Vizuál

Több mint egymillió ellopott műtárgyat keresnek a hivatásos műkincsvadászok

2020.06.28. 10:40
Ajánlom
Hamisítványra cserélik a képet, mielőtt a tolvajok elvinnék, műkereskedőnek álcázzák magukat, de még a befalazott műkincseket is felkutatja az olasz csendőrség művédelmi egysége (Tpc), Parancsnokuk a különleges egység munkájáról és legizgalmasabb felfedezéseiről mesélt.

Olaszországból ellopott ókori szobrokat, ritka könyveket, Raffaello és Van Gogh festményeit kutatja az olasz csendőrség művédelmi egysége (Tpc), amely június első hetében a graffitiművész Banskynak a párizsi Bataclanból ellopott művét találta meg egy olasz faluban.

A közép-olaszországi Abruzzo egy vidéki házában találták meg Bansky alkotását, amelyet tavaly loptak el a 2015-ös terrortámadásokról ismert párizsi Bataclan koncerteremből. A három tettes teherautóval szállította át a művet a francia-olasz határon - számolt be az esetről Roberto Riccardi csendőrtábornok.

 

Bansky festménye csak egyike a csendőrség művédelmi egysége által megtalált alkotásoknak.

Az 1969-ben alapított csapat, amelynek tagjai a katonai karrier mellett képzett művészettörténészeknek, régészeknek és műértőknek számítanak, az utóbbi ötvenegy év alatt mintegy három millió ellopott műkincset talált meg,

Olaszországból ellopott és külföldre szállított, vagy fordítva, külföldről Olaszországba juttatott műveket. Az első jelentős "zsákmánynak" 1975-ben Raffaello A néma című festménye számított, amelyet Urbinóból loptak el más művekkel együtt. Erről a képről mondták azt a szakértők, hogy atomháború esetén elsőrendűnek számít a mentése - idézte fel Roberto Riccardi a Tpc vezetője. A kép visszaszerzéséért a Tpc emberei műgyűjtőnek tüntették fel magukat, és a Svájcban megrendezett adásvételen leplezték le a képrablókat.

34164170923_be4a02066a_o-103326.jpg

Üresen maradt keret a képrablás után (Fotó/Forrás: Flickr)

Két hónap alatt sikerült felkutatni az 1998-ban egy római múzeumból ellopott Van Gogh és Cézanne képeket, melyeket Torinóban találtak meg. Az egyik legutóbbi esetben az 1997-ben egy múzeumi kölcsönzés alatt eltűnt Klimt-festményt tavaly befalazva találtak meg.

Előkerült egy lopott Klimt

Kapcsolódó

Előkerült egy lopott Klimt

Egy 1997-ben az észak-olaszországi Piancenza egyik galériájából ellopott Gustav Klimt-portré bukkant fel Olaszországban.

"Jelenleg 1,3 millió Olaszországból ellopott műkincset keresünk. Szerepel közöttük antik szobor, kézirat, reneszánsz festmény, bélyeg, érme is" - számolt be Riccardi. A körözött tárgyak a nyolcvanas évektől bővített adatbankban sorakoznak, amelyet az Interpol is felhasznál.

A műtárgyakat általában megrendelésre lopják el

- hangoztatta hozzátéve, hogy egyre több múzeum és aukciós ház csatlakozik az eredetvédelmet biztosító nemzetközi konvenciókhoz.

A Tpc vezetője hangsúlyozta, hogy az illegális nemzetközi műkereskedelem a harmadik legjövedelmezőbb a kábítószer és fegyverkereskedelem mögött, évi hat milliárd dolláros forgalommal. Csak Olaszország templomaiban mintegy 100 ezer védett műtárgyat tartanak számon.

Ezeket régebben senki sem védte, ma már azonban az elszigetelt kolostorokat, palotákat, régészeti parkokat is videokamerákkal és drónokkal felügyelik.

GettyImages-1251682406-103112.jpg

Roberto Riccardi az olasz csendőrség művédelmi egységénak (Tpc) csendőrtábornoka (Fotó/Forrás: Roberto Serra - Iguana Press/Getty Images)

Kijelentette, nincs ország, amely ne érintene a nemzetközi műkincscsempészet. Olaszországból továbbra is az ókori sírokból előkerülő leletek a legkeresettebbek: a sírrablók módszerei nem sokat változtak az évszázadok alatt, nappal fúrással kutatják fel a földalatti sírokat, amelyeket éjszaka kiásnak.

Megtörtént az is, hogy értesültünk egy tervezett lopásról, és az eredeti Brügelt hamisítvánnyal helyettesítettük, a tolvajok nem is vették észre mit emeltek le a falról"

- számolt be Roberto Riccardi.

