A 20. századi avantgárd több jelentős képzőművésze foglalkozott a mozgókép újfajta kifejezési lehetőségeivel. Man Ray, Fernand Léger, Marcel Duchamp, Viking Eggeling, Hans Richter, Walter Ruttmann, Luis Buñuel és Salvador Dalí szürrealista és dadaista mozgóképeinek hatása a magyar filmavantgárdban is tetten érhető.

A kiállításon bemutatott huszonkét film között az avantgárd mozgókép olyan emblematikus alkotásai mellett, mint Fernand Léger Mechanikus balettje vagy Luis Buñuel Andalúziai kutyája, három, több mint fél évszázaddal megkésett premierre is sor került. Az összesen mintegy százötven percnyi filmet bemutató kiállításon a vetítéseken kívül fotókon és rajzokon rögzített mozgástanulmányok, animációs film-tervek, folyóirat-illusztrációk is láthatóak, a filmek korabeli nitrófilm-tekercse, filmdoboza, dokumentációja mellett.

Október 5-én a kiállítás finisszázsának keretében rendhagyó programokkal várják a látogatókat. Ezen a napon lesz kurátori tárlatvezetés Orosz Márton művészettörténésszel, beszélgetés az avantgárd filmalkotások filmtörténetben betöltött szerepéről, valamint filmvetítés is, ahol Germaine Dulac és a színháztörténetből is ismert Antonin Artaud közös alkotása, A kagyló és a lelkész című fekete-fehér némafilm kerül bemutatásra.

A legelső szürrealista filmnek tekinthető alkotás egy fiatal pap nemi vágyaiba enged betekintést. A minden racionalitást nélkülöző, bizarr és álomszerű mű a lelkész erotikus töltésű fantazmagóriáit az avantgárd mozgókép eszköztárával idézi fel. A film korabeli fogadtatásának érdekessége, hogy nem sokkal a párizsi premier után a magyar mozik az elsők között voltak, amelyek a filmet valaha is műsorra tűzték. Az eltelt csaknem kilencven év után a Magyar Nemzeti Galéria élő MúzeumCaféja lesz az első olyan nyilvános vetítés hazánkban, amikor a film abban a közegben, azok között a tárgyak között lesz ismét látható, amelyek készülése idején körbevették.