A Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivál kiáll Ukrajna mellett. A fesztiválon korábban bemutatott hat dokumentumfilmből álló válogatással online adománygyűjtést indít testvérfesztiváljának, a Docudays UA-nak. Ukrajna legnagyobb dokumentumfilm fesztiválja egyidős a Verzióval és idén márciusban tartották volna a 19. kiadásukat. Most a fesztiválszervezés helyett a Docudays UA stábja nemzetközi adományokat gyűjt és koordinál, hogy az Ukrajnában maradt dokumentumfilmesek munkáját támogassa. A filmeseket felszereléssel, technikai eszközökkel és alapszükségleteik ellátásával támogatják a közösségi adománygyűjtésből, hogy folytathassák munkájukat Kijevben és további megszállt városokban, mint Harkov vagy Mariupol. Céljuk megörökíteni a putyini agressziót, a háború eseményeit és következményeit. A Verzió hisz benne, hogy a most forgatott anyagok meghatározó képsorai lesznek a közeljövőnek és hiteles információforrásai az utókornak.
A Verzió oldalán elérhető hat ukrán dokumentumfilm az előző években szerepelt a fesztivál programjában. Közös bennük, hogy mindegyik alkotás segít megérteni a kortárs Ukrajnát, az elmúlt évek társadalmi megmozdulásait, valamint az ukrán-orosz kapcsolat viszontagságait.
Irina Tsilyk, A Föld oly kék, mint egy narancs rendezője videóüzenetben osztotta meg a Verzió nézőivel, hogy miért tartja fontosnak a dokumentumfilmesek munkáját ezekben a percekben is:
„Az elmúlt hetek mindent megváltoztattak. Ukrajna lángba borult, Oroszország valódi népirtásba fogott Ukrajna ellen, de mi ellenállunk, és megvédjük a hazánkat. Hiszem, hogy győzni fogunk.
Közben azt kérdezem magamtól, hogy mikor időszerű filmet forgatni, forgatókönyvet írni, filmeket vetíteni, és megvitatni azt, hogy háborús időkben miben áll a művészet ereje?
Az elmúlt években erre kerestem a választ, mert szerintem nagyon is van ereje. Legalábbis a művészet bír valamennyi erővel, hiszen minden ember másképp reagál. Miközben vannak, akik fegyverrel a kezükben védik a hazát, addig mások történeteket mesélnek, ami szintén nagyon fontos. Mert a hallgatás is lehet egyfajta bűn.”
Irina Tsilyk, A Föld oly kék, mint egy narancs című filmjét néhány éve forgatta a Donyec-medence vörös zónájában. A történet egy anya és négy gyereke filmforgatását idézi fel, akik a háború mindennapi valóságáról a képzeletük segítségével szeretnék elterelni a figyelmüket. Bár folyik a háború, van, ami nem változott: a gyerekek iskolába járnak, házi feladatot írnak, felvételire készülnek, és összeszólalkoznak egymással apróságokon. Vannak azonban más, nehezebben kifejezhető dolgok, amelyek észrevétlenül megváltoztak: Násztya elismeri, hogy a háború kitörése óta ingerlékenyebb és nehezebb vele kijönni. Miroszlava a háborút az ürességhez hasonlítja. A közös filmkészítés egy eszköz arra, hogy ezt az űrt betöltsék, és értelmet adjanak a velük történteknek.
A március 21. és 31. közötti kölcsönzés ideje alatt befolyt teljes összeget a Docudays UA-nek utalják át a szervezők, valamint a filmekért fizetett jogdíjakkal is az Ukrajnában maradt rendezőket támogatják. A jótékonysági akció során vetített filmekről ITT olvashatnak.
Fejléckép: Irina Tsilyk (fotó / forrás: Verzió Filmfesztivál)
hírlevél
