A népszerű gerillaszobrász alkotásaival nem könnyű találkozni, noha Budapest utcáin és terein elszórtan egyre több kis szobrocskája jelenik meg. Legújabb alkotására is járókelők bukkantak, maga a művész a cikk megjelenéséig még nem tette közzé közösségi oldalán ezt a munkáját. Ez a mini pedig büszkeségére válik: kifejezetten művészi kompozíció.
Drakula-miniszobor a Vajdahunyad váránál (Fotó/Forrás: ararat100 / Köztérkép)
Bár maga Drakula kitalált személy, karaktere részben valós személy mintájára épül. Magyarország több királya Havasalföld fejedelmi családjának Dél-Erdélyben tetemes birtokokat adományozott, hogy szükség esetén ott menedéket leljenek. Luxemburgi Zsigmond, Magyarország királya és a Német-római Birodalom császára 1431-ben II. Vladot (Vlad Dracul) a Havasalföldi Vajdaság uralmába helyezte. Ekkor egyúttal a Sárkány Lovagrend lovagjává is avatta, így „Dracul” mellékneve a címerében viselt sárkány jelvényre utalt. Más feltételezések szerint III. Vlad kegyetlen ember lehetett, ezért adták neki oláh alattvalói a Dracul gúnynevet – e román szó jelentése a „sárkány” mellett „ördög”.
Hogy mi köze van Lugosi Bélának Drakulához, már tudjuk, de mi köze van mindennek a Vajdahunyad várához? Ez egy eléggé rejtélyes történet. Lugosi Béla alias Drakula mellszobrát ugyanis 2003-ban az éj leple alatt helyezték el a városligeti Vajdahunyad-vár délkeleti fülkéjében. Csak hosszas kutatás után, tizenhárom évvel később derült ki, hogy a szobor alkotója a német Hartmuth Zech, aki saját honlapján mindent gondosan dokumentált.
További Kolodko-szobrokat itt talál.
Fejléckép: Drakula-miniszobor a Vajdahunyad váránál (fotó/forrás: ararat100 / Köztérkép)
hírlevél
