Vizuál

Üres kereteket állít ki a Kieselbach Galéria

2017.02.07. 16:08
Ajánlom
Kereterdő - 1000 keret, képek nélkül címmel rendez Kieselbach Tamás 3 napos figyelemfelhívó installációja a magyar festészet átkeretezésének fontosságáról.

A Falk Miksa utca sarkán álló kiállítóterem falait üres keretek foglalják el a következő három napban. "1000 keret, képek nélkül – ez is a műtárgyak között töltött 35 év, a kezemen átment közel 25 000 festmény egyik következménye. Későbbi felhasználás reményében megvásárolt, hagyatékokkal együtt „beesett”, vagy éppen átkeretezett képekről megmaradt rámák keveréke, amely egyszerre jellemzi az elmúlt több mint 200 év magyar keretezési kultúráját és saját műkereskedői pályámat is"- magyarázza Kieselbach Tamás a számtalan keret eredetét. 

1000 keret, kép nélkül

1000 keret, kép nélkül (Fotó/Forrás: Darabos Gyorgy / Kieselbach Galéria)

"Egyikben külföldre eladott kommersz kép, másikban sok tízmilliós remekmű volt – sokukra pontosan emlékszem, tudom mikor és hogyan vettem őket kézbe először, és hová vezetett a belőlük kikerült képek útja. De elsősorban nem ezért kerültek most a galéria falaira. Azt jelzik, amire már évtizedek óta igyekszem felhívni a figyelmet:

a magyar festmények, a magyar festészet, sőt a múltunk, a történelmünk tényleges és szimbolikus átkeretezése nélkül nem érhetjük el azt a sikert külföldön, amelyet művészetünk megérdemelne.

A Kieselbach Galéria tulajdonosa úgy véli, hogy a magyar festészet presztízsének kivívását sok esetben csupán a tálalás akadályozza: a rossz terek, a gyenge világítás és a csapnivaló keretek, amelyben a műalkotások valódi értékei nem bontakozhatnak ki igazán. 

"Ha előbbre akarunk lépni, nem halogathatjuk tovább: át kell keretezni a magyar festészetet!"

- jelentette ki Kieselbach Tamás.

"Aki jól keretez, az mindent tud. Itt nem elég a jó ízlés" -mondja. A keret, ami a legtöbb néző számára szinte észrevétlen épp úgy hozzájárulhat egy kép érvényesüléséhez, mint ahogy meg is akadályozhatja. "Mindeközben azt is tudni kell, hogy még egy tökéletes keret sem örökérvényű, nem lehet mindig és mindenhol ideális: helyhez, időhöz és funkcióhoz kötött."

Ez nem jelenti minden esetben az eredeti kereteket használatát, még akkor sem, ha magától a művésztől származik. "A 20. századi magyar festészet történetében csak kevés alkotót találunk, aki minden esetben kellő hangsúlyt helyezett saját művei keretezésére, s meg is találta alkotásaihoz a megfelelő darabokat. Rippl-Rónai, Ferenczy, Aba-Novák, Barcsay és Korniss, a kortársak közül Almásy Aladár, s rajtuk kívül még alig néhány művész volt, aki ezen a téren igyekezett folyamatosan kézben tartani művei sorsát, saját választásokkal, gondos utasításokkal, profiltervekkel és méretekkel irányítva a képeket bekeretező tulajdonosokat.

A többiek általában rábízták alkotásaikat a kiállítást rendező kereskedőre, a festmények értő vagy éppen laikus vevőire, végső soron legtöbbször: a vak véletlenre."

Ritka kivétel volt itthon, mikor egy jól eltalált keretezés megemelt egy teljes életművet: a magyar műgyűjtés történetének egyik kiemelkedő alakja, Rácz István azzal, hogy Ország Lili műveihez Géberth-ékkel csináltatott valódi arannyal és ezüsttel borított rámákat, sokat tett hozzá az életmű presztízséhez.

„Tekintettel arra, hogy a kiállítás az 1880-iki kinyilatkoztatás alapján jött most létre, igazolni kell az isteni ihletet az ősidőkből leszármazott isteni összeköttetéseinket, mert már Párisban a nagy Kristály palotában, ahol a festmények keretek nélküli vásznai voltak kiállítva, feltűntek s a kritika azt mondta, hogy habár a teljesítmény a világon minden munkát túlszárnyalja, de vigyázni kell rá, mert

ha Párisban maga az Isten leszállna az égről, s nem mutatkoznék be isteni pompával, hát senki sem ismerne rá.”

