Los Angeles, a stúdiók városa
Bár sokak szerint Hollywood fénye megkopott, még mindig van valami rejtélyes és izgalmas az Álomgyár működésében. Mindenki kíváncsi rá, hogyan készülnek a legnagyobb kasszasikerek, vagy hogy mi zajlik a színfalak mögött – a stúdiólátogatásként hirdetett turistaprogramok pedig pont ezt az igényt igyekszenek kielégíteni. A városban és környékén húsznál is több stúdió működik, ezek közül pedig öt kínál népszerű szervezett túrákat. Ahogy az elmúlt évtizedekben átalakult és globalizálódott a filmgyártás, úgy a filmstúdiók szerepe is megváltozott: nagy részük beolvadt valamelyik hatalmas médiakonglomerátumba, és az aktuális filmgyártásban betöltött szerepük is csökkent.
Míg korábban a szó szoros értelmében a stúdiók birtokolták a legnagyobb sztárokat és filmjeiket is, mára legtöbbjük inkább csak támogató, forgalmazó, valamint a forgatási helyszínt és kellékeket biztosító bérbeadóként működik.
Ma már leggyakrabban nem házon belül fejlesztik a filmötleteket, hanem a producerek komplett csomagokkal (forgatókönyv, rendező, színészek) házalnak a stúdióknál és egyeznek meg velük a gyártásról és forgalmazásról.
Ettől függetlenül hihetetlen érdekes betekinteni az itt zajló munkába, és felidézni a hollywoodi Aranykor legismertebb filmjeit és sztárjait. A stúdiótúrák pedig pontosan ezt ígérik – más kérdés, hogy a hangsúlyok legtöbb esetben eléggé eltolódtak a tájékoztatás és szórakoztatás szavakból képzett infotainment kifejezés szórakoztatás felére. A leghíresebb valószínűleg a Universal stúdiótúrája. A legtöbb oldalon borsos ára ellenére is remek értékelésekkel rendelkezik, engem mégis ez vonzott legkevésbé, hiszen ez ígéri a legkevesebb valódi stúdióélményt. A Universalé inkább
tematikus, vidámparkszerű kalandtúra, amelyből kevesebbet tanulhatunk magáról a filmgyártásról, viszont állítólag baromi jól szórakozhatunk
a King Kong, vagy épp a Halálos iramban-sorozat gúnyájára felhúzott akcióprogramokon. A Sony stúdió programja az egyik legpatinásabb: mikor még az MGM-hez tartozott, olyan filmek készültek itt, mint az Óz, a csodák csodája, vagy épp a Lázadás a Bountyn, az utóbbi idők sikerei közé pedig olyan filmek tartoztak, mint a Pókember, vagy a Man in Black - Sötét zsaruk. Meglepő módon a világ legnagyobb filmstúdiójává avanzsált Disney nem nyújt hagyományos stúdiótúrát, helyette csillagászati összegért befizethetünk az egy hetes, szállást és ellátást is tartalmazó Adventures by Disney: Backstage Magic című programjukra, amit valamiféle Disneyland-szerű élményként tudok elképzelni, filmes köntösben. Adolf Zukor egykori stúdiójának, a Paramountnak a túráját tipikusan ínyenc filmrajongóknak ajánlják – ez az a program, ami szinte teljes egészében a stúdióról és működésének megismeréséről szól.
Kapcsolódó
A filmvilág Napóleonja: a magyar, aki feltalálta Hollywoodot
Zukor Adolfot nem érdekelte a filmművészet - ő egyedül pénzt akart keresni. Megalapította a világ egyik első filmstúdióját, ötletei nélkül Hollywood ma nem létezne - vagy legalábbis nem ebben a formában. Vetélytársait kegyetlenül félreállította, miközben átlagos, fényűzés nélküli életet élt a filmipar egykori ura.
A stúdió egyik jelképe (Fotó/Forrás: wbstudiotour.com)
Csábítóan hangzik, de én mégsem ezt, hanem a Warner Bros.-t választottam, mely hasonlót ígért olyan, mézesmadzagnak is beillő címekkel megspékelve mint a Jóbarátok, a Harry Potter vagy épp a Batman sorozat.
