Vizuál

Tudod, ki festette az első vajas kenyeret?

2019.09.09. 16:30
Ajánlom
Idősebb Pieter Bruegel mozgalmas festményei épp a lényeget rejtik el, megdolgoztatják szemlélőiket, miközben a világ részvéttelenségéről, a korszakos jelentőségű és a hétköznapi események összesimulásáról tanúskodnak. 1569. szeptember 9-én hunyt el a neves flamand festőcsalád legidősebb tagja. 

Pieter Bruegel képei hihetetlenül mozgalmasak és zsúfoltak. Akad olyan festménye, amelyen ötszáz alak látható, ennek ellenére, ha figyelmesen tanulmányozzuk a vásznait észrevehetjük, hogy

a szereplők többsége a saját dolgával törődik,

kisebb csoportokban foglalja el magát valamivel, nem nagyobb közösségként. A vidám kavalkád benyomását keltő művek közelebb hajolva apró, független terekre válnak, amik között nincs kapcsolat. (A bécsi Kunsthistorisches Museum digitálisan is elérhetővé tette a náluk megtalálható képeket, így azok részletekbe menően is tanulmányozhatjuk.) A szatirikus felhang mellett társadalomkritika is megbújik a műveken: az emberek részvéttelenségéről, a másik iránti közömbösségről is vallanak a festmények. 

Bruegel_krisztus-153614.jpg

Idősebb Pieter Bruegel: Krisztus keresztútja (1606) (Fotó/Forrás: Kunsthistorisches Museum )

A rengeteg apró részlet, ami a mester képességei mellett a falusi élet és az emberek tökéletes ismeretéről tanúskodik, szinte elkábítja a szemlélőt, aki így könnyen lemaradhat fontos mozzanatokról.

Bruegel ugyanis felrúgja a konvenciókat: festményein nem feltétlenül az előtérben lévő, jól látható jelenet a lényeg. 

A jó fogást ünneplő halászok mögött épp elsüllyed egy hajó, amit azok nem látnak vagy csak nem törődnek vele. Az Ikarusz bukásán az előtérben szántó paraszt és egy hajó tereli el a figyelmet a háttérben földre zuhanó mitológiai hősről. A keresztet cipelő Krisztust ábrázoló képen a Megváltó alakja szintúgy belevész a tömegbe. Bruegel tágas, teres képeiben szabadon hagyja barangolni a néző tekintetét. 

Szemléletesen mutatja be, hogy a történelem fontos eseményei is a hétköznapokba ágyazva, néha észrevétlenül zajlottak, miközben az átlagemberek élték mindennapi életüket.

Értelmezhetjük ezt a festő társadalomkritikájaként is, arról, hogy az emberiség képtelen felismerni az igazán fontos történéseket. Kérdés, hogy a festmények nézői megtalálják-e a lényeges elemet a vásznon. Mai megfogalmazásban: képesek-e kiszűrni a fehér zajból a lényegi információkat?

Dominicus_Lampsonius_-_Portrait_of_Pieter_Bruegel_the_Elder_-_WGA12414-153510.jpg

Dominicus Lampsonius metszete idősebb Pieter Bruegelről (Fotó/Forrás: Amsterdam, Rijksmuseum,)

A művészettörténészek úgy sejtik, hogy a festő magánélete számos rejtett értelmezéshez kulcsot adna, azonban alig rendelkezünk róla információval.

Pieter Bruegel, a 16. századi németalföldi festészet egyik legnagyobb alakja, 1525 és 1530 között születhetett, egyes vélemények szerint Breda városában, más feltevések szerint egy környékbeli parasztcsaládban – ezért olyan elevenek a falusi életet ábrázoló képei. Pieter Coecke van Aelst műhelyében tanult, az antwerpeni festőcéh mestereként 1551-ben jegyezték be. Ezután itáliai tanulmányútra indult, eljutott egészen Szicíliáig, majd huzamosabb ideig Rómában dolgozott. Útja során festett tájképei, sajnos, elvesztek. Hazatérve 1563-ig Antwerpenben élt, ekkor elvette mestere, Pieter Coecke lányát, és Brüsszelbe költözött. Házasságából két fia született, mindkettő festő lett, de ifjabb Pieter és Jan is Brueghel formában írta nevét. Élete zűrzavaros, nagy változásokat hozó időszakban telt, Európát a humanizmus és a reneszánsz eszméi hatották át, terjedt a lutheri reformáció, s nem sokkal halála előtt tört ki a németalföldi szabadságharc a spanyol uralom ellen.

