Vizuál

Toulouse-Lautrec világa

2014.04.30. 15:30
Ajánlom
A francia művész grafikai életművének csaknem felét vonultatja fel a festő születésének százötvenedik évfordulója alkalmából rendezett nagyszabású kiállítás a Szépművészeti Múzeumban.

A budapesti múzeum grafikai gyűjteménye több mint 240 művet őriz Henri de Toulouse-Lautrec-től (1864-1901), ezzel a világ legjelentősebb hasonló kollekciói közé tartozik. A gazdag anyagból összeállított, mintegy 170 darabos válogatást a bécsi Albertinából kölcsönzött öt plakát és a Szépművészeti egyetlen Toulouse-Lautrec-festménye egészíti ki - mondta el a tárlat keddi sajtóbemutatóján a Szépművészeti főigazgatója.

Baán László hangsúlyozta: a jelentős kollekció azért jöhetett létre Budapesten, mert a múzeum akkori vezetői felismerték Toulouse-Lautrec jelentőségét; ezért is örvendetes az a 30 milliárd forintos műtárgyvásárlási keret, amelyet a Magyar Nemzeti Múzeum hirdetett meg nemrég - vont párhuzamot. A főigazgató elmondása szerint a kiállításon megelevenedik az előző századforduló, a Belle Époque Párizsának világa, a látogató ugyanis korabeli film- és hangfelvételeken, fotókon is találkozhat a Toulouse-Lautrec litográfiáin szereplő táncosokkal, énekesekkel, színészekkel.

Daniéle Devynck, az albi Toulouse-Lautrec Múzeum igazgatója a budapesti tárlatot méltatva kiemelte, hogy a tematikai egységekbe szerveződő kiállítás jól végigvezeti a látogatót Toulouse-Lautrec művészetének stilisztikai fejődésén, és bemutatja, a festő miként "élte meg" a litográfiát, ezt az akkoriban ismét virágzó műfajt.

A tárlatot Bodor Katával együtt rendező Gonda Zsuzsa elmondása szerint a francia művész számára az igazi ismertséget a Moulin Rouge mulatónak tervezett plakátja hozta meg 1891-ben. Ettől kezdve szenvedélyesen készített litográfiákat, mintegy 360 darabot, köztük harminc plakátot. A vidékies Montmartre nem sokkal korábban vált Párizs részévé és olcsó lakbérei folytán a művészek kedvenc kerületévé, majd nekik köszönhetően a francia főváros éjszakai életének egyik központjává.

Toulouse-Lautrec-et elbűvölte a mulatók és színházak világa, amelyek hangulatát litográfiáin, plakátjain radikális stiláris újításokkal adta vissza: merész képkivágásai, képeinek homogén, árnyékolásmentes színfoltjai a japán fametszetek és a Chat Noir árnyékszínház hatását mutatják.

Munkáin felbukkannak a korabeli Párizs zenés kávéházainak sztárjai: noha a művész két albumot is készített róla, Yvette Guilbert nem tartotta különösebben nagyra Toulouse-Lautrec-et, Aristide Bruant vagy Jane Avril viszont annál szívesebben rendeltek tőle akár plakátokat is.

A festő változatos ábrázolási technikája jól megfigyelhető folyóirat-illusztrációin is: portréin, karikatúráin, színpadi jelenetábrázolásain kiválóan tudott visszaadni a hangulatokat és karaktereket, de a Szépművészeti kiállításán olyan, Toulouse-Lautrec-nél ritkának számító témák is felbukkannak, mint a tájábrázolás.

Toulouse-Lautrec többször költözött be hetekre bordélyházakba, ahol furcsa testalkata miatt sem kellett szégyenkeznie. A bordélyokban dolgozó lányok életének intim pillanatait számos, mély együttérzésről árulkodó rajzon örökítette meg, ahogy kurtizánokat ábrázol a Szépművészeti egyetlen Toulouse-Lautrec-festménye is. Az Ezek a hölgyek című munka is jól mutatja, hogy a festő látszólag spontán ábrázolásai gondos előtanulmányok és rafinált szerkesztés eredményei.