Ráadásul mostanság nagyon jól megy a stúdiónak, ezért is keltette fel az ő programjuk az érdeklődésemet. Kíváncsi voltam, hol és hogyan is készül a varázslat.
A Warner remek nyári szezont tudhat maga mögött, a Disney-vel karöltve pedig sikerült kirántaniuk a hollywoodi blockbustereket abból az árokból, ahova tavaly nyáron kerültek. A legtöbb stúdió ugyanis a legnagyobb dobásokat igyekszik nyárra időzíteni, a tavalyi bevételek viszont évtizedek óta a leggyengébbek voltak, olyan buktáknak köszönhetően, mint A múmia, a Valerian és az ezer bolygó városa, vagy épp a Baywatch. Az idei nyár viszont bővelkedett sikerekben, a legnagyobbak, a Bosszúállók: Végtelen háború, vagy a Hihetetlen család 2 pedig a Disney istállójából származnak, ezért a 2018-ast máris az ő nyaruknak bélyegezték.
A Forbes szerint viszont "A nyár stúdiója" trófea legalább annyira megilleti a Warner Bros.-t is, hiszen több, kisebb pénzből készült sikert mutattak be a mozikban, ráadásul mindegyik bátran folytatható, akár franchise-szá is bővíthető a jövőben. A Crazy Rich Asian-t a közönség mellett a kritika is éltette, és sokan máris a romantikus komédiák megmentőjét látják benne; a Meg - Az őscápa sikere valószínűleg még a stúdiót is meglepte; az Ocean's 8 - Az évszázad átverése pedig a Szellemirtók után bebizonyította, hogy nem feltétlen elvetélt ötlet női szerepgárdával újraforgatni egy filmet. Az apácát most mutatták be a mozik, de itthon és külföldön is dőlnek rá a nézők, a kritikák ellenére is – és akkor még nem beszéltünk a tévés szegmensről, ami egyre nagyobb szerepet kap a stúdión belül, és itt készül például a The Big Bang Theory című sorozat is, aminek befejezése nemrégiben hatalmas hírverést keltett.
A Warner Bros. stúdió története
a négy Warner-fivérrel kezdődik, akiknek szülei Lengyelországból emigráltak Kanadába. A filmbizniszbe a három legidősebb fiú vágott bele először azzal, hogy filmvetítőket vásároltak, és olyan mozikat játszottak jellemzően bányászvárosok munkásembereinek, mint A nagy vonatrablás, vagy Az egy amerikai tűzoltó élete. Mindkét rövidfilm az első filmklasszikusok közé tartozik, amelyek már összefüggő történettel és dramaturgiával rendelkeztek. 1903-ban filmszínházat nyitottak, 1904-ben belevágtak a filmforgalmazásba, majd 1918-ban megnyitották stúdiójukat Hollywoodban.
Az első, igazán nagy sztárjuk Rin Tin Tin, a kutya volt, akit a világháborúban szolgáló katonák vittek Amerikába Franciaországból.
Jack Warner, az egyik alapító fivér (Fotó/Forrás: Wikipedia)
Filmjei akkora sikert arattak, hogy házon belül csak "A jelzálogkölcsönzőnek" hívták a kutyát, aki heti ezer dollárért dolgozott, a legfinomabb koszton élt, és külön személyzete volt – viszont a színészekkel ellentétben soha nem panaszkodott, ezért a producerek odáig voltak érte. A korai évek másik sztárjának a rendező Ernst Lubitsch számított. A sikerek ellenére a Warner az olyanok mellett, mint a Paramount vagy az MGM, megmaradt kisebb stúdiónak. A 20-as években mégis az egész filmvilág tőlük volt hangos, ők mutatták be ugyanis az első hangosfilmként számon tartott A jazzénekes című mozit, elindítva a hangosfilmváltást. A 30-as években a Warner-re ragasztották a gengszter-stúdió címet olyan filmeknek köszönhetően, mint A kis cézár, vagy A közellenség. A következő évtizedek legsikeresebb, itt készülő filmjei közé olyan klasszikusok tartoznak, mint A máltai sólyom, Az üldözők, a Haragban a világgal, a Nem félünk a farkastól, a Mechanikus narancs, a Halálos fegyver, vagy a Mátrix.
