Vizuál

Tudás- és közösségépítés az új Néprajzi Múzeumban

2022.10.27. 16:40
Ajánlom
A nyár egyik szenzációja volt a Néprajzi Múzeum új épületének bejárása, a tetőkert felfedezése. Ősszel új korszak kezdődött, elindult a szakmai munka az intézményben. Molnár József múzeumpedagógussal és Koltay Erika néprajzos muzeológussal arról beszélgettünk, milyen programokkal várják a közönséget.

A Néprajzi Múzeumot nagy üvegfelületek, transzparens kiállítóterek, átláthatóság és nyitottság jellemzi. Az épület is azt üzeni, hogy nem elzárni, hanem megmutatni szeretnék a tárgyakat. A múzeum új épületébe belépve nem egy klasszikus kiállítóhely fogad minket, ahol szigorú rend uralkodik, inkább egy kreatív tér, ami lehetőséget ad az önálló felfedezésre, miközben számos játékos, interaktív elem teszi szórakoztatóvá a múzeumi barangolást. Erős szándék, hogy többféle korosztály otthonosan érezze magát az intézményben.

Még nem lakták be teljesen az egész házat, de már a kiállításokhoz kapcsolódó múzeumpedagógiai programokkal várják a látogatókat, amelyek közös nevezője az interaktivitás és az élmény.

„Fontos célcsoport a múzeum számára a felnőtt korosztály is. Ezek a foglalkozásaink nemrég indultak, és jelenleg zárt formában működnek, »tesztcsoporti« formában. Ehhez segítségünkre vannak az V. kerületi nyugdíjas csoportjaink, akik a korábbi helyszínünkön is rendszeresen látogatták a felnőtteknek szóló programjainkat. Még sok eseményünk kísérleti fázisban működik, meg kell szoknunk az új tereket, de tudatosan törekszünk a múzeumhoz kötődő közösség kialakítására” – hangsúlyozza Koltay Erika múzeumpedagógus az irányokat.

CLIGETBUDAPEST_PalkoGyorgy_0522_21_print-114200.jpg

A Néprajzi Múzeum épülete (Fotó/Forrás: Palkó György / Néprajzi Múzeum)

„A korosztályok alapproblémáit tettük fókuszba” – ismerteti a programok vezérfonalát Molnár József múzeumpedagógus, aki munkatársaival az elmúlt nyarat azzal töltötte, hogy a megépült, új kiállításokhoz fejlesztettek múzeumpedagógiai foglalkozásokat, óvodától-érettségiig. „A kicsiknek a kapcsolódás a fontos, a kiskamaszok szeretnék megmutatni magukat, a középiskolások pedig a világról gyűjtenek be információkat és illesztik bele a világképükbe. Az óvodából iskolába kerülő gyerekek legfőbb kérdése a »Ki lesz a barátom?«, ők a szomorú koszorúnak keresnek barátot a Megérkeztünk kiállításhoz kidolgozott foglalkozáson. A középiskolásoknak szóló, Talált tárgyak: A kendő című foglalkozásunk a 2015-ben, a szerb-magyar határon talált, menekültek által hátrahagyott tárgyakkal dolgozik, és társadalmi kérdésekre keres válaszokat.

Az élő társadalmi kérdésfeltevéssel azt igyekszünk megmutatni, hogy a múzeum nem egy múltba zárt vitrin, hanem a saját életünket bemutató, a jelen problémáira reflektáló helyszín.”

