobog. De az is lehet, hogy eleven fáklyaként ők maguk válnak a tűz martalékává.

Míg az előző két alkotás az önfeledt tombolást, az elragadtatottságot, Rami Niemi (ön)-ironikus munkája a katzenjammeres másnapokat ragadja meg. A borisszák ébredését krétarajzszerűen ábrázoló sűrű képen csavarhúzós, forrasztópákás alakok dolgoznak serényen - tán azon, hogy lehalkítsák a hasogató, belső hangokat. Niemi részletgazdag munkája képregényszerűen kanyargó, apró, egymással összefüggő jelenetekből áll össze. Inka Järvinen tollaktól, sásszerű növényzettől légies, térképrészletnek ható, felülnézeti partszakasza olyan, mintha elektrográfiát ötvözne land-arttal. Lotta Nieminen képe kezdetleges számítógépes játékok világát, Janine Rewell A hattyú születése című munkája pedig az absztrakt rajzfilmeket, videoklipeket juttatja eszünkbe.

Körsétánk végén könnyen beláthatjuk, hogy ezek a világszerte foglalkoztatott, bögre- és pólómintákat, szórólapokat és koncertplakátokat tervező fiatal grafikusok mennyire ügyesen bánnak a huszadik század második felére jellemző képzőművészeti sztár-trendek ikonográfiájával, illetve milyen szívesen kölcsönöznek ötleteket az utcaművészettől is. A kiállítótérben egy vetítőn futó, illetve az interneten is elérhető további munkáik arról árulkodnak, hogy kezük alól vizuálisan vonzó világ bontakozik ki. Ám volna itt még valami. A példaértékű, gondos összefogás, támogatási háló méghozzá, ami képeiket Magyarországra hozta. A kiállítók ugyanis egytől egyig a Pekka cég alkalmazásában állnak, a tárlat így akár tekinthető az ügynökség - igazán impozáns - portfóliójának is. Idén tudniillik Helsinki a világ design fővárosa, a Pekka of Finland pedig a rendezvénysorozat utazó nagykövetségeként, kihelyezett, kedvcsináló tagozataként is funkcionál. Tehetségekben nálunk sincs hiány, művészet-menedzsment terén azonban érdemes pár pillantást a finnekre vetnünk!

Interjúnkat a kArton Galéria tulajdonosával, Kozma Péterrel itt olvashatják.                 

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Generációk csellista példaképe: 75 éves lenne Jacqueline du Pré

Tragikusan fiatalon hunyt el, de egyetlen évtized alatt beírta nevét a legfontosabb modern előadóművészek közé. Jacqueline du Pré inspiráció sokak számára ma is, egykori hangszerén pedig magyar művész játszik.
Vizuál

Az első önarckép, amely tükrözte Van Gogh elmeállapotát

Vincent Van Gogh munkásságának vezető szakértői igazolták, hogy az oslói Nemzeti Múzeum gyűjteményében található önarcképet valóban a holland mester festette. A különleges alkotás 1889-ben készült, mikor a művész pszichózisa miatt többször is kezelésre szorult.
Klasszikus

Egy nő nem csupán a gitárját tudja behangolni, hanem akár zenét is írhat

Egyre nyilvánvalóbb, hogy a nők legalább annyira értenek a zenéhez, mint a férfiak. De milyenek a lehetőségeik, és mennyi terük van alkotni? Erről kérdeztük Barna Emília szociológust.
Könyv

A Tüskevár írója volt gazdatiszt, de uszálykísérő, patkányirtó és napszámos is

Bár elsősorban ifjúsági és "állatregényíróként" emlegetik, még utóbbi köteteiben is - csak úgy mellékes könnyedséggel - zseniális emberábrázoló. 1900. január 25-én született Fekete István író.
Jazz/World

Visszakapta az ellopott hegedűjét Lajkó Félix

Sajtónyilvánosság előtt kapta vissza ellopott hegedűjét Lajkó Félix január 23-án, csütörtökön, Újvidéken.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál Film

Claude Lanzmann monumentális Shoah filmje is látható a holokauszt nemzetközi emléknapján

75 éve, 1945. január 27-én szabadította fel a Vörös Hadsereg az auschwitz-birkenaui koncentrációs tábort. A holokauszt nemzetközi emléknapja alkalmából az Izraeli Kulturális Intézet és az Uránia Nemzeti Filmszínház vetítéssorozataiból ajánlunk.
Vizuál BIDF

„Nincs izgalmasabb, mint ott lenni és látni"

Müller Péter Sziámi, a BIDF zsűritagjaként a valóságéhség és a filmezés összefüggéseiről, a dokumentumfilm fontosságáról beszél, a K polgártárs, a Bukjon minden! és Az underground kórház című filmek kapcsán. 
Vizuál vincent van gogh

Az első önarckép, amely tükrözte Van Gogh elmeállapotát

Vincent Van Gogh munkásságának vezető szakértői igazolták, hogy az oslói Nemzeti Múzeum gyűjteményében található önarcképet valóban a holland mester festette. A különleges alkotás 1889-ben készült, mikor a művész pszichózisa miatt többször is kezelésre szorult.
Vizuál buszmegálló

Kortárs festményekkel találkozhat a buszmegállókban

Az irodalom már meghódította a tömegközlekedést a megállókban olvasható novellákkal és a könyvautomatákkal, most a képzőművészeten a sor!
Vizuál gyász

Elhunyt A kockásfülű nyúl alkotója

Televíziós sorozatok, egész estés tévé- és mozifilmek, gyermeknek készülő produkciók egész sora kötődik nevéhez. Generációk nőttek fel az általa készített A kockásfülű nyúl és a Kíváncsi Fáncsi kalandjain. Richly Zsolt rajzfilmrendező 79 éves volt.