Vizuál

Újabb kritika érte Gulyás Gábor kinevezését

2011.01.30. 10:16
Ajánlom
A műkritikusok szerint aggályos a Műcsarnok vezetőjének kinevezése.

A Műcsarnok új vezetőjének kinevezésekor alkalmazott eljárás felülvizsgálatát és a döntés indoklását kérte a kulturális államtitkárnak írt levélben a Műkritikusok Nemzetközi Szövetsége (AICA) magyar tagozatának elnöksége.

„A posztra a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. az eredménytelennek nyilvánított pályázat után az Ön kezdeményezésére nevezte ki Gulyás Gábort, a debreceni Modem igazgatóját. Az AICA magyar tagozatának elnöksége az eljárásmódot a kortárs képzőművészeti intézményrendszer jövője szempontjából aggályosnak tartja" ‒ szerepel a Szőcs Gézának szóló levélben. Mint írták, a kulturális intézményrendszer más területeihez hasonlóan a nyilvános pályáztatás a benyújtott és szakmai szempontok szerint értékelt koncepciók összevetése nyomán átláthatóbb, az előre kialakított kritériumok alapján pedig ellenőrizhetőbb, mint az indoklás nélküli kinevezés. „A Műcsarnok ügyvezető igazgatói állására kiírt pályázatot a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (amely abszurd módon egy művészeti intézmény igazgatójának kinevezéséről dönthet) a kulturális szaktárcára hivatkozva többek között ‒ de részletesebb indoklás nélkül ‒ azért nyilvánította eredménytelennek, mert a pályázók jövőre vonatkozó elképzelései nem álltak szerves összhangban a kormányzati kultúrpolitikával" ‒ fogalmazott a Műkritikusok Nemzetközi Szövetsége magyar tagozatának elnöksége.

A műkritikusok szerint azzal, hogy „a kormányzati kultúrpolitika követése kritériumként" bekerül egy pályázat menetébe, maga a vezetői megbízás is politikai színezetet kap, az igazgatói poszt pedig politikai státusszá válik. A szervezet a Szőcs Gézának írt levélben hangsúlyozta: az elmúlt két évtized azt mutatja, hogy a magyarországi kortárs képzőművészet intézményrendszere akkor működik jól, ha nem az egyoldalú politikai döntésekre, hanem a többirányú párbeszédre épül. Hozzáfűzték, hogy ezt igazolja az utóbbi néhány évben a magyar képzőművészet nemzetközi viszonyrendszerének átalakulása. „Nem tekinthető azonban párbeszédnek, ha a pályázatból indoklás nélkül lesz kinevezés, ha a kinevezett programja és koncepciója nem ismerhető meg előre, valamint az sem, ha a szaktárca nem közli, miért éppen Gulyás Gáborra esett a választás. Ezért államtitkár úrtól az eljárás felülvizsgálatát és a döntés indoklását kérjük" ‒ áll végül a levélben.

Gulyás Gábort, a debreceni Modem eddigi igazgatóját a múlt héten nevezte ki február 1-jei hatállyal a Műcsarnok ügyvezető igazgatójává a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. vezérigazgatója. A kinevezés Szőcs Géza kultúráért felelős államtitkár szakmai javaslata alapján történt. A Műcsarnok ügyvezető igazgatói posztjára a tulajdonos MNV Zrt. 2010. november 18-án írt ki pályázatot, amelyen korábbi sajtóhírek szerint négyen indultak. Az intézményt öt éve vezető Petrányi Zsolt mellett pályázott Fabényi Júlia, a Baranya Megyei Múzeumok vezetője, aki korábban már vezette a Műcsarnokot. Indult még a posztért Molnár Mária, aki az Ernst Múzeum főkurátora volt, egy pályázó kilétét pedig nem sikerült kideríteni. Az elbírálás második körébe csak Fabényi Júlia és Petrányi Zsolt pályázata jutott be, de a bírálókat végül nem győzték meg.

