2011 októberében az óbudai Symbol Art Galériában lehetett látni a kiállítás az előzményét: az Álompárok festményei nagyrészt kompozíció és forma alapján egyező, de színeikben ellentétes képpárok voltak. Akkor Sinkó István azt mondta, munkáin vannak konkrét álomképek is, de valójában toposzokat látunk. "A vízről, a viharról, az összeomlásról, a káoszról vagy a fényről mindenki álmodik valamilyen formában a saját tudattalanjából - én is előhívom őket a magaméból."
Az aktuális kiállítással kapcsolatban a következőket írta: "Munkáim témája jórészt az életemet körülölelő múlt és annak tárgyai. Hol hangszerek, hol lépcsők, hol zubogó vizek vesznek körül. Néha egy- egy alak, egy- egy kép, egy ablaknál álló nő képe (anyám, feleségeim, barátnőim) bukkannak fel a festményeken, grafikákon. Álomszerű ez az egész, és ezért mostanában álmaimat festem - azaz mindazt, amit eddig is, de az álom irrealitása fokozott szín és formahasználatra ösztönöz. Nem vagyok figuratív, de nonfiguratív se. Expresszív impresszionistának jellemzett egy méltatóm. Talán igaza van."
hírlevél
