Vizuál

Történetcsírák a szobrokban

2012.04.07. 07:08
Ajánlom
Nagy Karolina viaszból öntött fényszobrai ragyogó színeikkel ragadják meg a kiállítás-látogatót. Kíváncsiak voltunk rá, hogyan készülnek, és alkotójuk számára mit jelentenek az árnytalan, csillogó objektek. INTERJÚ

- Egyszerű formákkal dolgozol, hétköznapi tárgyakat nem hétköznapi helyzetben mutatsz meg. A Camera Lucida című kiállításodon egy egész szobát rendeztél be belőlük. A labdák gömbök, az izzók vízcseppek alakjára hasonlítanak, az ágy pedig egy téglatestet formáz. Amikor új alkotásba fogsz, először a konkrét tárgyra találsz rá, vagy a formát keresed?

- A camera lucida olyan optikai eszköz, amelynek használata a rajzolásban, a tájékozódásban segíti a művészt. Sablonként funkcionál, sorvezetőül szolgál, mintát ad. A kiállítás címe arra utal, hogy én is mintázatok után kutatok, a tárlaton látható munkáim mindegyike hordoz magán mintákat. Ezek a Lisszaboni ágy kockás ágytakarójától a labdák pöttyein át mindenki által jól ismert motívumok. Olyan hívogató, könnyen azonosítható elemeket kerestem, amik személyes élményeket is előhívhatnak a kiállítás látogatóiból. A szobrokban tehát a befogadók tapasztalataiból kibomló történetcsírák laknak.

- Finoman megmunkált felszínük alatt pedig neoncsövek vagy LED-ek világítanak. Mi a szerepe a fénynek, mondhatjuk, hogy ez jelenti a szobraid lelkét?

- A neont és a LED-eket leggyakrabban fényreklámokban, kirakatokban alkalmazzák. Tárgyak belsejébe helyezve én még nem találkoztam velük. Annak köszönhetően, hogy a fény belülről érkezik, ha úgy tetszik, a tárgyak lelkéből, a szobrok nem vetnek árnyékot. Úgy gondolom, ezek lélekkel telített tárgyak. A beültetett fény ráadásul teljesen átírja a megformázott eszközök eredeti rendeltetését. Köznapi szempontból afunkcionálissá, hasznavehetetlenné teszi, ezzel egyszersmind hozzáférhetetlenné, és csodálnivalóvá is változtatja őket.    

- Különös ellentmondás. A műveidben egyébként is fontosnak érzem az ellentétek szerepét. A fény a sötéttel, a természetes anyagok pedig a mesterséges megvilágítással kerülnek párbeszédhelyzetbe.

- Így igaz. A Függöny című munkám például az elrejtés és a megmutatás szembenállására mutat rá. A villanykörtékből kirakott, fátyolra, lepelre hasonlító mű a mintául vett tárgy eredeti funkciója, vagyis az eltakarás helyett feltárja magát, magára irányítja a figyelmet, megszólít: íme a függöny. Középpontba kerül, de mégsem tudja teljesen bevilágítani a teret. Sajátos derengés veszi körül. Fény és sötét keveréke.

- Hozzá pedig viaszosan ragyogó színek.

- Az élénk színvilágot Portugáliából hoztam magammal. 2008-2009-ben a lisszaboni Szépművészeti Akadémia ösztöndíjasaként ismerkedtem meg a luzitán tárgykultúra, illetve a marokkói iszlám színpompás motívumkincsével. Azelőtt nem is készültek színes szobraim, a Lisszaboni ágy viszont ennek az évnek az emlékét őrzi.

- A Camera Lucida meditatív fényszobája nyugalmat, gyermeki-csodálatos hangulatot áraszt. Mit jelent számodra ez a finoman fénylő tér?

- Nekem az otthonkeresést juttatja eszembe. A fényszoba az én értelmezésem szerint az otthont, az otthonosságot kínálja. A mesék kalandorai, ha a sötét erdőben egy kivilágított ablakot látnak, azonnal elindulnak felé. A fény - azzal, hogy magát felfedi, hogy jelt ad - magához csalogatja, útba igazítja a biztonságot, szállást, nyugalmat kereső, fáradt vándorokat. Lehet, hogy elgondolkodik ugyan egy pillanatra az utazó: vajon, ki lakhat a kunyhóban, épp az erdő közepén, a fény azonban erős, vonzó, ezért reményt jelent számára, léptei a pislákoló világosság felé viszik. 

- Mennyiben kapcsolható ehhez a gondolathoz az anyagválasztásod, hogy viasszal dolgozol?

- A fehér viasz és a fény együttes használata szakrális aurát is kölcsönöz a tárgyaknak. Ehhez az is hozzájárul, hogy a szobraim esetében a logika egy ponton döccen. Az ágy például, amitől stabilitást várunk, itt vékony viaszréteg csak, a plasztikus, pattogó labdák rugalmatlan golyóbisok, és a könyveket sem tudjuk leemelni a polcról, hiszen egybe vannak öntve. Aki belép a kiállítótérbe, egy megdermedt világban találja magát. A kiállított objektumok így transzcendens tartományba kerülnek, ennyiben pedig az előbb említett otthonkeresés  a természetfölöttihez fűződő viszonyunk alakítására irányul.   