Munkásságának első korszakában a könyvkiadás központjának számító Antwerpenben rajzok, rézmetszetek készítésével vívta ki kortársai elismerését, amelyeket Hieronymous Cock rézmetsző és kiadó sokszorosított.

Festői tevékenysége életének csupán utolsó évtizedére terjed ki, első képe 1553-ból származik,

első hiteles, dátummal jelzett festménye, a Tizenkét közmondás 1558-ban készült. Korai képein a 15. századi németalföldi festészet nagy mestere, a rejtélyes Hieronymus Bosch hatása érezhető. Számos moralizáló, szatirikus, mitológiai témájú és vallásos allegóriát ábrázoló művet alkotott. 1555-ben jelent meg Nagy tájképek című rézmetszet-sorozata, az alpesi átkelés emlékeivel. 1557-ben kezdett hozzá a hírnevét megszilárdító A hét főbűnt ábrázoló metszetsorozatához, majd 1559-ben a Hét erény-sorozathoz, kompozícióinak középpontjában nőalak áll, körülötte csodálatosan elrendezett jelenetek sora látható.

Bruegel_babel-153613.jpg

Idősebb Pieter Bruegel: Bábel tornya (1563) (Fotó/Forrás: Kunsthistorisches Museum )

Ő volt az első, aki festményein a paraszti életet, a népszokásokat, az egyszerű emberek szórakozásait ábrázolta. Korai ilyen alkotása a Gyermekjátékok, a Farsang és böjt harca, s népi közmondásokat, példázatokat jelenített meg (A vakok, A flamand közmondások). A kor kívánalmainak megfelelően gyakran festett vallásos, bibliai tárgyú képeket, de olyan témákat választott, ahol a saját környezetét is bemutathatta. Egyik leghíresebb alkotása, a Bábel-tornya a nyüzsgő, eleven építkezést ábrázolja, háttérben egy jellegzetes németalföldi látképpel, A betlehemi népszámláláson a bibliai alakok belevesznek a téli flamand falu népcsődületébe. A betlehemi gyermekgyilkosság című festményén a spanyol katonák gaztetteit festette meg.

A vallásos képeivel egy időben alkotott tájképei a természet és az ember együttélését ábrázolják. Művészetének érett szakaszában a népélet ábrázolása lett a fő témája. Az Évszakok sorozatának hat nagy festményén az év tizenkét hónapjának falusi életét mutatta be, különböző foglalatosságokat a változó természetben. Utolsó éveiből három paraszti életképe maradt fenn: a Lakodalmas tánc, a Paraszttánc és

a közismert Parasztlakodalom, amely az első vajas kenyeret ábrázoló festmény.

Korai képein ragyogóak a színek, később tompított, finom barnákat, zöldeket és szürke árnyalatokat használt. Az embereket távoli, parányi figuraként ábrázolta, csak élete utolsó éveinek nagyalakú kompozícióin látható kevesebb és nagyobb alak. Zsánerképein nyoma sincs az idealizálásnak, nagyszerű realizmussal örökítette meg a paraszti élet jeleneteit, alakjait, tájait. A képeiről készült aránylag olcsó metszeteknek és idősebb fiának, ifjabb Pieternek köszönhetően – aki pályafutása alatt számos másolatot és változatot készített apja műveiről – a halálát követő évszázadban művei széles körben elterjedtek. 130 ilyen másolatról tudunk, ebből 45 a fia munkája.

bruegel_paraszlakodalom-153611.jpg

Idősebb Pieter Bruegel: Parasztlakodalom (1568) (Fotó/Forrás: Kunsthistorisches Museum )

Ma a legnagyobb, 12 képes gyűjteménnyel a bécsi Szépművészeti Múzeum rendelkezik. Itt rendezték meg minden idők legnagyobb Breugel-kiállítását tavaly év végén, a 408 ezer látogató csaknem 30 festményt, az összes fennmaradt olajkép háromnegyedét és a grafikák, rajzok felét láthatta. Lehet, hogy ez volt az utolsó ilyen tárlat, mert a képek annyira sérülékenyek, hogy mozgatásuk már veszélyes. A mester Keresztelő Szent János prédikációja című képét a budapesti Szépművészeti Múzeumban őrzik. Lech Majewski lengyel filmrendező 2011-ben készített filmet Malom és kereszt címmel, amely Az út a Kálváriára című monumentális, több mint 500 alakot megjelenítő Breugel-festmény történetét meséli el, néhány karakterre összpontosítva.

