Tíz film az ezerarcú világról – szubjektív ajánló a 11. BIDF programjából

Január 25. és február 2. között rendezik meg a 11. Budapest Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivált (BIDF), amely során tizenegy városban hatvan filmmel és csaknem kétszáz vetítéssel várják az érdeklődőket. A szemlén számtalan fontos, aktuális társadalmi és emberi jogi kérdésekkel foglalkozó alkotást láthatunk ezúttal is, a vetítések után pedig lehetőségünk nyílik találkozni és beszélgetni az alkotókkal, illetve szakértőkkel. A fesztiválra hangolódva összegyűjtöttünk tíz filmet a versenyprogramból, amelyet mi semmiképpen sem hagynánk ki.

Államcsíny zenei aláfestéssel (r.: Johan Grimonprez)

1961 februárjának egyik reggelén Abbey Lincoln énekesnő és Max Roach dobos betörnek az ENSZ Biztonsági Tanácsába, hogy Patrice Lumumba, a frissen függetlenné vált Kongó miniszterelnökének meggyilkolása ellen tiltakozzanak. Hat hónappal korábban tizenhat újonnan függetlenné vált afrikai országot vesznek fel az ENSZ-be. Emiatt a régi gyarmatosító hatalmak szavazattöbbsége elveszik. A hidegháború csúcsán Nyikita Hruscsov szovjet vezető az ENSZ Közgyűlésén az ENSZ bűnrészessége ellen tiltakozva az asztalt csapkodja a cipőjével, és azonnali világméretű dekolonizációt követel. Baudouin belga király, hogy megtartsa az irányítást a korábban Belga Kongóként ismert terület kincsei felett, szövetségesre talál Eisenhower adminisztrációjában, akik attól tartanak, hogy elveszítik az atombombák előállításához kulcsfontosságú, a világ egyik legnagyobb uránkészletéhez való hozzáférést. Az amerikai külügyminisztérium akcióba lép: az afrikai országok ENSZ-küldötteit megzsarolják, majd a CIA titkos műveleteiről mit sem sejtő jazz nagyköveteket – mint Louis Armstrong, Nina Simone, Duke Ellington, Dizzy Gillespie – küldenek a világ minden tájára, hogy megnyerjék az emberek szívét és elméjét, és eltereljék a figyelmet a CIA által támogatott puccsról.

Köddé váltak (r.: Andreas Hartmann, Arata Mori)

Minden évben emberek ezrei tűnnek el nyom nélkül Japánban. A jelenségnek elnevezése is van: Johatsu avagy „elpárolgottak”, akik a legkülönbözőbb okok miatt döntenek úgy, hogy felhagynak addigi életükkel: kínzó kapcsolatuk, fojtogató adósságuk vagy a maffia fenyegetései elől menekülnek. Sokuknak az úgynevezett „éjszakai költöztető” cégek segítenek eltűnni és új életet kezdeni valahol máshol. A korábbi identitásukat feladó embereknek és hátrahagyott családjuknak, barátaiknak is számos fájdalommal, belső konfliktussal kell szembesülniük, amelyből ködös út vezet a megbékéléshez.

Kék Pelikan (r.: Csáki László)

1988-ban Magyarországon már mindenki igényelhetett világútlevelet, kinyíltak a határok, felszabadult az utazás lehetősége, a vonat és a busz azonban nagyon drága volt. Mit ér a szabadság, ha nem lehet élni vele? A Nyugatra vágyó három jóbarát, Ákos, Laci és Petya rájönnek, hogy a MÁV-nál a jegyeket kézzel írva, kék Pelikan indigót használva töltik ki – egy budapesti belvárosi bérház egyik lakásában megkezdődnek a kémiai kísérletek, hogy hamis vonatjegyekkel mehessenek világot látni… Csáki László rendhagyó animációs dokumentumfilmje garantáltan visszarepít minket a kilencvenes évekbe.

Kedves, drága szeretteim (r.: Jury Rechinsky)

Az emberség, báj és humor, az idősek bölcsessége a legnagyobb bajban sem hagyja el az embereket. Az Ukrajnában zajló háború a házakat porrá, a halottakat pedig számokká változtatja. A szükségállapot rutinszerűvé válik. A lakosság mindennapi életét a frontvonalon túl is áthatja és átalakítja az erőszakos háború, amely mindenütt jelen van. A társadalomnak új helyzeteket kell megoldania: az időseket, egyedülállókat és mozgásképtelen embereket evakuálják és rögtönzött menedékházakat, gyengélkedőket hoznak létre nekik; a menekülési útvonalakat közösen szervezik; holttestek után kutatnak, hogy miután megtalálják őket azonosítani tudják és eljuttassák hozzátartozóikhoz. Az élet védelmére és a méltóság visszaadására irányuló folyamatos kísérletei azoknak az embereknek, akiktől mindezt erőszakkal elvették. Fáradhatatlan munka, amely soha nem válhat normális állapottá.

