Vizuál

Újra látható a legendás Kálvin téri Fabulon-reklám

2018.11.10. 10:20
Ajánlom
A Kieselbach Galériában új kiállítás és album köszönti a festészet és a divat kapcsolódását. A csábítás fegyvere – Divat, stílus és öltözködés száz év magyar festészetében címmel látható tárlaton két évtized után újra látható Erdély Miklós leghíresebb mozaikja is, a Kálvin téri Fabulon-reklám.

Amerikában és Nyugat-Európában az elmúlt évtizedben a leghíresebb művészeti múzeumok sorra rendezték nagysikerű tárlataikat, amelyekben e két terület izgalmas kölcsönhatását mutatták be. A híres divattervezők munkáit grandiózus kiállításokon, a nagy művészethez méltó installációval tárták a közönség elé. A francia impresszionisták viszonyát koruk öltözködési kultúrájához a Musée d’Orsay és a chicagói Art Institute mutatta be néhány esztendeje, a New Yorki Metropolitan Museum csupán pár napja zárta be Mennyei testek – Divat és katolikus képzelet című tárlatát. Jellemző érdekesség, hogy az elmúlt évek egyik legnagyobb és legsikeresebb múzeumépítési projektje szintén egy divatházhoz kötődik: a Fundation Louis Vuitton 2014-ben nyitotta meg a kanadai sztárépítész, Frank Gehry által tervezett múzeumát Párizsban. Mindez csupán néhány példa a közelmúltból. Nyugaton már hosszú évek óta evidencia, hogy divat és képzőművészet egy tőről fakad: mindkettő az élet, a létezés megnemesítése.

CzeneBela_PirosesfeketePresszoban1971-161729.jpg

Czene Béla: Presszóban (Fotó/Forrás: Kieselbach Galéria)

A csábítás fegyvere nem csupán egy újabb kötet a magyar festészetről, de nem is egyszerű divattörténet. Az első magyar könyv és az első hazai kiállítás, amely egyben, egyenrangúan kezeli a képzőművészetet és a divatot.

A csábítás fegyvere című kötet szerzői 400 oldalon, több mint 620 színes és fekete-fehér kép segítségével mesélnek a magyar festészet és a divat kapcsolatáról, a 19. és a 20. század változó nőideáljairól, a magyar származású szépség- és divatikonokról, a leghíresebb divattervezőkről, a tengerészegyenruhában vagy éppen díszmagyarban feszítő politikusokról, a szocialista divat kétszínű világáról, de leginkább azokról a festőkről és fotósokról, akiknek a pályáján különösen fontos volt saját koruk öltözködési kultúrájának megidézése. A kötet ötletgazdája, szerkesztője és egyik írója, Molnos Péter kitűnő szerzőtársakkal működött együtt. Simonovics Ildikó, Nyáry Krisztián, Ablonczy Balázs, Turbucz Dávid, Ungváry Krisztián, Kincses Károly, Katona Edit, Czene Márta és Pozsgainé Szabó Éva munkája révén új szemléletű, a nagyközönség számára is rendkívül szórakoztató kötet született, amely nem csupán rengeteg izgalmas történettel, de számos, most először publikált műalkotással is megörvendezteti olvasóit.

SkuteczkyDome_ModernParis1891-161732.jpg

Skuteczky Döme: Modern Párizs, 1891 (Fotó/Forrás: Kieselbach Galéria)

Kik voltak azok a magyar festők, akik pontosan követték és műveiken rögzítették az örökké változó divatot?

Mikor és miért járt Budapesten a 20. század leghíresebb divattervezője, a nadrágszoknyát kitaláló Paul Poiret, és az itt vásárolt magyar népi hímzések motívumai hogyan jelentek meg a párizsi divatpápa kreációin?

Kik voltak a 20. század leghíresebb magyar származású szépség- és divatikonjai? Hogyan hódították meg Berlin, London, Párizs, New York leghíresebb mulatóit és a hollywoodi filmek közönségét a Magyarországon mára már elfeledett egykori film- és revüsztárok?

Bethlen István és Teleki Pál hogyan öltözködött a hétköznapokon és a nagy ünnepek alkalmával? Horthy Miklós miként használta a díszes egyenruhák és a kitüntetések adta lehetőségeket az önreprezentációhoz és a vezérkultusz felépítéséhez? Miért nem hordta sosem a Hitlertől kapott kitüntetést?

Ki volt az a világhírű filmsztár, aki párizsi, londoni és budapesti magazinok fényképeiről és hollywoodi filmekről diktálta az öltözködési divatot, miközben vidéki magyar birtokán pihente ki fáradalmait, amíg 1946-ban el nem vették földjeit és kastélyát?

Hogyan került az 1920-as évek folyamán közel 100 magyar népi ruhadarab a New York-i Metropolitan Museum gyűjteményébe?

Hogyan hiúsult meg a második világháború kitörése miatt a magyaros díszítésű ruhák nemzetközi karrierje?

Molnos Péter írói és szerkesztői munkájának nagy erénye, hogy elfogulatlan szemmel, csak a kvalitásra koncentrálva mutat be korábban figyelemre is alig méltatott, sőt lenézett területeket. Ezért jelennek meg a kötetben és a kiállításon szokatlan hangsúllyal a magyar paraszti kultúrát, a népi öltözködés szimbolikus utalásokkal teli szépségét megidéző festmények éppen úgy, mint egy ma még alig ismert festő, Czene Béla életműve. Az egykori római iskolás művész 1960-as, 70-es és 80-as években készült, divatcentrikus alkotásai a kötet és a kiállítás igazi szenzációi lehetnek.

