Frida Kahlo a művészettörténet egyik legismertebb arca, aki összenőtt szemöldökével, színes fejdíszeivel és egész életművével nemcsak a magaskultúrát, de a popkultúrát is meghódította. De milyen hang társul ehhez a határozott, mégis végtelenül nőies archoz? Eddig annyit tudhattunk, amit kortársa, a francia fotográfus Giséle Freund írt a hangjáról, miszerint
„dallamos és meleg”,
de a mexikói National Sound Library-nek köszönhetően talán most közelebb kerülhetünk a megoldáshoz. A hangarchívum vezetői szerint ez az 1955-ös rádiófelvétel Frida Kahlo hangját őrzi. Feltételezésük szerint
a rádióadásban Kahlo férjéről, Diego Riveráról olvassa föl saját esszéjét, amit a festő munkásságának 50. évfordulója alkalmából nyílt, 1949-es kiállítására írt.
„Egy hatalmas, óriási gyermek, barátságos arccal és szomorú tekintettel”
– szól szabad fordításban Frida jellemzése Diegóról. „Magasan ülő, sötét, végtelenül intelligens és nagy szemei nyughatatlanok. Szinte kiesnek a szemgödrükből, köszönhetően duzzadt és elálló szemhéjainak, amik olyanok, mint egy varangyé. Mintha ez a szem speciálisan egy olyan festő számára lett volna teremtve, akinek az a dolga, hogy tekintetével nagy tereket fogjon be” – teszi hozzá iróniával vegyes elragadtatottsággal. Mexikó kulturális minisztere, Alejandra Frausto úgy fogalmazott, ha valóban Frida hangjáról van szó, valószínűleg ez az egyetlen felvétel, ami a festőnő hangját őrzi.
A hangarchívum feladatának tartja, hogy Mexikó számára megőrizze és nyilvánosságra hozza az irattári dokumentumokat. Gyűjteményük az ország legjelentősebb történeti hangfelvételeit tartalmazza, de Pável Granados könyvtárigazgatója azt mondja, Kahloé a látogatók „legkeresettebb” hangja. „Frida hangja mindig is egy hatalmas enigma volt számunkra, egy véget nem érő keresés tárgya. Egészen eddig semmilyen felvétel nem állt rendelkezésünkre Frida Kahloval kapcsolatban” – tette hozzá az igazgató.
(Forrás: The Guardian, címlapkép: Nickolas Muray)
hírlevél
