Vizuál

Újra látható a legendás Kálvin téri Fabulon-reklám

2018.11.10. 10:20
Ajánlom
A Kieselbach Galériában új kiállítás és album köszönti a festészet és a divat kapcsolódását. A csábítás fegyvere – Divat, stílus és öltözködés száz év magyar festészetében címmel látható tárlaton két évtized után újra látható Erdély Miklós leghíresebb mozaikja is, a Kálvin téri Fabulon-reklám.

Amerikában és Nyugat-Európában az elmúlt évtizedben a leghíresebb művészeti múzeumok sorra rendezték nagysikerű tárlataikat, amelyekben e két terület izgalmas kölcsönhatását mutatták be. A híres divattervezők munkáit grandiózus kiállításokon, a nagy művészethez méltó installációval tárták a közönség elé. A francia impresszionisták viszonyát koruk öltözködési kultúrájához a Musée d’Orsay és a chicagói Art Institute mutatta be néhány esztendeje, a New Yorki Metropolitan Museum csupán pár napja zárta be Mennyei testek – Divat és katolikus képzelet című tárlatát. Jellemző érdekesség, hogy az elmúlt évek egyik legnagyobb és legsikeresebb múzeumépítési projektje szintén egy divatházhoz kötődik: a Fundation Louis Vuitton 2014-ben nyitotta meg a kanadai sztárépítész, Frank Gehry által tervezett múzeumát Párizsban. Mindez csupán néhány példa a közelmúltból. Nyugaton már hosszú évek óta evidencia, hogy divat és képzőművészet egy tőről fakad: mindkettő az élet, a létezés megnemesítése.

CzeneBela_PirosesfeketePresszoban1971-161729.jpg

Czene Béla: Presszóban (Fotó/Forrás: Kieselbach Galéria)

A csábítás fegyvere nem csupán egy újabb kötet a magyar festészetről, de nem is egyszerű divattörténet. Az első magyar könyv és az első hazai kiállítás, amely egyben, egyenrangúan kezeli a képzőművészetet és a divatot.

A csábítás fegyvere című kötet szerzői 400 oldalon, több mint 620 színes és fekete-fehér kép segítségével mesélnek a magyar festészet és a divat kapcsolatáról, a 19. és a 20. század változó nőideáljairól, a magyar származású szépség- és divatikonokról, a leghíresebb divattervezőkről, a tengerészegyenruhában vagy éppen díszmagyarban feszítő politikusokról, a szocialista divat kétszínű világáról, de leginkább azokról a festőkről és fotósokról, akiknek a pályáján különösen fontos volt saját koruk öltözködési kultúrájának megidézése. A kötet ötletgazdája, szerkesztője és egyik írója, Molnos Péter kitűnő szerzőtársakkal működött együtt. Simonovics Ildikó, Nyáry Krisztián, Ablonczy Balázs, Turbucz Dávid, Ungváry Krisztián, Kincses Károly, Katona Edit, Czene Márta és Pozsgainé Szabó Éva munkája révén új szemléletű, a nagyközönség számára is rendkívül szórakoztató kötet született, amely nem csupán rengeteg izgalmas történettel, de számos, most először publikált műalkotással is megörvendezteti olvasóit.

SkuteczkyDome_ModernParis1891-161732.jpg

Skuteczky Döme: Modern Párizs, 1891 (Fotó/Forrás: Kieselbach Galéria)

Kik voltak azok a magyar festők, akik pontosan követték és műveiken rögzítették az örökké változó divatot?

Mikor és miért járt Budapesten a 20. század leghíresebb divattervezője, a nadrágszoknyát kitaláló Paul Poiret, és az itt vásárolt magyar népi hímzések motívumai hogyan jelentek meg a párizsi divatpápa kreációin?