Egy újfajta vadon (r.: Silje Evensmo Jacobsen)

Egy norvég erdőben lévő kis farmon a Payne család a világtól elszigetelt életet él: apa, anya és négy gyermekük, vadon és szabadon. Önellátóak, amennyire tudnak, a gyerekek otthon tanulnak, a természettel harmóniában élnek. Egy ideig. Egy váratlan családi tragédia felforgatja idilli világukat, és arra kényszeríti az új helyzetet lélekben is feldolgozni kénytelen családot, hogy a modern társadalom felé nyitva új utat járjanak be. Ulv, Falk, Freja és Ronja, négy gyerek, akiknek meg kell birkózniuk az új kihívásokkal, alkalmazkodniuk kell, és apjukkal együtt meg kell szeretniük az emberek és a gyerekek olykor kegyetlen világát, amelyben talán ők is barátokra találhatnak.

Zenica felett az ég (r.: Nanna Frank Møller, Zlatko Pranjic)

A bosznia-hercegovinai Zenica a világ egyik legszennyezettebb városa. A világon Észak-Korea után a második legmagasabb a halálozási arány az indiai tulajdonban lévő kokszoló szűrés nélkül távozó mérgező anyagai miatt. Az emberélet nem számít. Nemcsak a tulajdonos, de a munkások és a hivatal számára is fontosabb, hogy amíg élnek, megéljenek. Amikor az egyetemi professzor, Samir Lemes az élhető jövő érdekében harcolni kezd és egyesíteni igyekszik a város polgárait, a pénz, a hatalom és a politika ugyanolyan mérgező ellenfélnek bizonyul, mint az életüket veszélyeztető szennyezés.

A boldogság ügynöke (Arun Bhattarai, Zurbó Dorottya)

A mindössze 700 ezer embert számláló, apró himalájai királyságban, Bhutánban a Boldogság Kutatóintézet munkatársai járják az országot, és négyórás kérdőív segítségével mérik fel a lakosság boldogságszintjét. Ennek eredményéből dolgozzák ki az ötéves fejlesztési terveket, amelyeknek elsődleges célja, hogy tovább növeljék a bhutáni társadalom „boldogság indexét”. A filmben egy boldogságügynököt, Ambert követjük nyomon, aki házról-házra látogatja az elszigetelt falvakat. Rajta keresztül kapunk intim betekintést a bhutáni társadalom hétköznapjaiba: abba, hogy mi teszi őket igazán boldoggá, és egyáltalán valóban mérhető-e a boldogság? A történet során nemcsak a hétköznapi emberek vágyait ismerjük meg, hanem főhősünk személyes sorsa is kibontakozik. Arun Bhattarai és Zurbó Dorottya különleges alkotását lapunk 2024 legjobb filmjei közé is beválogatta.

Vagyok, hogy legyünk (r.: Juan Mejía Botero)

Kolumbiában, egy olyan országban, amelyet mélységes faji és társadalmi-gazdasági különbségek sújtanak, egy vidéki származású fekete nő, Francia Márquez, ellenszegülve a status quo-nak, elnökválasztási kampányon indul. Nem törődik a hatalom fenyegetésével, az ellene elkövetett merénylettel, az aranybányászatban érdekelt multik és a diktatúra korrupt és halálosan fenyegető összefonódásával: nem hajlandó tudomásul venni, hogy „hol a helye”. Mozgalmat indít, és évtizedekig harcol a hatalom ellen. Sikere példátlan lenne…

A láthatatlan nemzet (r.: Vanessa Hope)

Tajvan. Egy ország, amelyet Kína nyomására számos állam a mai napig nem ismer el, köztük a magyar kormány sem. Egy nép, amely óriási küzdelmet folytat, hogy megőrizze nehezen kivívott demokráciáját és a szabadságot. Egyetemi diákok, akik csakúgy, mint Hongkongban, elszántan képviselik országuk valódi érdekeit. Egy film, amelynek főhőse Tajvan első női elnöke, a hazája iránti szenvedéllyel kormányzó Tsai Ing-wen, aki kötélen táncolva egyensúlyoz az Egyesült Államok és Kína kolosszális geopolitikai erői között. „A Láthatatlan Nemzet” megmutatja magát.

Volt szerető, nincs szerető (r.: Elizabeth Lo)

Kínában egy új iparág jelent meg: ha rájön egy férj vagy feleség, hogy házastársa megcsalja, akkor felkereshet üzleti vállalkozásokat, amelyek feladata, hogy a hűtlenségnek véget vessen. Wang Zhenxi e növekvőben lévő szakma képviselője, egy úgynevezett „szerető-elválasztó”, akit azért alkalmaznak, hogy minden szükséges eszközzel fenntartsa a házasság kötelékét és megszakítsa az ezt veszélyeztető szerelmi kapcsolatokat. A film – bensőséges bepillantást engedve egy házaspár zárt ajtók mögötti magánéletbe – egy hűtlenség valós, kibontakozó esetét követi nyomon, amelyben Wang professzor megpróbálja a házaspárt a válság széléről visszahozni. Történetük próbára teszi rokonszenvünket férj, feleség és szerető iránt, valamint megmutatja, hogyan ütköznek az érzelmek a kulturális normákkal a mai Kína romantikus kapcsolataiban.