A Zsolnay-mauzóleum felújítása az Európa Kulturális Fővárosa (EKE) program keretében került sor. Az impozáns épület munkálatai végre befejeződtek így a nagyközönség is megtekintheti. Ezt megelőzően azonban július 18-án, ünnepi keretek között adják át a felújított épületet. Az ünnepségen részt vesz Schmitt Pál köztársasági elnök és Udvardy György megyéspüspök, aki áldásban részesíti a mauzóleumot. Másnap azonban már a külső érdeklődők is megtekinthetik a Zsolnay Porcelánmanufaktúra alapítójának, Zsolnay Vilmosnak és családjának temetkezési helyét.

A mauzóleumot Zsolnay Vilmos 1900-ban bekövetkezett halála után fia, Miklós emeltette édesapja kedvenc helyén, a gyárral határos magaslaton, ahol szívesen időzött, szemlélve a manufaktúra területét. Az épület kivitelezését a porcelánmanufaktúra munkásai végezték Sikorski Tádé építész tervei alapján. Zsolnay Vilmos érckoporsóját 1913-ban helyezték örök nyugalomra a családi kriptában, őt követte 1919-ben felesége, Bell Terézia is. Rajtuk kívül ma már csak fiuk, Miklós nyugszik itt, a többi családtag földi maradványait, urnáit, a vandál pusztítások nyomán igencsak megrongálódott állapotban, 1986-ban a pécsi dísztemetőben helyezték el.

A neoromán építmény egy sírkápolnából és alatta egy sírkamrából áll, amely díszes eozin szarkofágot és 32 koporsófülkét rejt. A mauzóleum homlokzatát zománcozatlan pirogránit lapokkal burkolták, a félgömb kupolát pedig sötétzöld majolikamázas idomcserepekkel fedték le. A kápolnában eozin oltárt és örökmécsest helyeztek el, a falakat színes csempékkel díszítették. A mauzóleum belső kupoláján a kék ég, kerubok és aranyló csillagok vigyázzák a halottak álmát. A szecessziós díszítősorok és virágfüzérek pedig utánozhatatlan derűvel árasztják el a teret. A belső tér teljes plasztikai díszítése Apáti Abt Sándor, a gyár vezető szobrászának munkáját dicséri. 

A kápolna közepén kékes folyatott mázas, román oszlopos mellvédű opeion nyíláson át a sírboltba lehet letekinteni, amelynek közepén, a templom középpontjában, lépcsős pódiumon Zsolnay Vilmos eozin szarkofágja áll. Ez az építészeti elrendezés Napóleon párizsi sírjáéval azonos: a fentről lenézők fejet hajtanak az elhunyt előtt, míg a kriptában állók felnéznek a pár lépcsővel megemelt szarkofágra. Aki itt időz, önkéntelenül is megadja a tiszteletet az itt nyugvóknak. A belső térben uralkodó színek attól függően változnak, miként jön be a fény a hat kör alakú ablakon. A legszebb látvány a téli napforduló idején tárul a látogatók elé, azt mondják, a fény akkor tárja fel az „eozin titkát".

Az építmény és környezetének állapota az elmúlt évtizedekben jelentős mértékben leromlott, az egyes kerámiaelemeket széthordták, vagy megrongálták. A mauzóleum teljes felújítása ‒ a rekonstruált tetőszerkezetet leszámítva ‒ az EKF-program keretében valósulhatott meg egykori tervek és fotók alapján. A félmilliárd forintos beruházás keretében a falakat, a kerámiákat, a szarkofágot, a sírkamrákat restaurálták, a hiányzó és menthetetlenül megrongálódott kerámiákat újragyártották, csakúgy, mint a mauzóleumhoz vezető utat őrző pirogránit oroszlánokat. Emellett rendbe tették a kertet és újraépítették a kerítést is.