Vizuál

Toldi Miklós alakváltozásai

2022.10.20. 15:25
Ajánlom
Mi történik, ha egy korszakos zseni úgy dönt, hogy feldolgozza egy másik korszakos zseni alkotását? Bemutatják az egész estés Toldit. Jankovics Marcell utolsó filmjét október 20-ától láthatjuk a mozikban.

Azt hiszem, a felnőtté válás egyik meghatározó pillanata, amikor egy nap a fejünkben valahol elraktározott, kötelezően megtanult verssorokat már nemcsak gépiesen tudjuk visszamondani – ha még emlékszünk rájuk egyáltalán –, hanem felidézve hirtelen tetőtől talpig átjár minket valami furcsa, delejes érzés, amit semmi más, csak a művészettel és az alkotó elmék őserejével való találkozás képes kiváltani. Amikor már nem is bánjuk, hogy órákon át, fejfájásig görnyedtünk például A walesi bárdok felett az íróasztalunknál hatodik osztályban, hogy aztán kapjunk rá egy négyest, mert itt-ott pontatlanul idéztük a költőt, hanem áldjuk a jószerencsénket, hogy magyarul olvashatjuk Arany Jánost.

Arany számomra a legideáltipikusabb magyar költő,

akiben egyszerre testesült meg a páratlan, korszakos zsenialitás és az alkotással szembeni teljes, mondhatni, radikális alázat.

Verseiben – amelyek értelmét, bevallom, kisiskolásként többnyire egyáltalán nem fogtam fel – szinte lehetetlen nem észrevenni, hogy nem csupán törekszik a tökéletességre, de, ha lehet ilyet mondani, meg is valósítja azt. Írásainak végletekig megmunkált nyelvezetével a világ leghétköznapibb dolgait, a legalapvetőbb emberi érzéseket is összetettségükben tudja megragadni. Olyasvalakinek képzelem el, aki képes volt órákon keresztül idegesen fel-alá járkálni a szobájában, fejében az adott vers ritmusához illeszkedő dalt dúdolva, hogy megtaláljon pusztán egyetlen megfelelő rímet.

Toldifilm_1080p_44-105658.png

A Toldi, a mozifilm egyik képkockája (Fotó/Forrás: Kecskemétfilm)

Egy ilyen alkotózseninek a műveihez pedig nem akármilyen társ dukál: épp ezért lehetünk hálásak a sorsnak Jankovics Marcellért, aki vállalta azt a cseppet sem egyszerű feladatot, hogy animációs filmként jelenítse meg nekünk a Toldit. Egy olyan művészről beszélük, aki

csaknem harminc éven keresztül dolgozott Az ember tragédiája adaptációján, ami minden idők legkiválóbb magyar filmjeinek listáján is igen előkelő helyet érdemelne.

Jankovicsra gondolva ugyanis hasonló kép villanhat be az olvasónak, mint amit Arany kapcsán vázoltam fel. A tavaly elhunyt művész filmjében szemernyit sem enged lenyűgöző vízióiból, és minden egyes képkockája a feldolgozott mű – és a mögötte húzódó kultúrtörténeti összefüggések – mély, beható ismeretéről tanúskodik.

Ugyanezt elmondhatjuk az egészestés Toldiról is. Jankovics Marcell utolsó nagy műve egyedi, kézzel rajzolt technikával kísérli meg szöveghűen feldolgozni Arany János legendás elbeszélő költeményét a szinte emberfeletti erővel rendelkező kamaszfiúról. A készítők (a film társrendezője Csákovics Lajos volt) felfogásában Toldi Miklós egy naphérosz, akinek felnövekedéstörténetében az önuralom és az igazságra való, feltétel nélküli törekvés lesz a kulcs ahhoz, hogy valóban beteljesíthesse sorsát és a benne rejlő erőkhöz méltó, dicsőséges szerephez jusson. Mindezt egy olyan környezetben, ahol az ifjú Toldit szinte kizárólag igazságtalanság veszi körül, csupa önzés, vad kegyetlenség – a természetben és az emberek közt egyaránt.