Kik voltak a 20. század leghíresebb magyar származású szépség- és divatikonjai? Hogyan hódították meg Berlin, London, Párizs, New York leghíresebb mulatóit és a hollywoodi filmek közönségét a Magyarországon mára már elfeledett egykori film- és revüsztárok?

Bethlen István és Teleki Pál hogyan öltözködött a hétköznapokon és a nagy ünnepek alkalmával? Horthy Miklós miként használta a díszes egyenruhák és a kitüntetések adta lehetőségeket az önreprezentációhoz és a vezérkultusz felépítéséhez? Miért nem hordta sosem a Hitlertől kapott kitüntetést?

Ki volt az a világhírű filmsztár, aki párizsi, londoni és budapesti magazinok fényképeiről és hollywoodi filmekről diktálta az öltözködési divatot, miközben vidéki magyar birtokán pihente ki fáradalmait, amíg 1946-ban el nem vették földjeit és kastélyát?

Hogyan került az 1920-as évek folyamán közel 100 magyar népi ruhadarab a New York-i Metropolitan Museum gyűjteményébe?

Hogyan hiúsult meg a második világháború kitörése miatt a magyaros díszítésű ruhák nemzetközi karrierje?

Molnos Péter írói és szerkesztői munkájának nagy erénye, hogy elfogulatlan szemmel, csak a kvalitásra koncentrálva mutat be korábban figyelemre is alig méltatott, sőt lenézett területeket. Ezért jelennek meg a kötetben és a kiállításon szokatlan hangsúllyal a magyar paraszti kultúrát, a népi öltözködés szimbolikus utalásokkal teli szépségét megidéző festmények éppen úgy, mint egy ma még alig ismert festő, Czene Béla életműve. Az egykori római iskolás művész 1960-as, 70-es és 80-as években készült, divatcentrikus alkotásai a kötet és a kiállítás igazi szenzációi lehetnek.

Ha igaz Karl Lagerfeld sokat idézett mondása, miszerint „A divat a kor hangulata”, akkor semmi sem nyújt izgalmasabb időutazásra esélyt, mint egy olyan festmény, amely saját korának öltözködési kultúráját idézi meg. A Kieselbach Galéria legújabb vállalkozása azonban még ennél is sokkal többet kínál.

A csábítás fegyvere az első olyan kiállítás Magyarországon, amely kiemelkedő festők alkotásain keresztül mutatja be a divat, az öltözködés és a képzőművészet kapcsolatát. A tárlat rendezője, Molnos Péter olyan műveket válogatott a Kieselbach Galéria falaira, amelyek segítségével a látogatók áttekintést kapnak a divat, az elegancia, a stílus és a szépségideál változásának százéves történetéről, arról a módról, ahogy az emberek a ruhák segítségével kommunikáltak, megformálták magukat a környezetük számára.

A nagy klasszikusok sorából többek között Szinyei Merse Pál, Benczúr Gyula, Rippl-Rónai József, Vaszary János, Csók István, Fényes Adolf és László Fülöp remekművei kerülnek a közönség elé, de múzeumi rangú alkotások képviselik a szecesszió és az art deco legjelentősebb magyar festőit is. A képekből kiderül, miként öltöztek a boldog békeidők elegáns dámái, az előnyös partira vadászó gigerlik, a századfordulós évek nagyvilági asszonyai, a jazzkorszak lázadó, kalandokat kereső, autót vezető és cigarettázó fiatal hölgyei, a kommunista sztahanovisták és azok a fiatalok, akik az 1970-es és 80-as évek szocializmusából kiragyogva újra felfedezték maguknak a nyugatról érkező divat szépségeit. Egy külön teremben azt is megtudhatjuk, hogyan használta az öltözködést hatalmi céljaira a politika, miként épített kultuszt maga körül tengerészegyenruháival és kitüntetéseivel Horthy Miklós, vagy éppen a rosszul szabott öltönyöket hordó Rákosi Mátyás.