- A minap érkeztél haza Párizsból egy művészeti vásárról. Hogy fogadta a szobrokat az ottani közönség?

- A Grand Palais-ban rendezett, Paris Art-on számos francia galéria mellett a Dovin is kiállított. Örömmel mondhatom, hogy sokan érdeklődtek az alkotásaim iránt, sőt, egy kortárs szobrászattal foglalkozó alapítvány meghívott a jövőre rendezendő csoportos kiállítására is.  

- A Camera Lucida című kiállítás számomra mind technikailag, mind pedig gondolatiságában szerves egészet rajzolt ki. Érdekelne, milyen irányba tart a művészeted, min dolgozol mostanában?

- Továbbra is a fény érdekel elsősorban. Készítettem nemrég egy, a csíkos bevásárlószatyrok forma- és motívumkincsét kissé átforgató objektet, és elkezdtem egy light box-ot is, ami ugyancsak paraffinintarziával készül, vagyis viasszal öntöm ki a felületét. Úgy gondolom, ez az irány, számos további lehetőséggel kecsegtet. Szeretnék elmélyülni benne.

Nagy Karolina Camera Lucida című kiállítása április 11-ig tekinthető meg Budapesten, a Magyar Építőművészek Szövetségének kiállítótermében.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Színház

Érkezik a Darázs – Az iskolai zaklatásról láthatunk előadást a Margitszigeten

A Delta Produkció és a Kristály Színtér közösen mutatja be szeptember 30-án a Darázs című krimit. Az előadás Kiss-Végh Emőkével és Sodró Elizával a főszerepben, Ördög Tamás rendezésében debütál a Margitsziget új játszóhelyén.
Vizuál

Miskolcon debütál Csoma Sándor filmje, amelyet Erőss Zsolt története inspirált

Magasságok és címmel készült el Csoma Sándor első nagyjátékfilmje, amely a 2013-ban elhunyt hegymászó, Erőss Zsolt történetén alapul. Az alkotás elsősorban a férfi feleségére, Sterczer Hildára és a gyászfeldolgozására fókuszál. 
Jazz/World

Egy napig ismét a manouche jazzé lesz a főszerep

Francia, német, szerb sztárelőadók és magyar zenészek lépnek fel a második alkalommal megrendezett Django Feszt Budapesten. A Kobuci Kertbe augusztus 14-én várják a manouche jazz műfaj kedvelőit.
Vizuál

Elhunyt Sipos László festőművész

Hetvenkilenc éves korában elhunyt Sipos László, a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjével kitüntetett erdélyi festőművész, grafikus, a kolozsvári iskola képviselője, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja
Színház

„A színházban történetekre van szükségünk” – interjú Béres Lászlóval

Béres László a Karády zárkája után újra a Gyulai Várszínházzal dolgozik, ezúttal egy orosz szerzőhöz, Csehovhoz nyúlva. A rendezővel az augusztus 9-én látható előadásról, a drámaíróhoz fűződő viszonyáról, valamint a román színházi hagyományokról is beszélgettünk.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál hír

Októberben érkezik a mozikba az egész estés Toldi

Teljes gazdagságában megjelenik a lovagvilág és a magyar puszta a tavaly elhunyt Jankovics Marcell utolsó, grandiózus alkotásában, a Toldiban. Az animációs film szöveghűen követi Arany János eredeti művét, melynek főhőse a készítők reményei szerint példaképe lehet a mai fiataloknak is.
Vizuál videó

Ország Lili elfeledett tévéfelvétele – Különleges felfedezéssel zárult a Fidelio kutatása

Mostanáig senki nem tudott annak a negyvenöt évvel ezelőtt készült televíziós riportnak a létezéséről, ami a Fidelio kutatásának köszönhetően került elő Ország Liliről. A hosszas kutatómunka eredményeként meglelt felvételt a művész születésének évfordulója alkalmából tárjuk a nyilvánosság elé.
Vizuál gyász

Elhunyt Sipos László festőművész

Hetvenkilenc éves korában elhunyt Sipos László, a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjével kitüntetett erdélyi festőművész, grafikus, a kolozsvári iskola képviselője, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja
Vizuál ajánló

Miskolcon debütál Csoma Sándor filmje, amelyet Erőss Zsolt története inspirált

Magasságok és címmel készült el Csoma Sándor első nagyjátékfilmje, amely a 2013-ban elhunyt hegymászó, Erőss Zsolt történetén alapul. Az alkotás elsősorban a férfi feleségére, Sterczer Hildára és a gyászfeldolgozására fókuszál. 
Vizuál ajánló

Megérkezett az első előzetes Martin McDonagh új filmjéhez

Egy barátság vége és az észak-írországi polgárháború között von párhuzamot legújabb filmjében Martin McDonagh. Az Oscar-díjas rendező The Banshees of Inisherin című drámája 2023 januárjában kerül a hazai mozikba.