A programstruktúra kialakításában szerepet kapnak a közelben működő kulturális intézmények is. A Néprajzi Múzeum és a Millennium Háza közös, múzeumpedagógiai programja – Átjáró címmel – három helyszínen járja körül az út, az utazás kérdését. A Műcsarnokban egy spirituális utazást vizsgálnak meg a diákok, a Néprajzi Múzeumban egy muszlim kendő kapcsán a menekültek útját veszik végig, szót ejtve mind a menekültek, mind a befogadó országok félelmeiről és reményeiről, míg a Millennium Házában egy videóinstalláció összegzi mindkét utat.

neprajzi_1-163255.jpg

Molnár József és Koltay Erika múzeumpedagógusok (Fotó/Forrás: Néprajzi Múzeum)

„Nekünk, múzeumpedagógusoknak – fejti ki Molnár József – legfontosabb partnereink a pedagógusok, hiszen ők hozzák el hozzánk az osztályaikat. Nekik szól a szakmai tapasztalatcserét szolgáló PedAgóra programunk. Komplett tantestületeknek mutattuk be már a kiállításokat és a hozzájuk kapcsolódó foglalkozásokat. Tapasztalataink szerint kifejezetten kíváncsiak voltak az új múzeumra, hamar felismerték, hogy új eszközöket kínálunk nekik a tanóráikhoz. A MÉTA tér arra is alkalmas, hogy a tanárok kihelyezett órát tartsanak nálunk.”

A foglalkozások többsége iskolai csoportoknak szól, de a múzeumpedagógus csapat szeretné megszólítani a szülőket is. Erre találták ki a MÉTA Matiné programot, kéthetente változó témákkal, s miközben az egyik múzeumpedagógus a gyerekekkel foglalkozik, a másik párhuzamosan a szülőknek tart foglalkozást.

A szakemberek közösségi térként tekintenek a múzeumra, fontos céljuk odaszoktatni a kamaszokat iskola után, szeretnék, ha a Néprajzi egyfajta találkozópontként működne.

tesztosztaly_Neprajzimuzeum_InczeLaszlo8of21-105701.jpg

Múzeumpedagógiai foglalkozás a Néprajzi Múzeumban (Fotó/Forrás: Incze László / Néprajzi Múzeum)

„Vannak olyan tereink, ahová nyugodtan beülhetnek tanulni az iskolások, és ahol tabletek, okos táblák, magic wall segíti az ismeretszerzést. Bátorítjuk, sőt kezdeményezzük, hogy a múzeumot önállóan is használják a diákok, megnézzék az őket érdeklő tárgyakat, kikutassák a történetüket, használati módjukat” – támasztja alá Koltay Erika azon szándékukat, hogy segítsék a diákokat kiegészíteni a tanulmányaikat a műtárgyi környezetben.

A kifejezetten közösségi programokra szánt, interaktív MÉTA tér – amely nevét egyrészt egy népi labdajátékról kapta, másrészt a múzeum, élmény, tudás, alkotás szavak kezdőbetűiből alkotott betűszó, jelezve a hely különböző funkcióit – használatához rendkívül kedvező árú jegyet lehet venni, és 250 forintért tíz napig korlátlanul vissza lehet jönni.

Itt el lehet bújni, olvasni, filmet nézni, játszani, alkotni, megbeszélni a kiállításokon látottakat vagy a felmerülő kérdések után kutatni.

NM_Muzej_2022_InczeLaszlo-32-105659.jpg

Múzeumpedagógiai foglalkozás a Néprajzi Múzeumban a Múzeumok Éjszakáján (Fotó/Forrás: Incze László / Néprajzi Múzeum)

Berendeztek egy szabadon használható könyvtárat is a múzeum kiadványaiból, amely segítséget nyújt a gyerekeknek az óráikra való készülésben. Filmklubot is indítottak, ahol olyan néprajzi tematikájú mozgóképes alkotásokat vetítenek, amelyek sehol másutt nem láthatók, s ha lehetőség van rá, elhívják a filmeket létrehozó stábtagokat. Az eddigi esteken jó tapasztalatokat szereztek, tartalmas és bensőséges beszélgetések kerekedtek a filmvetítések után.

A múzeumpedagógusok a nyitás előtt komoly európai tanulmányutakon vettek részt Észtországban, Walesben és Svédországban, ahonnan mindenki igyekezett hazahozni a jó mintákat. Az etnobotanikai tudással rendelkező Koltay Erika például a Walesi Nemzeti Botanikus Kertben is járt, ahol korszerű példákat látott arra, miként lehet bemutatni, és mai viszonyokra átültetni a népi növényhasználat ezernyi ága-bogát. „Szeretnénk a fenntarthatóságot, a környezetvédelmi szemléletalakítást beépíteni a foglalkozásainkba, és most olyan helyre költöztünk, ahol erre is nagyobb lehetőségünk adódik a Városliget közelsége miatt.”