Mindezek a stúdiótúra egy-egy pontján fel is bukkannak valamilyen formában, de inkább csak egyfajta mementóként - körülbelül két-két és fél órás program egyfajta múzeumi tárlat és ügyes marketingkampány is egyben.
A legnagyobb hangsúlyt a még ma is futó, tehát aktívan pénzcsináló filmek kapják. A Warnernél a legnagyobb húzónévnek a DC-karakterek (Batman, Superman és társai az Igazság Ligájában) és a Harry Potter-franchise számít. Utóbbit tekintve viszont beszédes, hogy nem annyira a nemsokára a második filmmel mozikba érkező Legendás állatok és megfigyelésüket reklámozzák, hanem inkább az eredeti sorozatot, az az ugyanis, amiért valóban odáig volt a közönség. Az ajándékboltban a Harry Potteres bögrékért, varázspálcákért és csecsebecsékért még mindig egy vagyont kérnek el, a Legendás állatok-sorozat pólóira és figuráira viszont már 75%-os kedvezményt adnak...
Harry Potter-es varázspálcák a stúdió ajándékboltjában (Fotó/Forrás: Szabó Ádám)
Golfautóval Hollywoodban
Egy-egy túracsoportba 10-12 ember fér be, reggel 8:30-tól délután 3-ig félóránként indul egy turnus, általában egyszerre 3 ilyen csoporttal. Minden csoport kapott maga mellé egy idegenvezetőt, aki ugyanazokon a helyszíneken vezette végig az embereket, de bátran lehetett tőle kérdezni, és ő is érdeklődött a túra kezdetén, ki melyik sorozatot vagy filmet kedveli, hogy arra tudja kihegyezni mondandóját és a látnivalókat. Az első állomás egy moziterem volt, ahol a népszerű talkshow-vezető, többszörös Oscar-házigazda Ellen DeGeneres mondott mozgóképes köszöntőt, majd egy montázst láthattunk a stúdió legsikeresebb filmjeiből. Ezután pattantunk golfkocsiba és hajtottunk az első megállóhoz, ami egyfajta kosztümkiállítás volt: egy szinten az Igazság Ligája főszereplőinek kosztümjeit nézhettük meg néhány, kincset érő eredeti képregény társaságában.
A túravezető szerint a kiállított darabok szinte mind valóban szerepeltek a filmben, így olyan sztárok viselték őket, mint Gal Gadot vagy Ben Affleck.
Nem meglepő, hogy a jelmezekből több is készült, és mindegyik méregdrága, hiszen az egyre jobb minőségű kamerák miatt a jelmeztervezők kénytelenek a legjobb minőségű anyagokat használni és a lehető legnagyobb pontosságra törekedni. Hiába azonban a részletgazdagság a ruháknál, amikor a Supermant alakító Henry Cavill-nek digitálisan kellett eltüntetni a bajszát, mert a szuperhősfilm kiegészítő forgatásakor már javában forgatta a Mission Impossible nemrég bemutatott legújabb részét. Ha csak ennyi baj lenne az Igazság ligája filmmel, talán a kiállítás is érdekesebbnek tűnt volna. Sajnos viszont a film úgy ahogy van borzalmas. Nem is nagyon akadt csillogó szemű rajongó a csoportomban. Nem úgy egy emelettel feljebb, ahol a Harry Potter ruhatárát és szereplőit ismerhettük meg. Beültem a Teszlek Süveg alá is, ami a filmhez hasonlóan kicsit morfondírozott magában, majd nagy hanggal kikiáltott a Griffendél diákjának – kénytelen voltam hát a túra végén venni egy pár, házamnak megfelelő zoknit az ajándékboltban...