A közel száz festmény mellett két izgalmas vetítés segít átélni a divat és a magyar festészet első közös ünnepét.

A csábítás fegyvere – Divat, stílus és öltözködés száz év magyar festészetében

Kiállítás a Kieselbach Galériában, 2018. november 5 – 24.

Címlapkép: Erdély Miklós Fabulon mozaikja, Forrás: Kieselbach Galéria

 

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Nyomozás az Operában – akcióban a jogi osztály

Noha az egyik legfelemelőbb érzés kétségkívül a művészeket illeti, amikor a színpadon megcsillogtathatják tudásukat, majd fürdőzhetnek a közönség jól megérdemelt elismerésében, mégis, ahhoz, hogy ez létrejöhessen, többek között az Opera jogi csapatának hathatós közreműködésére is szükség van.
Színház

Végigsöpör a tao-változások előszele a színházi szakmán

Az Orlai Produkciós Iroda és a Veres1Színház is csatlakozott a vészharangot megkongató magánszínházakhoz, akik a társasági adókból történő kultúratámogatási lehetőség megszűnése miatt kerültek nehéz helyzetbe.
Vizuál

Színházi reklámfogás volt a megtalált Picasso-festmény

Hamisnak bizonyultak a hat éve ellopott Picasso-festmény felbukkanásáról szóló hírek. A kép megtalálását bejelentő holland írónő elmondása szerint "tréfa áldozata lett". Egy belgiumi színházi produkció alkotói közölték, hogy ők csapták be a megtalálót és hamisítvány a Romániában talált, Picassónak tulajdonított festmény - közölte a holland NOS televízió.
Zenés színház

A hazai zenés színház „mindenese”: Szemenyei János

Színész és zeneszerző egy személyben, aki igazi otthonát a zenés színpadokon találta meg. Szemenyei János Kult50-ben megjelent portréja.
Színház

A Magvető Café-ban is elmaradnak a tervezett bemutatók januártól

A kulturális tao-támogatás megvonása a Magvető Cafét is érzékenyen érinti. Közleményükben arról írnak, januártól biztosan elmaradnak a tervezett saját előadások.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Vizuál hír

Perelhető Banksy? Hibázott a Sotheby's?

Az önmagát megsemmisítő festmény híre október elején söpört végig a sajtóban. Banksy aukciós trükkjével kapcsolatban egy szerzői jogi szakértő és egy magyar aukciósház művészettörténésze válaszolt a felvetődő kérdéseinkre.
Vizuál aukció

Vásárolj kortárst, így segítve a rászorulókat!

Harmadik alkalommal rendezik meg november 21-én a Művészek a Heti Betevőért elnevezésű jótékonysági aukciót és kiállítást festők, fotográfusok és grafikusok bevonásával.
Vizuál képrablás

Színházi reklámfogás volt a megtalált Picasso-festmény

Hamisnak bizonyultak a hat éve ellopott Picasso-festmény felbukkanásáról szóló hírek. A kép megtalálását bejelentő holland írónő elmondása szerint "tréfa áldozata lett". Egy belgiumi színházi produkció alkotói közölték, hogy ők csapták be a megtalálót és hamisítvány a Romániában talált, Picassónak tulajdonított festmény - közölte a holland NOS televízió.
Vizuál hír

A Ruben Brandt és a Napszállta tarolt Sevillában

Milorad Krstic akció-thrillere a legjobb forgatókönyv, a legjobb elsőfilm és az andalúz forgatókönyvíró szövetség díját is elnyerte a sevillai filmfesztiválon, Nemes Jeles László filmjét pedig a legjobb európai koprodukciót megillető Eurimages-díjjal tüntették ki.
Vizuál magazin

A nap, amikor Picasso fénnyel festett

A spanyol zseni soha nem hagyta magát keretek közé szorítani, így gyakran a képkeretet is elhagyta és különböző izgalmas matériákra alkotott, üvegre, vagy éppen levegőbe.