A legkeresettebb műtárgyak listáját egy Caravaggio-festmény vezeti, amelyet 1969-ben a szicíliai Palermóból loptak el. Megjegyezte, nem kizárt, hogy az eredeti vásznat darabokra vágták, és úgy értékesítették.

A Tpc 2003 óta részt vesz a bagdadi régészeti múzeumból ellopott műtárgyak felkutatásában: a 15 ezer külföldre került alkotásnak a felét tudták már visszaszolgáltatni az iraki fővárosnak. Segítettek a 2016-os olaszországi és az ezt követő mexikói földrengéstől érintett műkincsek katalogizálásában is.

A kulturális diplomácia katonáinak tartjuk magunkat, mi nem a háború istenét, Marsot, hanem Vénuszt szolgáljuk.

A mi érdemünk például, hogy visszatért Olaszországba a New York-i Metropolitanból az az etruszk váza, amely a hetvenes években tűnt el Olaszországból, és a múzeum egy millió dollárért vásárolt meg" - tette hozzá Roberto Riccardi.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Klasszikus

Palesztinpárti tüntetők gyújtogattak Schiff András párizsi koncertjén

November 6-án este az Izraeli Filharmonikus Zenekar Schiff András szólójával lépett fel a Párizsi Filharmóniában, mikor palesztinpárti tüntetők fáklyákkal és skandálással zavarták meg a koncertet. A beszámolók szerint egy helyen a székek is lángra kaptak.
Könyv

„És akkor ott álltam a reflektorfényben, apám helyett” – interjú Grecsó Krisztiánnal

Az Egy életem című stand-upban Grecsó Krisztián önironikusan mesél a sikerhez vezető kudarcokkal teli útjáról, leszámol az irodalmi toposzokkal, és rámutat, miért fontos, hogy a humor segítségével beszéljünk a legnehezebb kérdésekről. Az előadás az ötvenedik esthez közelít, ennek kapcsán kérdeztük.
Klasszikus

Fiatal művészeket díjaztak a Cziffra Fesztivál gálakoncertjén

José Cura, Miklósa Erika és Balázs János hangversenyével zárult a Cziffra Fesztivál 10. jubileumi sorozata november 5-én a Müpában. Az ünnepi hangversenyen átadták a Cziffra Fesztivál Ifjú Tehetség díját és az Innovatív Zenei Projekt díját.
Színház

Színpadra viszi a Csengetett, Mylord?-ot az Orlai Produkció

A tervek szerint 2026 februárjában mutatja be Csengetett, Mylord?-előadását az Orlai Produkció. A Magyarországon évtizedes népszerűségnek örvendő sitcom először kerül a deszkákra.
Klasszikus

Maria João Pires befejezi zongoristakarrierjét

A világhírű zongoraművész már korábban is mondott le koncerteket egészségügyi okokból kifolyólag, most azonban bejelentette, végleg felhagy az előadóművészi pályával.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál magazin

KÉP-regény: A vándorló fák

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk Hegedűs Ákos. Ezúttal a COP30 klímakonferencia kapcsán figyelmeztet: lehetséges, hogy a fák hamarorsan megunják az emberiség szerencsétlenkedését. Feltéve, hogy addig nem vágják ki őket.
Vizuál ajánló

Varázslat Szentendrén: Magyarországra érkezik a világhírű Harry Potter-kiállítás

A vilghírű Harry Potter: A Kiállítás következő állomása Magyarországon, Budapest mellett, Szentendrén lesz. A varázslatos tárlatnak a Green Event Hall ad otthont, a kapuk pedig 2026. február 6-án nyílnak meg látogatók előtt.
Vizuál hír

Kilenc napig Budapest volt a mozi fővárosa – díjátadóval zárult a II. BIFF

November 2-án adták át a II. Budapesti Nemzetközi Filmfesztivál elismeréseit: mások mellett Myriem Akheddiou, Oliver Laxe és Simón Mesa Soto is díjat nyert. A szervezők egy filmcímet már be is jelentettek a 2026-os szemle programjából.
Vizuál kritika

Mit ér a PR-maszlag, ha az emberrablók űrlénynek néznek? – Bugonia kritika

Jórgosz Lánthimosz új filmjében a konteóhívők legszebb álmait váltja valóra két férfi, amikor elrabolják a helyi multicég vezérigazgatóját, mert úgy hiszik, egy idegen civilizáció küldte ide. De vajon ki a hős és ki a gonosz ebben a történetben? Bugonia kritika. 
Vizuál ajánló

Menni vagy maradni? – a Szerencsés Dániellel folytatódik a Filmrendezők klubja

November 10-én 19 órától a Művész Mozi Bunuel termében láthatja a közönség Sándor Pál 1983-as klasszikusát, a Szerencsés Dánielt. A vetítést követően a rendező mesterkurzust tart a résztvevőknek.