Chris Pine karakterjének motorja a Wonder Woman című filmből (Fotó/Forrás: Szabó Ádám)
A következő egy külső helyszín volt, amit házon belül csak "a legtipikusabb amerikai utcának" hívnak: a boltsorból, parkból és templomból álló utcarészletet több tucat produkcióban játszotta már el az átlag amerikai kisváros szerepét, a Szívek szállodájától kezdve a Haragban a világgal-ig. Minden ilyen díszlet könnyű elemekből felépített, így egyszerűen átalakítható, a boltokat pedig az igényeknek megfelelően bárminek felépíthetik borbélyüzlettől kezdve a virágosig.
Az utca mellett álló fák teljesen hétköznapinak tűnnek, pedig valójában nem azok: a díszletesek a filmben látható évszaknak megfelelően díszítik fel a fákat, azaz ha nyár van, szép, zöld leveleket erősítenek az ágakra, őszi jelenetkor pedig mindezt kicserélik egy köteg, előre elkészített sárga levéllel.
A hóesés sokáig a legnagyobb kihívásnak számított: a korai időkben darált papírt használtak, ez viszont állandóan a színészek szájába került és lehetetlenné tette a beszédet, ráadásul, ahogy a kamerák fejlődtek és a kép részletgazdagabbá vált, egyre nehezebben lehetett hónak eladni. Próbálkoztak műanyaggal, sóval, sőt, az Óz, a csodák csodájában azbesztet is használtak. Ma már vagy speciális, erre a célra gyártott műhavat, vagy egyszerű keményítőt használnak. Utóbbi előnye, hogy nemcsak jól néz ki, de abból sincs baj, ha a színészek szemébe vagy szájára hullik, hiszen egyszerűen lenyelhető és a beszédet se nehezíti meg.
Ismerős kisvárosi főtér, ahol még a fa sem az, aminek látszik (Fotó/Forrás: Szabó Ádám)
Ezután egy Dzsungel-setnek nevezett megálló következett, ami túravezetőnk szerint az egyedüli ilyen díszlet Hollywoodban: a valódi fákból, és mozgatható műbozontokból álló helyszínen vették fel például a Jurrasic Park legendás üldözési jelenetét a T-rexel és az autóval. A fák között futó út nincs több 10-15 méternél, miközben a filmen úgy tűnik, mintha szinte kilométerekig folyna a hajsza. Persze ez is csak filmes trükk, hiszen a stáb ezt a pár métert variálta díszletelemekkel és számítógéppel, hogy sokkal hosszabbnak tűnjön. Itt található egy The cabin nevű faház, ami jellemzően bárokat és csehókat játszik, és aki nézte a sorozatot, az egyből felismerte benne a Pretty Little Liars helyszínét.
A fák között megbúvó apró tavat viszont általában olyan jól átalakítják a vásznon, hogy élőben látva nehéz elhinni, hogy egy apró kacsaúsztatón kívül bármi másra is használható - pedig például ebben a sekély vízben küzdött harciasan Tom Cruise is Az utolsó szamuráj című filmjében.
A Jungle Lagoon nevű forgatási helyszín a tóval (Fotó/Forrás: wbstudiotour.com)
A túra ezután a stúdión belüli utcákon folytatódott, melyek úgy néznek ki, mint egy teljesen átlagos, filmbeli amerikai kisváros utcácskái – talán azért, mert pontosan azok. Néhány udvaron még gyerekbiciklik, rollerok is hevertek a fűben, autó viszont szinte mindegyik ház előtt állt, mintha valóban laknának bennük. Valami hasonló a helyzet: ezeknek a díszleteknek a többitől eltérően nem csak a homlokzata készült el, hanem valójában felépítették az egészet, kívül-belül. Hétköznapokon filmes szakemberek dolgoznak bennük, ha pedig szükséges, filmes forgatási helyszínként is szolgálnak, így a stúdió két legyet ütött egy csapásra.
Ezután a golfkocsi a hangár méretű hatalmas stúdiókhoz kanyarodott, melyeken tábla jelzi, mely filmek és sorozatok forognak bennük.
Ezeken a táblákon a filmcímek vannak többségben, de mára már megfordult a trend: jelenleg körülbelül a stúdió 80%-át használják különböző tévéműsorok, és mindössze 10-20%-át filmek.
