A Nádor Galériában megrendezett Trauma című interaktív tárlat tablók, fotók, továbbá hanganyagok, videók, korabeli használati tárgyak, túlélőkkel folytatott beszélgetések révén érzékelteti a "malenkíj robot" résztvevőinek szenvedéseit és kiszolgáltatottságát.

A szervező Magyarországi Németek Pécs-Baranyai Nemzetiségi Köre és a Janus Pannonius Múzeum szerint a december 6-ig látogatható kiállítás segíthet az érintetteknek tapasztalataik feldolgozásában, a fiatalabb generációknak pedig ismereteik bővítésében.

Menczer Erzsébet fideszes országgyűlési képviselő megnyitóbeszédében felidézte: a mintegy hét évtizeddel ezelőtt történtekről sokáig nem lehetett nyilvánosan beszélni. A hallgatás falának áttörését jelentette, amikor a parlament tavaly a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapjává nyilvánította november 25-ét, mert azzal a kitelepítettekről való megemlékezést állami szintre emelte.

Úgy vélte, hogy a történtek nem felejthetők el. Rámutatott: éppen az Európai Unió célkitűzéseinek felel meg az a törekvés, hogy a történelemben ne ismétlődhessen meg az a nagyhatalmi politika, amely szerint az útban lévő tömegek áthelyezése "csak propaganda és vagon kérdése".

Menczer Erzsébet a jövő évi parlamenti választásokra utalva azt mondta: a kérdés az, hogy a választók fenn akarják-e tartani mindazt, amit a hallgatás falának áttörésével sikerült elérni, vagy tudomásul veszik, hogy visszarendeződés jöhet, s "a kitelepítettek sorsa a kommunikációban a történelmi magasságból a hétvégi lecsófőzőversenyek eredményhirdetései közé kerül vissza".

Páva Zsolt, Pécs fideszes polgármestere emlékeztetett rá, hogy Baranya a sváb lakosok magas száma miatt különösen érintett volt az elhurcolásokban és a kitelepítésekben. Hozzátette, Pécs büszke arra, hogy az emlékezés országosan is kiemelt helyszíne lehet, és a jövőben is az szeretne maradni.

Szalayné Sándor Erzsébet nemzetiségi ombudsmanhelyettes köszönetét fejezte ki a tárlat rendezőinek, hogy a száraz tények közlése mellett új technikai eszközöket, módszereket is alkalmaznak a fiatalabb generációk megszólításához, az elhurcoltakkal kapcsolatos üzenetek átadásához.

A kiállításról kiadott sajtóanyag szerint a második világháború alatt és után a mintegy 15 milliós magyarságból 500 ezer, többségében ártatlan civilt hurcoltak el kényszermunkára, hadifogoly vagy internálótáborba a volt Szovjetunió területére. Jelentős részüknek német származása, vagy német neve miatt kellett elhagynia otthonát.

Rájuk a Trauma című tárlat mellett túlélőkkel folytatott beszélgetéseken, szombaton és vasárnap pedig irodalmi és történelmi előadásokon, író-olvasó találkozókon, filmvetítéseken, és egyebek mellett magyar-német nyelvű szentmisén emlékeznek a baranyai megyeszékhelyen.