Ha igaz Karl Lagerfeld sokat idézett mondása, miszerint „A divat a kor hangulata”, akkor semmi sem nyújt izgalmasabb időutazásra esélyt, mint egy olyan festmény, amely saját korának öltözködési kultúráját idézi meg. A Kieselbach Galéria legújabb vállalkozása azonban még ennél is sokkal többet kínál.

A csábítás fegyvere az első olyan kiállítás Magyarországon, amely kiemelkedő festők alkotásain keresztül mutatja be a divat, az öltözködés és a képzőművészet kapcsolatát. A tárlat rendezője, Molnos Péter olyan műveket válogatott a Kieselbach Galéria falaira, amelyek segítségével a látogatók áttekintést kapnak a divat, az elegancia, a stílus és a szépségideál változásának százéves történetéről, arról a módról, ahogy az emberek a ruhák segítségével kommunikáltak, megformálták magukat a környezetük számára.

A nagy klasszikusok sorából többek között Szinyei Merse Pál, Benczúr Gyula, Rippl-Rónai József, Vaszary János, Csók István, Fényes Adolf és László Fülöp remekművei kerülnek a közönség elé, de múzeumi rangú alkotások képviselik a szecesszió és az art deco legjelentősebb magyar festőit is. A képekből kiderül, miként öltöztek a boldog békeidők elegáns dámái, az előnyös partira vadászó gigerlik, a századfordulós évek nagyvilági asszonyai, a jazzkorszak lázadó, kalandokat kereső, autót vezető és cigarettázó fiatal hölgyei, a kommunista sztahanovisták és azok a fiatalok, akik az 1970-es és 80-as évek szocializmusából kiragyogva újra felfedezték maguknak a nyugatról érkező divat szépségeit. Egy külön teremben azt is megtudhatjuk, hogyan használta az öltözködést hatalmi céljaira a politika, miként épített kultuszt maga körül tengerészegyenruháival és kitüntetéseivel Horthy Miklós, vagy éppen a rosszul szabott öltönyöket hordó Rákosi Mátyás.

A közel száz festmény mellett két izgalmas vetítés segít átélni a divat és a magyar festészet első közös ünnepét.

A csábítás fegyvere – Divat, stílus és öltözködés száz év magyar festészetében

Kiállítás a Kieselbach Galériában, 2018. november 5 – 24.

Címlapkép: Erdély Miklós Fabulon mozaikja, Forrás: Kieselbach Galéria

 

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Modigliani napi száz rajzot is készített, de ugyanilyen tempóban meg is semmisítette műveit

1920. január 24-én, alig 36 évesen hunyt el Amedeo Modigliani olasz festő, szobrász. A szegénységben élő művész jellegzetes elnyújtott alakjai ma már csillagászati összegekért kelnek el az árveréseken.
Vizuál

Az első önarckép, amely tükrözte Van Gogh elmeállapotát

Vincent Van Gogh munkásságának vezető szakértői igazolták, hogy az oslói Nemzeti Múzeum gyűjteményében található önarcképet valóban a holland mester festette. A különleges alkotás 1889-ben készült, mikor a művész pszichózisa miatt többször is kezelésre szorult.
Klasszikus

Egy nő nem csupán a gitárját tudja behangolni, hanem akár zenét is írhat

Egyre nyilvánvalóbb, hogy a nők legalább annyira értenek a zenéhez, mint a férfiak. De milyenek a lehetőségeik, és mennyi terük van alkotni? Erről kérdeztük Barna Emília szociológust.
Könyv

Bartis Attilának adják a Bartók Imre által visszautasított Térey-díjat

Ezzel az író lesz a 45. Térey-ösztöndíjas, miután Bartók nem kívánt élni az ösztöndíj kínálta lehetőséggel - közölte a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) szerdán.
Zenés színház

Világhírű baritonunk – 80 éves Miller Lajos

A hetvenes években aratta első komoly sikereit az Operaház színpadán, és baritonszerepekben sokak szívébe belopta magát. Európa és Amerika legrangosabb operaházaiban énekelt, az utóbbi években pedig a magyar vidéken szervezett koncerteket. Miller Lajost köszöntjük.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál BIDF

„Nincs izgalmasabb, mint ott lenni és látni"

Müller Péter Sziámi, a BIDF zsűritagjaként a valóságéhség és a filmezés összefüggéseiről, a dokumentumfilm fontosságáról beszél, a K polgártárs, a Bukjon minden! és Az underground kórház című filmek kapcsán. 
Vizuál vincent van gogh

Az első önarckép, amely tükrözte Van Gogh elmeállapotát

Vincent Van Gogh munkásságának vezető szakértői igazolták, hogy az oslói Nemzeti Múzeum gyűjteményében található önarcképet valóban a holland mester festette. A különleges alkotás 1889-ben készült, mikor a művész pszichózisa miatt többször is kezelésre szorult.
Vizuál buszmegálló

Kortárs festményekkel találkozhat a buszmegállókban

Az irodalom már meghódította a tömegközlekedést a megállókban olvasható novellákkal és a könyvautomatákkal, most a képzőművészeten a sor!
Vizuál gyász

Elhunyt A kockásfülű nyúl alkotója

Televíziós sorozatok, egész estés tévé- és mozifilmek, gyermeknek készülő produkciók egész sora kötődik nevéhez. Generációk nőttek fel az általa készített A kockásfülű nyúl és a Kíváncsi Fáncsi kalandjain. Richly Zsolt rajzfilmrendező 79 éves volt.
Vizuál portré

Modigliani napi száz rajzot is készített, de ugyanilyen tempóban meg is semmisítette műveit

1920. január 24-én, alig 36 évesen hunyt el Amedeo Modigliani olasz festő, szobrász. A szegénységben élő művész jellegzetes elnyújtott alakjai ma már csillagászati összegekért kelnek el az árveréseken.