A május 27-én kezdődő 17. Kecskeméti Animációs Filmfesztiál (KAFF) bővelkedik a megünneplendő évfordulókban. Az első napon 17 órakor a Hírös Agóra kamaratermében Varga Zoltán filmtörténész nyitja meg a hazánk legidősebb, immáron negyvenéves animációs filmfesztiválját bemutató kiállítást, a későbbiekben pedig
a közönség egy másfél órás válogatást láthat a KAFF legemlékezetesebb díjnyertes rövidfilmjeiből
– olvasható a szervezők közleményében.
Mint írták, körülbelül hetvenéves a diafilmgyártás, amelyben a rajzfilmesek legnagyobb mesterei is részt vettek. Hiányt pótló az a május 28-án nyíló kiállítás, amelyen százhúsz illusztráció lesz látható többek között olyan művészektől, mint Bartos Erika, Cakó Ferenc, Csermák Tibor, Dargay Attila, Foky Ottó, Gyulai Líviusz, Haui József, Hont-Varsányi Ferenc, Jankovics Marcell, Macskássy Gyula, Marék Veronika, Richly Zsolt és Sajdik Ferenc.
Hetvenéves a magyar diafilm (Fotó/Forrás: Kecskeméti Animációs Filmfesztivál )
Idén ünnepelné nyolcvanadik születésnapját a magyar animáció egyik legsokoldalúbb alakja, Varga Csaba, akinek KAFF-on is látható A szél című alkotását 1998-ban Krakkóban a valaha készült legjobb animációk közé sorolták. Varga hozta létre a pécsi Ixilon stúdiót, amely 1979-ben csatlakozott a Pannónia Filmstúdióhoz. Egy évtizeddel később elsőként ő alapított önálló animációs stúdiót. Az Erkel Andrással közösen indított Varga Stúdió a kilencvenes évek meghatározó animációs műhelyeként a neves külföldi megrendelések mellett a szerzői animációk felkarolásáról vált legendássá.
Tavaly lett volna kilencvenéves a többek között a Mézga család és dr. Bubó megalkotója, a Balázs Béla- és Kossuth-díjjal kitüntetett Nepp József, aki szinte önálló intézmény volt a magyar animáció történetében. A Pannónia Filmstúdión belül „mindenesként”, „jolly jokerként” emlegették, aki saját rendezései mellett főként forgatókönyvíróként, továbbá animátorként, háttértervezőként, sőt zeneszerzőként is segítette pályatársai filmjeit is. Életművet mindenekelőtt a groteszk és a fekete humor jellemzi.
Szívesen mutatott görbe tükröt az emberi gyengeségeknek és megalkuvásoknak.
Vitriolos humora érvényesül első egész estés rajzfilmjében, az 1984-ben készült, kultikussá vált Hófehérben is, mely óriás kivetítőn lesz látható Kecskemét főterén.
Egy legenda szerint a hetvenes évek elején Cannes-ban az a mondás járta, hogy a magyar filmművészetben „két szélsőséges őrült van”: az élőszereplős játékfilmben Jancsó Miklós, az animációs rövidfilmben a Balázs Béla- és Kossuth-díjas Reisenbüchler Sándor, aki idén lenne kilencvenéves. Összetéveszthetetlenül egyedi, következetesen épített, egységes életművével a magyar filmművészet kiemelkedő alakja. Az 1960-as évek szellemiségét, elsősorban a pop art értékrendjét mentette át az animációs mozgókép művészetébe.
Sodró és látomásos, olykor groteszk műveiben, az eljövendő emberiség sorsáért aggódó szenvedélyes prófétaként, tudatos alkotóként és elkötelezett környezetvédőként jelenik meg.
Szintén idén lenne kilencvenéves lenne a Balázs Béla díjas Érdemes Művész, Vajda Béla, aki egyike volt a dokumentarista animáció hazai képviselőinek, miközben a karikaturisztikus animációban is maradandót alkotott. Életműve legnagyobb sikere a Cannes-ban 1980-ban Arany Pálma-díjjal kitüntetett Moto perpetuo, amelyet most levetítenek a KAFF-on.
Végül az idén 111 éves magyar animáció legjavát három másfél órás blokkba rendezve mutatja be a fesztivál a hatvanas évektől napjainkig. A válogatásba a legnagyobb nemzetközi fesztiválokon – Cannes-tól Berlinig, Annecy-tól az Oscar-gáláig – díjazott rövidfilmek kerültek be.
További részletek a 17. KAFF oldalán.
Fejléckép: Jelenet a Hófehér című filmből (Fotó/Forrás: Kecskeméti Animációs Filmfesztivál)
hírlevél