Ottjártamkor egyetlen film forgott épp, az Annabelle című horror harmadik része, amit persze hét lakat alatt őriztek, így nem is nézhettük meg a forgatást. Betekinthettünk viszont egy vadonatúj tévésorozat díszletébe, amit ősszel mutat majd be a CW nevű csatorna: az All American című show egy középiskolás amerikai foci tehetségről szól; ennek egy öltözőhelyiségét nézhettük meg. Mivel egy működő stúdióról van szó, rendszeresen belefutottunk egy-egy tévéműsor munkatársaiba, szembejött például a The Rookie című show díszletese, vagy épp a Halálos fegyver sorozat sminkese is. Persze nem ismertük fel őket, de golfkocsijukon egy apró táblácska áll, hogy kik is ők és melyik produkción dolgoznak.
A 27A jelű színpad táblája (Fotó/Forrás: Szabó Ádám)
A következő állomás a stúdió műhelye volt, ahol a díszletek és kellékek készülnek. Itt gyártják az Oscar-ceremónia díszleteit is, néhány túlméretezett Oscar-szoborba tehát belefuthattunk. Ezután ismét egy kiállítást nézhettünk meg: ez volt a Denevérbarlang, a Batman-sorozat valamennyi kocsijával. Az autók többsége valóban működőképes, és persze mindegyik méregdrága - legtöbbe A sötét lovag tankszerű kocsija került, de ennek is van a legtöbb és legspeciálisabb szerepe. A rendező Christopher Nolan legendásan precíz és konzervatív: nemcsak azon kevesek közé tartozik, aki még mindig filmre forgat, de igényessége a film minden részletére kiterjed.
A Batmobilnak például a filmben látott trükkök nagy részére valóban képesnek kellett lennie, amelyekre pedig mégsem, arra az autó egy lekicsinyített modelljét használták.
A járgányokat általában kizárólag kaszkadőrök vezethetik, de akadt kivétel. A Mindörökké Batman Batmobilját például tervezője vitte el néhány körre stúdión belül, ameddig össze nem törte azt. Mivel ő készítette a kocsit, olcsón megúszta a drága malőrt. A Robint alakító Chris O'Donnell óriási autóőrült, és valahogy sikerült kikönyörögnie, hogy ő is volán mögé ülhessen – persze szintén összetörte a kocsit, neki viszont ki is kellett fizetnie a kárt.
A sötét lovagból ismert Batmobil (Fotó/Forrás: Szabó Ádám)
A Warner Bros. egyik legnagyobb épülete a díszletraktár, ennek mi csak egy kis részét járhattuk be, de ez is tele volt érdekességekkel.
A hozzánk hasonló látogatók számára több vitrint is felállítottak olyan relikviákkal, mint Tom Cruise sisakja a Top Gun-ban, vagy Johnny Depp napszemüvege a Fekete misében, illetve A máltai sólyomban használt sólyomszobrok különböző változatai.
A máltai sólyom szobrai (Fotó/Forrás: Szabó Ádám)
A raktár nagy része viszont valódi kellékekből áll, különböző kategóriákba rendezve: több száz játékfigura, csillár és lámpa, asztalok, és az amerikai elnökről készült portrék és szobrok sorakoznak a helyiségekben; de külön szobája van a telefonoknak és mobiltelefonoknak is, hogy bármely korban játszódó filmet fel lehessen szerelni velük. A tárgyak egy részén cetli lógott, rajta sokszor egy-egy sorozat logójával: a díszletesek ugyanis a forgatásra készülve idejönnek, és a cetlikkel lefoglalózzák az egyes kellékeket. Egy régi ruhafogast például a Barry című sorozat díszletese einstandolt, egy készletnyi bóján pedig a Shameless logója virított. A raktárban olyan kincsekbe is belebotlottunk, mint az a szék, amelyen a Szárnyas fejvadász Rachelje ült, vagy a Casablanca egyik csillárja. Szintén itt mutatták meg, milyen kellékeket használnak, ha a színészeknek át kell esniük egy üvegen, vagy eltörniük egy palackot, de még akkor is mű gumitávirányítót adnak a kezükbe, ha azt kell püfölniük vagy idegesen nyomkodniuk.