- írta  hagyatékában fennmaradt rövid, néhány oldalas feljegyzésében Csontváry Kosztka Tivadar. A festő egy saját alkotásaiból rendezendő, ideális kiállítás képét vázolja fel. Megadja a felépítendő múzeum helyét, nagyságát, építészeti tagolását, sőt egyes műveinek elhelyezésére is pontos utasításokat közöl. 

Kereterdő

Kieselbach Tamás 3 napos figyelemfelhívó installációja a magyar festészet átkeretezésének fontosságáról.

A kiállítás megtekinthető: 2017. február 7. (kedd) 12 órától február 11. (szombat) 13 óráig a Kieselbach Galériaban!

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

5 különleges eset, amikor Fischer Iván nem „csak” vezényelt

Hetvenedik születésnapját ünnepli Fischer Iván. Egyik legelismertebb muzsikusunknak lenne is mivel hetvenkednie. Legfőbb büszkesége, a Budapesti Fesztiválzenekar évtizedek óta a világ élvonalába tartozik, ő pedig nem egyszerűen karmester: operát rendez és ír, közösségi koncerteket szervez, fontos ügyekben hallatja a hangját.
Plusz

Lady Gagának szabadott, amit Radics Giginek nem

Az Egyesült Államokban nagy hagyománya van annak, hogy az új elnököt popsztárok körében eskessék fel. Tegnap Joe Bidennek Lady Gaga énekelt himnuszt, tizenkét éve Aretha Franklin tette felejthetetlenné Obama beiktatását. De Barbra Streisand, Ricky Martin és Gene Kelly egyaránt mutatkoztak hasonló szerepben. És mi az, amiért Radics Gigit tetemre hívták, Lady Gagát viszont nem?
Klasszikus

Bősze Ádám és a Budapesti Vonósok kalauzolnak Schubert világába

A Budapesti Vonósok háromrészes sorozatában a zenetörténet egyik legtitokzatosabb, alig 31 évesen elhunyt zsenijének remekműveit ismerhetjük meg közelebbről január 22-én.
Jazz/World

Két kvartettel áll színpadra az etno-jazz királya a Magyar Kultúra Napján

A Dresch-univerzum két meghatározó felállása hallható egy este a Fonó Online közvetítésében. Dresch Mihály a magyar jazz egyik legegyénibb zenei világát képviselő, meghatározó, irányadó szereplője. Ahogy Garbarek az észak-európai vagy Coltrane az afro zenei tradíciókat, úgy Dresch az erdélyi autentikus folk jellemző elemeit emelte be a jazzbe. Zenéje sodró, személyes és intim, erő és hit sugárzik belőle.
Könyv

Mészöly-centenáriummal indul a Várkert Irodalom sorozata

Streamelt esttel jelentkezik a Várkert Bazár január 21-én. A Mészöly Miklós személye köré szerveződő esten szóba kerülnek az író alkotásai, a rá ható és általa teremtett stílusirányzatok, valamint iskolák, de megelevenedik a Polcz Alaine-nel kötött házassága is, melynek 53 évét irodalmi művek és levelek őrzik.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál hír

Régi magyar némafilmek zenei aláfestéséhez hirdettek pályázatot

Némafilmhez filmzenét! címmel indít pályázatot a Művészetek Völgye és a Nemzeti Filmintézet. A jelentkezési határidő: 2021. március 31. éjfél.
Vizuál hír

A-kategóriás filmfesztiválon debütál a magyar elsőfilmes drámája

Az 51. Goai Nemzetközi Filmfesztiválon mutatják be Krasznahorkai Balázs Hasadék című filmjét. Az elsőfilmesek versenyében szereplő alkotás India után 2021 tavaszán Magyarországon is látható lesz a Budapest Film forgalmazásában.
Vizuál hír

Tiziano-kiállítással ünnepli fennállásának 130. évfordulóját a bécsi Szépművészeti

Az évforduló alkalmából ingyenjeggyel és Tiziano-kiállítással kedveskedik látogatóinak a Kunsthistorisches Museum.
Vizuál galéria

9+1 műalkotás az amszterdami Rijksmuseumból, amit egyszer újra látni akarunk

Rembrandt, Vermeer és Avercamp festményei, több korszak fajanszkerámiái, babaházak és csendéletek sajttal, gyümölccsel. Szabadon böngészhető az amszterdami Rijksmuseum gyűjteménye az interneten. Tíz must-see műalkotást válogattunk össze az alábbi cikkben, amiket látni akarunk az újranyitás után.
Vizuál filmzene

Megjelent Mundruczó Kornél filmjének eredeti filmzenéje

Neves hollywoodi komponista írt zenét a Pieces of a Woman című filmhez, de nem csak eredeti filmzene, hanem Sigur Rós és Duke Ellington is szerepel Mundruczó első angol nyelven forgatott mozijában.