Amerikában és Nyugat-Európában az elmúlt évtizedben a leghíresebb művészeti múzeumok sorra rendezték nagysikerű tárlataikat, amelyekben e két terület izgalmas kölcsönhatását mutatták be. A híres divattervezők munkáit grandiózus kiállításokon, a nagy művészethez méltó installációval tárták a közönség elé. A francia impresszionisták viszonyát koruk öltözködési kultúrájához a Musée d’Orsay és a chicagói Art Institute mutatta be néhány esztendeje, a New Yorki Metropolitan Museum csupán pár napja zárta be Mennyei testek – Divat és katolikus képzelet című tárlatát. Jellemző érdekesség, hogy az elmúlt évek egyik legnagyobb és legsikeresebb múzeumépítési projektje szintén egy divatházhoz kötődik: a Fundation Louis Vuitton 2014-ben nyitotta meg a kanadai sztárépítész, Frank Gehry által tervezett múzeumát Párizsban. Mindez csupán néhány példa a közelmúltból. Nyugaton már hosszú évek óta evidencia, hogy divat és képzőművészet egy tőről fakad: mindkettő az élet, a létezés megnemesítése.

Czene Béla: Presszóban (Fotó/Forrás: Kieselbach Galéria)

A csábítás fegyvere című kötet szerzői 400 oldalon, több mint 620 színes és fekete-fehér kép segítségével mesélnek a magyar festészet és a divat kapcsolatáról, a 19. és a 20. század változó nőideáljairól, a magyar származású szépség- és divatikonokról, a leghíresebb divattervezőkről, a tengerészegyenruhában vagy éppen díszmagyarban feszítő politikusokról, a szocialista divat kétszínű világáról, de leginkább azokról a festőkről és fotósokról, akiknek a pályáján különösen fontos volt saját koruk öltözködési kultúrájának megidézése. A kötet ötletgazdája, szerkesztője és egyik írója, Molnos Péter kitűnő szerzőtársakkal működött együtt. Simonovics Ildikó, Nyáry Krisztián, Ablonczy Balázs, Turbucz Dávid, Ungváry Krisztián, Kincses Károly, Katona Edit, Czene Márta és Pozsgainé Szabó Éva munkája révén új szemléletű, a nagyközönség számára is rendkívül szórakoztató kötet született, amely nem csupán rengeteg izgalmas történettel, de számos, most először publikált műalkotással is megörvendezteti olvasóit.

Skuteczky Döme: Modern Párizs, 1891 (Fotó/Forrás: Kieselbach Galéria)

Molnos Péter írói és szerkesztői munkájának nagy erénye, hogy elfogulatlan szemmel, csak a kvalitásra koncentrálva mutat be korábban figyelemre is alig méltatott, sőt lenézett területeket. Ezért jelennek meg a kötetben és a kiállításon szokatlan hangsúllyal a magyar paraszti kultúrát, a népi öltözködés szimbolikus utalásokkal teli szépségét megidéző festmények éppen úgy, mint egy ma még alig ismert festő, Czene Béla életműve. Az egykori római iskolás művész 1960-as, 70-es és 80-as években készült, divatcentrikus alkotásai a kötet és a kiállítás igazi szenzációi lehetnek.

Ha igaz Karl Lagerfeld sokat idézett mondása, miszerint „A divat a kor hangulata”, akkor semmi sem nyújt izgalmasabb időutazásra esélyt, mint egy olyan festmény, amely saját korának öltözködési kultúráját idézi meg. A Kieselbach Galéria legújabb vállalkozása azonban még ennél is sokkal többet kínál.

A csábítás fegyvere az első olyan kiállítás Magyarországon, amely kiemelkedő festők alkotásain keresztül mutatja be a divat, az öltözködés és a képzőművészet kapcsolatát. A tárlat rendezője, Molnos Péter olyan műveket válogatott a Kieselbach Galéria falaira, amelyek segítségével a látogatók áttekintést kapnak a divat, az elegancia, a stílus és a szépségideál változásának százéves történetéről, arról a módról, ahogy az emberek a ruhák segítségével kommunikáltak, megformálták magukat a környezetük számára.

A nagy klasszikusok sorából többek között Szinyei Merse Pál, Benczúr Gyula, Rippl-Rónai József, Vaszary János, Csók István, Fényes Adolf és László Fülöp remekművei kerülnek a közönség elé, de múzeumi rangú alkotások képviselik a szecesszió és az art deco legjelentősebb magyar festőit is. A képekből kiderül, miként öltöztek a boldog békeidők elegáns dámái, az előnyös partira vadászó gigerlik, a századfordulós évek nagyvilági asszonyai, a jazzkorszak lázadó, kalandokat kereső, autót vezető és cigarettázó fiatal hölgyei, a kommunista sztahanovisták és azok a fiatalok, akik az 1970-es és 80-as évek szocializmusából kiragyogva újra felfedezték maguknak a nyugatról érkező divat szépségeit. Egy külön teremben azt is megtudhatjuk, hogyan használta az öltözködést hatalmi céljaira a politika, miként épített kultuszt maga körül tengerészegyenruháival és kitüntetéseivel Horthy Miklós, vagy éppen a rosszul szabott öltönyöket hordó Rákosi Mátyás.

A közel száz festmény mellett két izgalmas vetítés segít átélni a divat és a magyar festészet első közös ünnepét.

Címlapkép: Erdély Miklós Fabulon mozaikja, Forrás: Kieselbach Galéria