Ahogy azt a készítők hangsúlyozták, a filmmel az is céljuk volt, hogy egyfajta magyar szuperhősként ábrázolják Toldit, ami kétségtelenül működik, itt-ott eszünkbe juttathatja akár az 1997-es Disney-filmet, a Herkulest is. Azt viszont kötve hiszem, hogy mostantól gyerekek tucatjai öltöznek majd Toldi Miklósnak a farsangi bálokon.

Toldifilm_1080p_032-133813.png

Jelenet Jankovics Marcell Toldi című animációs filmjéből (Fotó/Forrás: Kecskemétfilm)

Mert ennél jóval fontosabb, hogy

Jankovics szemkápráztató, szimbólumokkal teli animációival gyakorlatilag Arany János míves nyelvezetének vizuális megjelenítésére tesz kísérletet

– méghozzá lenyűgöző módon, úgy, ahogy arra csak ő képes. A költő metaforáktól, metonímiáktól és hasonlatoktól hemzsegő sorait mintegy lázas igyekezettel rajzolja meg, ügyelve közben a történelmi hitelességre is, a paraszti világ vagy a korabeli Pest és Buda pontos ábrázolására. Ahogy Arany egy-egy sorával, nyelvi megoldásával a világ összetettségét és bonyolultságát próbálja megragadni, úgy jeleníti meg Jankovics a világot, s változtatja meg egy szempillantás alatt, ha kell. A műveire egyébként is jellemző alakváltozások szerepe a Toldi esetében is igen jelentős: már-már a szürrealizmus határát súroló megoldásaiban emberek alakulnak át állattá, növények fegyverekké vagy épp a hiányzó édesanya képe a Hold felszínén rajzolódik ki. Ha pedig tűz lobban Toldi szívében, akkor főhősünk valóban csaknem lángra gyúl, haja aranyszínben villódzik, fékezhetetlen ereje pedig csaknem az egész világot romba dönti.

Toldifilm_1080p_02-100227.png

Jelenet a Toldiból (Fotó/Forrás: Kecskemétfilm)

Jankovics és Arany a magyar nyelvet és kultúrát valamiféle ősi, eredendő, letisztult állapotában képes megmutatni. Kettejük közös tudását egy alkotásban megismerni pedig letaglózó élmény.

Arany János egyébként a filmben maga is állandó karakter, bölcs, mindentudó lélekként bolyong Toldi Miklós körül. A költő Széles Tamás hangján szólal meg, aki hihetetlen átéléssel és szépséggel szavalja az eredeti szövegeket. Selmeczi György zenéi pedig pontosan illeszkednek az adott jelenetekhez: akár farkasokkal birkózik Toldi, akár édesanyjához lopódzik be éjszaka, akár a rettenetes cseh lovaggal vív meg, a felcsendülő dallamok rögtön megragadják és berántják a történetbe a nézőt.

Jankovics Marcell Toldija több mint méltó az eredeti műhöz – egyenértékű vele, és szentül hiszem, hogy az irodalomoktatásban is helye volna. Újabb világszínvonalú alkotással bővült az egyébként is gazdag magyar animációs film. Bűn volna kihagyni: Arany Jánost olvasni és Jankovics Marcellt nézni ugyanis kiváltság.

Toldi

Magyar animációs film, 107 perc

Rendező: Jankovics Marcell
Társrendező: Csákovics Lajos
Producer: Mikulás Ferenc
Premier: október 20.
Forgalmazó: Mozinet

Fejléckép: Jelenet a Toldi című animációs filmből (Fotó/Forrás: Kecskemétfilm)

A magyar animáció világhírű műhelye - interjú Mikulás Ferenccel

Kapcsolódó

A magyar animáció világhírű műhelye - interjú Mikulás Ferenccel

1971-ben a Pannónia Rajzfilmstúdió vidéki műtermeként jött létre az immár 50 éves Kecskemétfilm. A legegyszerűbb háttérmunkával, a kifestéssel kezdtek, ma már Balázs Béla-díjas munkatársakkal büszkélkednek és 3D-ben is gyártanak egészestés filmeket. A stúdió vezetőjével, Mikulás Ferenccel beszélgettünk.

