Vizuál

Töltőtolltól a repülőgépig - Nemzeti Szalon 2017 – Körülöttünk

2017.04.05. 08:08
Ajánlom
A Műcsarnokban 2014 óta évente megrendezett Nemzeti Szalon idén a kortárs magyar ipar- és tervezőművészetet állítja középpontba. Scherer József tervezőművész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, az áprilisban nyíló Körülöttünk című tárlat kurátora az előkészületekről beszélt lapunknak.

– Az iparművészet ritkán kerül reflektorfénybe, pedig a termékeivel valamennyien naponta találkozunk.

– Magyar tradíció, hogy az iparművészet a csipkeveréstől a kerámiáig tart: a fogalmat inkább a kézművességhez kötik itthon. Az ipari formatervezés valóban kicsit mostohagyerek, viszont nagyon dinamikusan fejlődő szakterület: a töltőtolltól kezdve egészen a repülőgépig terjed, ahogy az a kiállításon is látható lesz. A tárlaton kialakítottunk egy részleget, ahol innovatív magyar ötleteket fogunk bemutatni. Az ötletek egy része gyártmánnyá vált vagy éppen válik, de olyan is akad, ami soha nem valósul meg. 

Nemzetközi felmérések szerint általában tíz kreatív ötletből egy tud karriert befutni és gyártmánnyá válni.

Ezt tudomásul kell vennünk, mert minden jó gondolat értékes lehet. Ez lesz a kiállítás egyik végpontja, ahol a jövőbe nézünk: ezek az ötletek az elkövetkező tíz-húsz évben lehetnek sikeresek. A másik végpont a múltba tekintés, ahol az értékmentésre koncentrálunk, a restaurálásig bezárólag. Vannak olyan kiváló magyar szakemberek, akik képesek helyreállítani egy törött Zsolnay vázát vagy egy gombóccá gyűrt fémdarabból az eredeti ötvös tárgyat.

– 400 alkotó szerepel majd a Nemzeti Szalonban. Kiknek a munkáiból állt össze a tárlat anyaga? Mi volt a kiválasztási szempont?

– Nyilvános felhívást tettünk közzé és a szakmai szervezeteket is megkerestük. Becslések szerint háromezer diplomás iparművész van ma Magyarországon. Ebből nagyjából kétezren aktívak: sok a pályaelhagyó. A szervezés során azt tapasztaltuk, hogy az iparművészet, mint szakma erősen széttöredezett, ezért nincs megfelelő, használható adattár. Rengeteg munkánkba került, hogy megtaláljunk embereket. Megnyitottunk egy tárhelyet a Műcsarnok honlapján, ahova a felhívásra érkező munkákat lehetett feltölteni. Így aki nekünk – és az általunk felkért szakértőknek – nem jutott eszünkbe, ott még lehetőséget kapott a bekerülésre. Meglepett az a gazdagság, amit tapasztaltunk. Mindenképpen szerettük volna bevonni ebbe a tárlatba az utóbbi évek szellemi mozgásait, ezért

sok fiatalt kerestünk meg, ugyanakkor arra is figyeltünk, hogy a még élő idős mestereket se felejtsük el, illetve a középgenerációt sem, aki a pályája derekán van.

Fontosnak tartjuk, hogy a teljes paletta látható legyen. Igyekeztünk, hogy a legfrissebb irányzatokhoz kapcsolódó alkotók is jelen legyenek, és azok is akiknek munkássága a hagyományokra épül.

Vereczkey Szilvia: Toszkán tájak, egyéni varrott technika, az Yssi tervezőcsoport kollekciójából

Vereczkey Szilvia: Toszkán tájak, egyéni varrott technika, az Yssi tervezőcsoport kollekciójából (Fotó/Forrás: Műcsarnok)

– A század elején, az 1920-as években a magyar szakemberek külföldön értek el sikereket, mint Breuer Marcell és Sajó István. Hasonló tendencia most is megfigyelhető az iparművészetben?

– Az 1900-as évek elején valóban sokan mentek ki az építészet és dizájn területéről a Bauhausba, más művészeti ágak képviselői: a festők és szobrászok pedig Párizsba. Ma egyre több hallgató talál munkát külföldön, főleg az ipari formatervezés területén, azonban földrajzilag ma nincs ilyen kiemelkedő centrum. Kínától Skócián át az Arab Emirátusig szinte mindenütt vannak volt növendékeink. Az utóbbi tizenöt évben autótervezést tanítottam az egyetemen.

Jelenleg nyolc hallgatóm dolgozik nagy külföldi autógyárakban, mint az Audi, a Mercedes, a Renault vagy a Volkswagen.

Kevesen tudják, hogy a most az utcán futó Renault Twingót egy magyar designer tervezte: volt tanítványom, Wittinger Csaba.

– Kiket várnak a kiállításra?

– A nagyközönségnek szól a tárlat, kézzelfogható közelségbe szeretnénk hozni számukra a témát. Nem törekszünk túlzott szakmai részletességre. Inkább a sokszínűséget szeretnénk élményszerűen bemutatni.