Szerző: Jankó Judit

Támogatott tartalom.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Klasszikus

Egyik húzza a másikat – Almási Miklós bejegyzése

Valami titkos versenyfélének tűnhet az a csoporthatás, ahogy a klasszikus zene korszakos alakjai egymás mellett és által jutottak el a csúcsig. Almási Miklós Széchenyi-díjas esztéta, filozófus, esszéíró vendégcikke.
Plusz

Hátborzongatóan szép történet áll Bereményi Géza legnépszerűbb dalszövege mögött

A Kossuth-díjas művészt egy rádióműsorban kérdezték halhatatlanságról és a Nagy utazás című számáról, válaszul azonban az egyik legkedveltebb Cseh Tamás-dal, a Csönded vagyok keletkezésének történetét osztotta meg, amelynek versszakaiban valójában párbeszédet folytat egy elhunyt fiúval.
Plusz

Szabó T. Anna: „Elkötelezem magam az irodalommal. Mindörökké.”

Egy 1988-ból származó naplórészletet osztott meg néhány nappal ezelőtt közösségi oldalán Szabó T. Anna költő.
Zenés színház

Nézze vissza Mundruczó Kornél müncheni Lohengrin-rendezését!

December 3-án mutatta be a Bajor Állami Opera Wagner Lohengrinjét Mundruczó Kornél rendezésében. Az előadást a színház saját streamingfelülete és a BR-Klassik is közvetítette, ahol vissza is nézhető a produkció.
Vizuál

A metronóm kérlelhetetlensége – megnéztük az Ennio Morricone-filmet

Egy monumentális életműhöz monumentális portré illik: Giuseppe Tornatore dokumentumfilmje a maga két és fél órájával töményen, sűrítve mutatja meg, miért is lehet kizárólag szuperlatívuszokban beszélni Ennio Morriconéról.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál gyász

Elhunyt Rezi Kató Gábor, a Magyar Nemzeti Múzeum általános főigazgató-helyettese

„Megrendülten tudatjuk, hogy Rezi Kató Gábor, a Magyar Nemzeti Múzeum általános főigazgató-helyettese, az MNM Esztergomi Vármúzeum igazgatója, a Magyar Régész Szövetség alapító tagja életének 59. évében ma reggel váratlanul elhunyt” – adta hírül az intézmény közleményében.
Vizuál gyász

Elhunyt Jan Nowicki, A temetetlen halott című Nagy Imre-film főszereplője

A nyolcvanhárom éves korában elhunyt lengyel színész több évtizeden keresztül Mészáros Márta magyar rendező élettársa volt.
Vizuál hír

A magyar származású festő, akinek a képe a francia elnök dolgozószobájában lóg – Kamaratárlat nyílt Hantai Simon munkáiból

A Hantai, Klee és más absztrakciók című kiállítás a világhírű, magyar származású festő munkái mellett az őt inspiráló alkotók műveit is bemutatja a Szépművészeti Múzeum.
Vizuál gyász

Elhunyt Kirstie Alley, a Nicsak, ki beszél!-filmek sztárja

A 71 éves Emmy-díjas színésznőnél a közelmúltban diagnosztizáltak rákot, halálhírét gyermekei jelentették be az Instagramon. A művésztől John Travolta is elbúcsúzott közösségi oldalán. 
Vizuál kritika

A metronóm kérlelhetetlensége – megnéztük az Ennio Morricone-filmet

Egy monumentális életműhöz monumentális portré illik: Giuseppe Tornatore dokumentumfilmje a maga két és fél órájával töményen, sűrítve mutatja meg, miért is lehet kizárólag szuperlatívuszokban beszélni Ennio Morriconéról.