A Shameless című sorozat számára félretett bóják (Fotó/Forrás: Szabó Ádám)
A túra végül egy interaktív résszel zárul, amit már kísérő nélkül, magunkban felfedezhettünk fel. Ez igazából az addig látottak egyfajta keveréke: van, ahol a Haragban a világgal ikonikus ruhadarabjai, A halott menyasszony makettje, vagy épp a Gravitáció űrkapszulája van kiállítva, máshol hollywoodi sztárok első filmszerepeibe kukkanthatunk bele, vagy azt leshetjük meg, hogyan húzzák fel a 3D-s háttereket a Mátrix, vagy a Harry Potter egy-egy jelenetében. Lehet fotózkodni Freddy Krueger ruhájával, a Vészhelyzet dokijainak igazolványával, vagy Phoebe gitárjával is.
Telefon-rengeteg a kelléktárban (Fotó/Forrás: Szabó Ádám)
A Jóbarátok 14 éve ért véget, de népszerűségét ez a stúdiótúra is bizonyítja.
A Central Perk kávézó díszleteiből például több is van: az egyikbe én is beültem fotózkodni (természetesen szigorúan a legendás kanapéra), de ugyanitt egy rövid forgatás-imitáció erejéig egy jelenetben minket is beleszerkesztenek a sorozatba. A túra szintén egy Jóbarátok-os kávézóval ér véget, ahol bár kávét nem, de egy vizet megihatunk. Egy külön kis szobát szenteltek a díjaknak, amiket a stúdió filmjei és sorozatai kaptak. Itt fényképezkedtem egyet egy valódi Oscar-szoborral, és persze rögtön kiszaladt a számon a legnagyobb közhely: a díj tényleg nehezebb, mint várná az ember. A stúdiólátogatás, ahogy az lenni szokott, az ajándékbolttal zárul, ami eléggé reprezentatív abból a szempontból, melyek a stúdió legnépszerűbb, vagy épp legtöbbet reklámozott produktumai: a Jóbarátok, a The Bing Bang Theory, a Harry Potter és az Igazság ligája.
A Jóbarátok-beli Central Perk kávézó díszletének legendás kanapéján (Fotó/Forrás: Szabó Ádám)
Mi az ára, hogy bejuss a Warnerhez?
Mindez egy felnőtt jeggyel 65 dollárba (kb. 18 ezer forint) került, ami valamennyivel drágább, mint a Paramount vagy a Sony hasonszőrű programjai, de körülbelül fele a Universalénak, igaz, ott egész napra szól a belépő. Az ilyen stúdiólátogatások egyik fő vonzereje, hogy akár sztárokkal is találkozhatunk – mint említettem, főleg sorozatok forognak jelenleg a Warnernél, amelyek nagy részét nem követem, de a háttérembereken kívül nem igazán találkoztunk színészekkel. A túra végén a kezdőponthoz visszaszállító fuvarunkra várva viszont a stúdió egyik munkatársa hívta fel a figyelmünket a parkolóban ácsorgó és beszélgető napszemüveges, vakítóan vörös hajú lányra – a Riverdale-ből ismert Madelaine Petsch volt az, így a sztárlest is kipipálhattuk.
A hasonló programok filmrajongókat ugyanúgy vonzanak mint olyanokat, akik csak arra vágynak, hogy hozzánk hasonlóan megpillantsanak egy tévéből ismert arcot. Épp ezért szakmaiságot vagy valódi mélységet kár is számon kérni; igaz, túravezetőnk mindent megtett és igyekezett minél több kulisszák mögötti infót belecsempészni a két órába. A Warner Bros. stúdiótúrája a maga gyermekbetegségeivel együtt is színes és érdekes program, ami inkább meghozza az étvágyat Hollywood iránt, mintsem kielégíti azt. De talán pont ez a célja: a Warnernél az átlagtúra mellett befizethetünk Classic, 5 órás Delux, és tematikus horrortúrára is.
hírlevél