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

Kiderült, kik ők: Kult50 – A kultúra 50 arca

Megvan A kultúra 50 arca, a legújabbak, akik 2018-ban „pörgették a magyar kultúrát”, és jelentős teljesítményük miatt tíz kategóriában bekerültek az idei Kult50-be. A Fidelio kiadványát és egész évre kiterjedő programját ma délelőtt mutatták be a Rózsavölgyi Szalonban.
Klasszikus

"Tartozunk Bartóknak és Kodálynak" – Rohmann Ditta és a Söndörgő a Kult50-ben

Indul a Kult50 videósorozata! Hetente két alkalommal jelentkezünk videóval, melyekben párosával mutatjuk be az idei Kult50 szereplőit. Az első részben Rohmann Ditta csellóművészt és Eredics Benjamint, a délszláv népzenét játszó Söndörgő zenekar egyik tagját ültettük le beszélgetni, akik korábban soha nem találkoztak személyesen.
Klasszikus

Balogh Eszter: „Nem nyerni akartam, hanem hatni a közönségre!”

Elsöprő győzelmet aratott a londoni Hӓndel Énekversenyen Balogh Eszter mezzoszoprán. Megosztotta velünk a megmérettetésen szerzett tapasztalatait, gondolatait az opera szerepéről napjainkban, és azt is elárulta, hogy mi a célja az énekléssel.
Klasszikus

Túlélte a Notre Dame orgonája, de nem tudjuk, meg fog-e szólalni

A hangszerben három-négy évszázad orgonaépítői tapasztalata egyesült, különlegessége éppen a korában rejlett. Szívfájdító belegondolni, hogy lehet, soha nem fog megszólalni.
Plusz

Lángolt a Notre-Dame

Hétfő délután a fa tetőszerkezet kapott lángra a renoválás alatt álló katedrális - valószínűleg éppen a felújítással összefüggésben. A tűz gyorsan terjedt az egész épületben. Egy torony és a tetőszerkezet egy része is beomlott. A párizsiak döbbent csendben vagy vallásos énekeket énekelve álltak az utcán és figyelték az eseményeket.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál fényképTár

Róbert bácsi – jótevő vagy csaló?

A nagylelkű adakozót mindenki csak így ismerte Budapesten: Róbert bácsi. A városhoz tartozó egyik jellegzetes figura volt ő. Hogy ki is ő valójában, az már a kortársaknak is komoly fejtörést okozott, sőt rendőrségi nyomozás is volt az ügyben..
Vizuál interjú

Modern rabszolgák, akiket a félelem tart fogva

Maris modern rabszolgaként él napjaink Budapestjén egy családnál, ahol megalázzák, és fizikailag is bántalmazzák. Tuza-Ritter Bernadett másfél évig követte kamerájával az 52 éves asszony mindennapjait, hogy bemutassa, hogyan lehet valakit tíz évig fogva tartani rácsok helyett rettegéssel. 
Vizuál születésnap

Aki nélkül elképzelhetetlen a magyar film - 80 éves Ragályi Elemér

Régi idők focija, Az ajtó, 1945 - néhány film a magyar operatőri iskola egyik nagy alakjától, aki 1991-ben a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Oscar-díj sikerében is osztozhatott. Április 18-án ünnepli nyolcvanadik születésnapját Ragályi Elemér Kossuth- és Emmy-díjas operatőr, filmrendező.
Vizuál galéria

Történeteket keresnek a talált képekhez – Fortepan

A Fortepan digitális fotóarchívum anyagából vonultat fel egy több mint háromszáz darabos válogatást a Magyar Nemzeti Galéria Minden múlt a múltam című kiállítása. A kiállításon szereplő képek szorosan kapcsolódnak Magyarország XX. századi történelméhez. Mindegyikhez tartozik, tartozott történet, ezeknek azonban csak egy részét ismerjük.
Vizuál Film

Ma este látható először a digitálisan restaurált Jób lázadása

Április 16-án, a Holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapján vetíti az M5 csatorna Gyöngyössy Imre és Kabay Barna 1983-as filmjének 4K felbontású, teljeskörűen restaurált változatát. A film szín- és fényvilágát az operatőr, Szabó Gábor vezetésével rekonstruálták.