Egy hétvége a magyar rajzfilmek bűvöletében

Egy hétvége a magyar rajzfilmek bűvöletében

Vizipók-csodapók, Mézga család, János vitéz, A nagy ho-ho-horgász – csak néhány példa, hogy milyen klasszikus mesékkel találkozhatunk a kilencedik Országos Rajzfilmünnepen. A szervezők a vetítések mellett számos programmal várják a családokat.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Tánc

Abbahagyja a balettet, és búcsúzik a színpadtól Leblanc Gergely

A 31 éves balettművész az Operaház videójában beszélt arról, hogy elbúcsúzik a színpadtól, és a továbbiakban a háttérben fogja segíteni a Magyar Nemzeti Balett munkáját.
Klasszikus

Balázs Jánost, Harcsa Veronikát és Fischer Ivánt is elismerték az első alkalommal átadott Bartók Rádió Zenei Díjjal

A Bartók Rádió a tavalyi év kiemelkedő zenei teljesítményeinek elismeréseképpen először adta át díjait. A nagyszabású díjkiosztót a Bartók Rádió és a Duna május 25-én, az M5 kulturális csatorna május 26-án tűzi műsorra.
Klasszikus

Faültetéssel ünnepelte pályafutásának ötvenedik évfordulóját Kobayashi Ken-Ichiro

Egy japán cseresznyefát ültetett el a MÁV Szimfonikus Zenekar székházának kertjében nemzetközi karrierje ötvenedik évfordulója alkalmából a világhírű karmester, Kobayashi Ken-Ichiro.
Vizuál

Miért kellett saját példaképe elől az asztal alá rejtőznie Lars von Triernek?

Soha ne találkozz a hőseiddel, tartja a régi mondás. Úgy látszik, van, aki komolyan is gondolja ezt: a dán filmművészet egyik legnagyobb alakja ugyanis szó szerint elbújt, hogy elkerülje a találkozást – az amerikai filmművészet szintén egyik legnagyobb alakjával.
Jazz/World

Ha uralod a csöndet, a tiéd lehet – beszélgetés João Camarero brazil gitárművésszel

João Camarero rendkívül kellemes beszélgetőpartner és hihetetlenül kifinomult játékú előadóművész, akiből a világ legtermészetesebb módján árad a zene. A brazil gitárművésszel a budapesti fellépését megelőző napon beszélgettünk.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál hír

A Molnár Judit Lilla–Török Krisztián alkotta páros nyerte az idei Esterházy Art Dating pályázatot

Idén tavasszal tíz kurátor és húsz képzőművész ismerkedett egymással az Esterházy Art Dating során. A párosok végül bemutatták terveiket a kuratórium előtt, akik a Molnár Judit Lilla–Török Krisztián alkotta páros kiállításkoncepcióját találták a legkiemelkedőbbnek.
Vizuál ajánló

Trópusi depresszió – Kudász Gábor Arion fotókiállítása Szentendrén

Befejezetlen épületek, soha meg nem nyitott vasútvonalak, növényzet által benőtt romok, különös pózokban megfagyott emberek és csoportok. Kudász Gábor Arion vietnámi utazásának fotóanyagából nyílt kiállítás a szentendrei Vajda Múzeum PhotoLab kiállítóterében.
Vizuál magazin

Miért kellett saját példaképe elől az asztal alá rejtőznie Lars von Triernek?

Soha ne találkozz a hőseiddel, tartja a régi mondás. Úgy látszik, van, aki komolyan is gondolja ezt: a dán filmművészet egyik legnagyobb alakja ugyanis szó szerint elbújt, hogy elkerülje a találkozást – az amerikai filmművészet szintén egyik legnagyobb alakjával.
Vizuál hír

Enyedi Ildikó megkezdte új filmje, a Csendes barát forgatását

A németországi helyszínek felvétele után május 28-án Magyarországon folytatódik Enyedi Ildikó legújabb filmjének forgatása. A most készülő, szerzői alkotás érzelmes utazás az időn keresztül, némi humorral fűszerezve.
Vizuál hír

Csütörtöktől vasárnap estig több ifjúsági film ingyen nézhető a FILMIO-n gyereknap alkalmából

A magyar filmek streaming platformja május utolsó hétvégéjén ingyenesen elérhetővé tesz olyan közönségkedvenc, kiváló minőségben felújított magyar filmklasszikusokat, mint a Keménykalap és krumpliorr vagy a Szeleburdi vakáció.