– A szakmához is szólnak?

– Lesz egy konferencia és tervezünk kisebb eseményeket is. Azt gondolom, hogy ez az áttekintő tárlat alkalmas lesz arra, hogy az ipar- és tervezőművészettel foglalkozó szakemberek megismerjék a jelenlegi helyzetet és stratégiát dolgozzanak ki a jövő számára. Szeretnénk többek közt egy hangversenyt az új Bogányi-zongorán, hisz az a magyar formatervezés egyik közismert eredménye. Egy kisebb termet szentelünk az elmúlt 50 év azon személyiségeinek, akik nagy hatású, iskolateremtő mesterek voltak és komoly életművet alkottak, akikre büszkék vagyunk és akiket a mestereinknek vallunk. Ilyen volt Ferenczy Noémi, aki a magyar gobelinművészetet megteremtette és Dózsa Farkas András, aki létrehozta a formatervező tanszéket az ötvenes években, vagy Csekovszky Árpád keramikus, aki több keramikus generációt nevelt fel.

Körülöttünk. Ipar- és tervezőművészet. Nemzeti Szalon 2017

2017. április 22. - augusztus 13.

Műcsarnok

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Én vagyok az igazmondó a zenekarban

Konrád Györgynek kilencvennégy évesen már nem kell kertelnie. Örökifjú, máig kezébe fogja a brácsát, a hegedűt, és olyan egyszerűséggel beszél a zenéről, hogy öröm hallgatni. A zene mellett egy másik szenvedélye is megmaradt egy életen át, a sport. Mellesleg a hosszú élet titkát is elárulta.
Tánc

Elmaradó előadások az Experidance Társulatnál (FRISSÍTETT CIKK)

A Román Sándor vezette társulat közleménye szerint a repertoár bemutatása csak időszakosan szünetel, amelynek oka nyolc táncművész távozása. (CIKKÜNK FRISSÜLT.)
Színház

„Mindent elölről kell mindig kezdeni” – Fodor Tamás a Kult50-ben

Fodor Tamás, a Stúdió K alapítója A vihar és A székek című előadásban nyújtott alakításáért került be a Fidelio Kult50 című kiadványába. Videónkban a független színház mibenlétéről is beszélt nekünk.
Vizuál

Modern rabszolgák, akiket a félelem tart fogva

Maris modern rabszolgaként él napjaink Budapestjén egy családnál, ahol megalázzák, és fizikailag is bántalmazzák. Tuza-Ritter Bernadett másfél évig követte kamerájával az 52 éves asszony mindennapjait, hogy bemutassa, hogyan lehet valakit tíz évig fogva tartani rácsok helyett rettegéssel. 
Tánc

Cáfolja a megszűnésről szóló hírt az Experidance

A társulat ma adott ki sajtónyilatkozatot, melyben „egyértelműen és határozottan visszautasítják” azt a hírt, mely szerint feloszlanának.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál tűz

Kimentették a Notre-Dame festményeit

Az utolsó festményeket, 15 darab 17. századi képet is átszállították pénteken a tűzvész pusztította párizsi Notre-Dame-ból a Louvre múzeumába, miután a műkincseket és ereklyéket már az elmúlt napokban kimenekítették a katedrálisból.
Vizuál morphoto

KÉP-regény: A Notre-Dame lángjai

Ezt az egészet igazándiból sosem akartam megírni, de most olyan helyzetet teremtett az élet, hogy egyszerűen muszáj! 1992 nyarát Párizsban hédereltem végig egy cimbimmel, és ez megváltoztatta az egész életemet. Előtte ugyanis szerelmes voltam, utána meg már nem. Miközben állítólag Párizs a szerelmesek városa. Hát, nekem sikerült ezt is inverzben lehozni!
Vizuál Cannes 2019

A nagy visszatérők fesztiváljának ígérkezik Cannes

Jim Jarmusch zombifilmjével nyílik a 72. cannes-i fesztivál május 14-én. Visszatér és versenybe száll az Arany Pálmáért Pedro Almodóvar, Ken Loach, Xavier Dolan, Terrence Malick és a Dardenne fivérek is, a zsűri elnöke Alejandro González Inárritu lesz.
Vizuál fényképTár

Róbert bácsi – jótevő vagy csaló?

A nagylelkű adakozót mindenki csak így ismerte Budapesten: Róbert bácsi. A városhoz tartozó egyik jellegzetes figura volt ő. Hogy ki is ő valójában, az már a kortársaknak is komoly fejtörést okozott, sőt rendőrségi nyomozás is volt az ügyben..
Vizuál interjú

Modern rabszolgák, akiket a félelem tart fogva

Maris modern rabszolgaként él napjaink Budapestjén egy családnál, ahol megalázzák, és fizikailag is bántalmazzák. Tuza-Ritter Bernadett másfél évig követte kamerájával az 52 éves asszony mindennapjait, hogy bemutassa, hogyan lehet valakit tíz évig fogva tartani rácsok helyett rettegéssel.