Űrutazás, vízilómentés és ének az esőben – programajánló a Budapesti Klasszikus Film Maratonra

Szeptember 17. és 22. között rendezik meg a 7. Budapesti Klasszikus Film Maratont, a restaurált filmek világszerte jegyzett fesztiválját. Az eseménysorozat több mint száz klasszikust kínál a nézőknek. Az idei rendezvény fókuszában a száztíz éves magyar animáció áll, a fesztivál során a régi mozis hagyományoknak megfelelően az animációs rövidfilmek kísérőfilmekként szerepelnek az egész estés alkotások mellett. A maratonon idén is találkozhatunk dokumentumfilmekkel, valamint a szervezők külön szekciót szentelnek a tudományos-fantasztikus műfaj remekeinek. A vetítéseknek az Uránia Nemzeti Filmszínház, a Toldi mozi, a Francia Intézet, az Art+ Cinema és a BMC ad otthont. A jegyár minden helyszínen egységesen 500 forint, kivéve a BMC-ben rendezett filmkoncertet és a Szent István téri ingyenes szabadtéri vetítéseket.

Ez alkalomból kiválasztottunk tíz olyan programot, amelyet mi semmiképp sem hagynánk ki.

1. Párizs, Texas (1984)

A fesztivál idei díszvendége a zseniális Wim Wenders lesz, aki Budapesten veszi át a Filmarchívumok Nemzetközi Szövetsége díját. A szemlén a közönség összesen tizenkét alkotását láthatja majd. Abban bízva, hogy a Berlin felett az ég című klasszikusát a többségnek már nem kell bemutatnunk, választásunk egy másik remekművére, a Párizs, Texasra esett, amellyel a német rendező fődíjat nyert Cannes-ban. A történet főhőse Travis, egy elgyötört negyvenéves férfi, aki hosszú távollét után tér haza. Egykor neki is volt családja, de az az élet már nem létezik számára, kisfiát bátyja és annak felesége neveli. Miután újra találkoznak, megkezdődik a nagy utazás, amely során apa és fia megpróbálják összerakni a múlt széthullott darabjait. A filmet Harry Dean Stanton szívbemarkoló alakítása is emlékezetessé teszi.

Szeptember 18. szerda 20:00 – Toldi mozi
Szeptember 22: vasárnap 17:15 – Art+ Cinema

2. Nehéz istennek lenni (1989)

A szovjet sci-fi két nagymestere, Arkagyij és Borisz Sztrugackij is bemutatkozik Budapest közönségének. A testvérpáros nevéhez fűződik egyebek közt a Sztalker című regény, amely alapján Andrej Tarkovszkij készített világhírű filmet az írók forgatókönyve alapján. A maratonon a közönség egy újabb, általuk megálmodott történettel találkozhat, Nehéz istennek lenni című 1964-es regényüket Peter Fleischmann adaptálta vászonra. A távoli 22. században az emberek tudományos megfigyelőket küldenek egy másik bolygóra, amelyen még középkori állapotok uralkodnak. A kutatók, köztük a kiváló kardforgató, Rumata, azt vizsgálják, hogyan fejlődik a társadalom természetes körülmények között. De vajon képesek-e távol tartani magukat attól, hogy beavatkozzanak? A film kíméletlen őszinteséggel mutatja be, milyen vékony a határ civilizáció és barbárság között.

Kísérőfilm: Küzdők (1977, r.: Jankovics Marcell)

Szeptember 22. vasárnap 17:00 – Uránia Nemzeti Filmszínház

3. Hugó, a víziló (1975)

A mélyenszántó drámák és kényes kérdéseket feszegető sci-fik után evezzünk könnyedebb vizekre, egész pontosan a Kolibri-szigetekhez, ahol a kikötőt elárasztó cápáktól a szárazföldről hozatott vízilovak segítségével szabadultak meg a helyiek. Egyedül Hugót, a vízilóbébit sikerült a gyerekeknek titokban pártfogásukba venniük, és megpróbálják sok-sok kalandon keresztül jóvá tenni az emberek igazságtalanságait. Bill Feigenbaum és Gémes József közös rendezése a Sárga tengeralattjáró „családi filmes” változata, amelynek látványvilága a hippiszecesszió jegyében fogant. A fülbemászó dalbetéteket olyan legendás előadók éneklik, mint Kovács Kati, Máté Péter és Kútvölgyi Erzsébet színművész.

Kísérőfilm: Díszlépés (1969, r.: Gémes József)

Szeptember 21. szombat 18:00 Uránia Nemzeti Filmszínház

4. Ének az esőben (1952)

Hogyan is telhetne el egy klasszikus filmekkel foglalkozó fesztivál a klasszikusok klasszikusa nélkül? Stanley Donen és Gene Kelly alkotása minden bizonnyal a legbájosabb zenés film, ami valaha készült. Don Lockwood és Cosmo Brown ígéretes karrierjük kezdetén némafilmeket forgatnak Hollywoodban. Lina Lamont, filmjeik sztárja megalapozatlan ábrándokat dédelget Donnal bimbózó szerelméről. Két dolog zavarja meg életüket: Kathy Selden kóristalány és a hangosfilm megjelenése. Don és Kathy szerelme legyőzi az akadályokat, Lina elnyeri méltó büntetését, filmjük pedig a közönség tetszését. Kilenc, korábbi alkotásban sikeresnek bizonyult dal illeszkedik a történetbe.