bruegel_keresztelo-163144.jpg

id. Pieter Bruegel: Keresztelő Szent János prédikációja (1566) (Fotó/Forrás: Szépművészeti Múzeum)

(via MTVA Sajtóadatbank)

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

„A szolgája vagyok a könyveknek” - Interjú Gálos Viktor fotóssal

Hatvan egérfogó, kétszáz tojás, egy halfarok, esetleg egy kiszuperált tévé porcelánnyuszival, felkészülésként pedig több ezer oldalnyi szépirodalmi szöveg elolvasása – alig két hét alatt. Gálos Viktor fotós mesél a néhol vidám, néhol szürreális munkáról, ami a Libri irodalmi díj köteteinek fotói mögött áll.
Klasszikus

A mi Kodályunk – A héten kerül a mozikba a zenetudósról szóló dokumentumfilm

Az elmaradt márciusi premier helyett július 9-től látható Petrovics Eszter zenés ismeretterjesztő filmje.
Plusz

Kőbányára kell utaznunk a legújabb Kolodkóért

A gerillaszobrász két új alkotásával gazdagodott Budapest: ezúttal a Dreher Sörgyárak története ihlette meg Kolodko Mihályt.
Színház

A nyáron is látható az év egyik legfelkavaróbb előadása Molnár Piroskával

A dokumentumfilmként, majd könyv változatban is megjelent, mélyen elgondolkodtató Egy német sorsot február elején, nagy szakmai és közönségsikerrel mutatta be az Orlai Produkciós Iroda Molnár Piroska tolmácsolásában, Máté Gábor rendezésében. Az előadás – ami igazi kuriózum, hiszen a színésznő élete első monodrámáját játssza – júliusban és augusztusban hét alkalommal látható a Hatszín Teátrumban.
Zenés színház

Schiller és Verdi tette halhatatlanná: 475 éve született Don Carlos

A 16. században élt spanyol infáns nevét Schiller drámája és az ennek nyomán született Verdi-opera tartotta fenn, de a történeti igazsághoz egyiknek sincs sok köze.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál morphoto

KÉP-regény: Madárlesen

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos, aki olyan profi, hogy még azokat a madarakat is lencsevégre kapja, amelyek ott sincsenek.
Vizuál ajánló

A budapesti mozikban vetítik Ennio Morricone western-klasszikusait

A számtalan filmtörténeti klasszikus zenéjét jegyző legendás zeneszerző, Ennio Morricone előtt tisztelegve július 11-én egyszeri alkalommal látható lesz a Volt egyszer egy Vadnyugat a Pólus Moziban, július 16-tól pedig két héten át műsoron szerepel A Jó, a Rossz és a Csúf a Corvin Moziban.
Vizuál galéria

Kovászt festettek a Tűzoltóság falára

Új színes falfestmény díszíti a belvárosi Károly körúton álló Tűzoltóság homlokzatát. A kovász is lehet híd című alkotás Hitka Viktória képzőművész rajza alapján készült, a kivitelezés Magyarország első tűzfalfestő szervezete, a Színes Város Csoport munkája. A festmény a Budapesti Városarculati Nonprofit Kft. felkérésére köszönetképpen született meg – a budapestiek felé.
Vizuál interjú

„A szolgája vagyok a könyveknek” - Interjú Gálos Viktor fotóssal

Hatvan egérfogó, kétszáz tojás, egy halfarok, esetleg egy kiszuperált tévé porcelánnyuszival, felkészülésként pedig több ezer oldalnyi szépirodalmi szöveg elolvasása – alig két hét alatt. Gálos Viktor fotós mesél a néhol vidám, néhol szürreális munkáról, ami a Libri irodalmi díj köteteinek fotói mögött áll.
Vizuál ajánló

Másfél tucat emlékezetes magyar film a Benczúr Kertben

A legrégebbi 1934-ből való a „legfiatalabb” 2001-ből. Az egyik lírai, a másik kifejezetten röhögtető, az egyik pörgős, a másik lassú, tűnődő, és nem is egy nosztalgikus. A sokszínű kínálat szűk egyharmada lefutott, de a másik kétharmad is remek estéket kínál.