Az augusztus 24-ig nyitva tartó kiállítás végén külön szekció és interaktív alkalmazás mutatja be a Toulouse-Lautrec által magas szinten művelt litográfia technikáját.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Ingyenesen nézheti Andrew Lloyd Webber musicaljeit a YouTube-on

Bár a szolgáltatás ingyenes lesz, a nézőket arra bátorítják, hogy adakozzanak egy-egy alapítványnak a koronavírus-járvány közepette, amikor a színházak bezártak.
Klasszikus

A Zeneakadémia tanárai péntek esténként a remény dallamát játsszák erkélykoncerten

A párizsi és a lyoni Conservatoire közös felhívása nyomán először április 3-án, majd minden pénteken este 7-kor Marc-Antoine Charpentier Te Deumának jól ismert prelúdiuma szólal meg. A Zeneakadémia örömmel fogadta a felkérést: minden héten más oktatója játssza a dallamot erkélykoncerten.
Klasszikus

Gyakran ismételt kérdések a hárfáról – Razvaljajeva Anasztázia válaszol

Új sorozatunkban, amelynek címe: Hangszertár, zenekari művészeket és szólistákat kértünk arra, mutassák be szakmájuk legfontosabb eszközét. Razvaljajeva Anasztázia a klasszikus zenei színtér egyik legizgalmasabb hangszerese. Egyértelmű volt, hogy ha hárfáról van szó, hozzá kell fordulnunk.
Könyv

Az orvos, aki naplót vezetett Auschwitzban

Eddy de Wind műve különbözik minden más, a holokausztról és a haláltáborokról szóló beszámolótól, a zsidó orvos feljegyzései ugyanis nem visszaemlékezések, hanem a helyszínen született naplóbejegyzések. A szerző fia arról is mesélt, szülei története hogyan hatott az egész családra.
Színház

„Ami a szőnyeg alatt van” – Bíró Kriszta könyvet ír Molnár Piroskáról

Az életrajzi mű a Corvina Kiadónál készül, szerzője, az Örkény Színház többkötetes íróként is számon tartott művésze régóta jól ismeri Molnár Piroskát, így bizalmasan tud vele beszélgetni a szakmáról és életéről.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál ajánló

Slow Art Day a Ludwig Múzeum Facebook-oldalán

A Ludwig Múzeumban áprilisban nyílt volna a Lassú élet – Radikális hétköznapok című kiállítás, amely a koronavírus-járvány miatt csak később lesz látható. A veszélyhelyzet miatt a szombati nemzetközi Slow Art Day múzeumba meghirdetett programjai is elmaradnak, a Ludwig azonban két online programot kínál, amelyek a lassú élethez és a kiállításhoz kapcsolódnak.
Vizuál magazin

KÉP-regény: Szelfinvázió

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezen a héten arról elmélkedik, miért kéne letennünk a telefonunkat, és a fényképezés helyett a pillanatnak átadni magunkat.
Vizuál ajánló

Remény és jövőbetekintés a Ludwig Múzeum műveivel

A Ludwig Múzeum The Dead Web – The End című kiállításán bemutatott alkotások között több olyan munka is szerepel, amelyek a Ludwig gyűjteményének művei, és amelyeket a jövőben biztosan láthatunk, ha a múzeum újranyitja kapuit. Melyek ezek az alkotások?
Vizuál Nemzeti Filmintézet

Azonnali segély a szabadúszó filmeseknek

A Nemzeti Filmintézet 50 milliós Filmipari Segélyalapot nyit a koronavírus-járvány miatt nehéz helyzetbe került szabadúszó filmesek azonnali megsegítésére.
Vizuál fotó

Fény az éjszakában – Az első ismert éjszakai felvétel Budapestről

Mi vonzott 300 ezer embert a Duna-partra egy májusi estén 1903-ban? A Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárának munkatársa az első ismert éjszakai Budapest-felvételről ír.