Szeptember 21. szombat 13:00 – Uránia Nemzeti Filmszínház

5. A napfény íze (1999)

Szabó István alkotása átfogó vízió a 20. századról, amelyet egy magyar zsidó család történetén keresztül mesél el. A rendező ebben a filmjében is az egyén – a Sonnenschein család tagjainak – nézőpontjából ábrázolja a történelmet. A nagyapa, Ignác az Osztrák-Magyar Monarchia tisztviselője önmagát feladva igyekszik alkalmazkodni. Fia, Ádám sorsa a fasiszta, unokája, Iván sorsa a kommunista rezsim legsötétebb éveivel fonódik össze. A század végére Iván megtalálja az utat vissza, a családi hagyományokhoz. A filmben mindhárom történetszál főszereplőjét az Oscar-jelölt Ralph Fiennes alakítja.

Kísérőfilm: Sisyphus (1974, r.: Jankovics Marcell)

Szeptember 22. vasárnap 17:30 – Uránia Nemzeti Filmszínház

6. Alkony sugárút (1950)

A vészterhes Európát magunk mögött hagyva irány Hollywood, méghozzá a Sunset Boulevard, ahol a világhírű filmsztárok élik fényűző életüket. Billy Wilder máig nagyhatású remekművének története egy luxusvilla medencéjénél kezdődik, ahol egy meggyilkolt férfit halásznak ki a vízből a rendőrök. Az áldozat jelentéktelen senki, másodrendű forgatókönyv-iparos. De a villa tulajdonosnője nem akárki: egykor a némafilm legfelkapottabb csillaga volt. Ez történetüknek szomorú végkifejlete, de korábban az egész egy különleges kapcsolattal kezdődött.

Szeptember 19. csütörtök 20:00 – Art+ Cinema
Szeptember 22. vasárnap 19:45 – Uránia Nemzeti Filmszínház

7. 8 és ½ (1963)

Ki ne akarná újra átélni nagyvásznon Federico Fellini örökérvényű remekművét? A történet főhőse Guido Anselmi, aki egy gyógyvíz-kúrára elvonulva többek között igyekszik megúszni következő filmje előkészítését, házassága válságát, szeretője életének problémáit, de emlékei és fantáziája nem hagyják nyugodni. Fellini filmjét sokféleképpen értelmezték az elkészülte óta eltelt hatvanegy évben. A rendező páratlan képzelete, megalkuvást nem tűrő szakmai igényessége és pontossága, a kiváló munkatársak és a szereplők összjátéka kiállta az idők próbáját, és megváltozott időben is érvényesen szólal meg Fellini nyolc és feledik filmje.

Szeptember 22. vasárnap 19:45 – Francia Intézet

8. Az idő urai (1982)

A francia-magyar koprodukcióban készült Az idő urait teljeskörűen restaurálva láthatja a közönség. A Pannónia Filmstúdióban három évig készült sci-fi rendezője René Laloux, látványtervezője a neves francia képregényrajzoló, Jean Giraud „Mœbius”, animációs rendezője Hernádi Tibor volt. A különleges alkotás nem gyerekfilm sem a megvalósítása, sem a témája tekintetében: arról szól, hogy mennyiben és hogyan befolyásolja elménket, képzeletünket, gyerekkorunkat, személyiségünket az idő.

Kísérőfilm: Hamm (1977, r.: Bányai István)

Szeptember 18. szerda 20:00 – Szent István tér
Szeptember 21. szombat 11:00 – Uránia Nemzeti Filmszínház

9. A vad (1953)

Johnny és motoros bandája egy kisvárosba érkezik. A vidám fiúk versenyt rendeznek a főtéren, megtáncoltatják a lányokat és nekiesnek a kocsma sörkészletének. Bármilyen helyzetből pimaszul kidumálják magukat, féktelen mulatozásuk pedig egyre nagyobb ellenszenvet kelt a városka lakóiban. A magyar származású Laslo Benedek (Benedek László) filmje – főszerepben az idén száz éve született Marlon Brandóval – az első hollywoodi alkotás volt, amely a motoros bandákkal foglalkozott, és már 1953-ban kifejezetten árnyalt képet festett a lázadó fiatalok és a társadalom viszonyáról.

Kísérőfilm: Mézes-táncos (1975, r.: Varsányi Ferenc)

Szeptember 17. kedd 18:15 – Art+ Cinema
Szeptember 20. péntek 20:15 – Uránia Nemzeti Filmszínház

10. 2001: Űrodüsszeia (1968)

Ha sci-fi-ről van szó, minden filmrajongónak beugrik a kép: a levegőben pörgő lábszárcsont képe, és hozzá Strauss zenéje, az Imigyen szóla Zarathustra hatásos bevezetése. Kevés műfaj van, amit annyira meghatározna egy film, mint a sci-fi műfaját Stanley Kubrick rejtélyes alkotása. Nehéz megmondani, miről is szól a 2001: Űrodüsszeia. Igaz, Arthur C. Clarke a film után írt regénye eligazít és egyértelműsít, de ez a film mégis csak azért érdekes, mert minden megtekintéssel más és más értelmet nyer. A sci-fi alapkérdéseit úgy teszi fel, hogy bár a műfajon belül az első művek egyike, mégis szintetizál. Több mint ötven évvel a bemutatója után ma is aktuális és elmondhatatlanul friss: jelenleg éppen a mesterséges intelligenciával kapcsolatos kérdései miatt. A film űrben játszódó jeleneteiben az egyik legnagyobb magyar zeneszerző, Ligeti György zenéje hallható.

Kísérőfilm: Animációs reklámok

Szeptember 19. csütörtök 20:00 – Szent István tér
Szeptember 21. szombat 11:30 – Uránia Nemzeti Filmszínház