Vizuál

Utazás a sérülékeny emlékezetben – kritika a Volt egyszer egy nyárról

2023.03.09. 16:20
Ajánlom
Kísérletező, bátor alkotás Charlotte Wells debütálása, amelyben a nosztalgia érzését próbálja megjeleníteni a rendező. Paul Mescalt alakításáért Oscar-díjra is jelölték.

Meglehetősen bátor debütálásnak lehet szemtanúja, aki beül a mozikba Charlotte Wells első nagyjátékfilmjére, a Volt egyszer egy nyárra. A másfél órás dráma szinte teljesen mellőzi a hagyományos történetmesélés eszközeit, de közel sem azért, hogy áthágja vagy megkérdőjelezze a határokat. Furcsa, hullámzó, lebegő, szárazföldi tengeribetegségre emlékeztető hangulatával arra vállalkozik, hogy a vásznon egy igen nehezen megragadható érzés élményét adja át a nézőnek: a nosztalgiát.

A filmnek jószerivel nem is története, inkább alapállapota van: élete egy pontján Sophie (Frankie Corio) felidéz magában egy régi nyaralást, amikor kilencéves korában apja, Calum (Paul Mescal) elvitte Törökország partjaira. A nő emlékeiben járunk mi magunk is, újraéljük, mi történt velük akkor ott, hogyan töltötték közös napjaikat, hamarosan pedig megértjük, hogy valójában mi is az oka annak, hogy Sophie újraéli ezt az időszakot.

Aftersun_SarahMakharine_103-1280x720-175134.jpg

Jelenet a Volt egyszer egy nyár című filmből (Fotó/Forrás: ADS Service)

A Volt egyszer egy nyár ereje abban az ellentmondásosságban rejlik, amit bárki érezhet nosztalgiázás közben: hogy tudniillik hiába idézünk fel egy alapvetően boldog emléket, az a tudat, hogy ezek az örömteli pillanatok már odalettek az időben, és csak a fejünkben léteznek, végső soron mégis elszomorít bennünket.

Melankólia és idill egy időben, talán ez a nosztalgia,

és szemmel láthatóan tudja ezt Charlotte Wells is.

Mindezt izgalmas vizuális megoldásokkal éri el, amiben nagy szerep jut a kamerának, amely néha már-már szédítően furcsa módon mutatja meg hőseinket, elsősorban az apát. Calum arca gyakran takarásban van, árnyék borul rá, esetleg olyan szögből látjuk, ahonnan nem vehetők ki jól a vonásai, de előfordul az is, hogy ablakon vagy valamilyen szűrőrétegen keresztül látjuk csak. A kamera fókuszában sokszor semmi sincs, amitől olykor elhomályosodnak vagy mellékesnek tűnnek a karakterek, szinte kicsúsznak a képből. Első ránézésre olyan, mintha az operatőr hanyag, pontatlan munkát végezne, persze erről szó sincs. Ha felismerjük, hogy éppen egy ember gondolatai közt bolyongunk, nem nehéz ezekben az elme pontatlanságaira, az emlékezet sérülékenységére ismernünk. Calum alakja az idő múlásával elmosódott Sophie-ban, ezért mi sem láthatjuk mindig kristálytisztán.

Emellett a rendező alkalmaz régi, VHS-felvételeket is, amelyeket a nyaralás során készítettek a főszereplők. Ez persze kézenfekvő megoldás: a mai kor embere számára egy analóg házi felvétel látványa önmagában is erősen nosztalgikus, így ezek a vendégszövetek a filmben csak fokozzák ezt az érzést.

Aftersun_SarahMakharine_013-1280x720-175134.jpg

Jelenet a Volt egyszer egy nyár című filmből (Fotó/Forrás: ADS Service)

A rendező ugyan tág teret hagy a nézőnek azzal kapcsolatban, hogy Sophie pontosan miért is veszi végig ennek a nyaralásnak minden percét, azt azonban félreérthetetlenül jelzi, hogy a lány gondolatai nem elsősorban a nyaralásra, hanem az édesapa alakjára irányulnak. Calum figuráját ugyanis egy eleinte nehezen megmagyarázható titok lengi körül, amiből idővel könnyű arra a következtetésre jutni, hogy feltehetőleg a lány ekkor találkozott utoljára az apjával. Ahogy halad előre a film, egyértelművé válik, hogy a férfi egyre súlyosbodó szorongással küzd, valami legyűrhetetlen melankóliával, amelynek szorítása alól nem sikerül kiszabadulnia. Charlotte Wells azonban nem fedi fel a részleteket, nem magyaráz el és nem mutat meg mindent.

Kis ajtókat hagy nyitva a történetben, amelyeken keresztül megnyílhatnak a képzelet lehetőségei.

Sophie-val együtt nekünk is ezekből az emlékmorzsákból kell rekonstruálnunk és megértenünk a férfi valódi lényét.

Alakításáért Paul Mescalt az amerikai filmakadémia a legjobb férfi főszereplőnek jelölte az idei Oscaron, ami annyiban talán meglepő, hogy a filmben viszonylag kevés jól látható, intenzív érzelemmel kellett dolgoznia. Az viszont tény: a színész olyan átható bánatot volt képes megmutatni a tekintetében, aminek könnyű a hatása alá kerülni nézőként. Persze a sikerhez kell Frankie Corio remeklése is, aki fiatal kora ellenére képes magára vonzani a néző tekintetét. Remek párost alkotnak a filmben, mintha tényleg lenne köztük valamiféle rejtett kapocs, olyasmi, ami csak szülő és gyermeke között létezhet.

A Volt egyszer egy nyár tehát kísérletező alkotás, amelyet azok kevésbé fognak szeretni, akik inkább a klasszikus, bonyodalmakra, fordulatokra és érzelmi csúcspontokra épülő filmeket kedvelik. Azok viszont nem fognak csalódni, akik hajlandók magukat átadni a rendezőnek, és szívesen tesznek utazást valaki más fejében. Az eredmény: egy hihetetlenül szívhez szóló, szinte személyes élménnyé összeálló történet a szülővé válásról, apa-lánya kapcsolatról, az élet szomorú szépségeiről.

Volt egyszer egy nyár (Aftersun)

angol-amerikai filmdráma, 102 perc

Rendező: Charlotte Wells
Premier: március 9.
Forgalmazó: ADS Service

Fejléckép: Jelenet a Volt egyszer egy nyár című filmből (Fotó/Forrás: ADS Service)

Multiverzumfilm arról, miért legyünk kedvesek

Kapcsolódó

Multiverzumfilm arról, miért legyünk kedvesek

A felszínen egy sablonos szuperhősfilm Dan Kwan és Daniel Scheinert legújabb alkotása, a Minden, mindenhol, mindenkor, valójában azonban egy gyönyörű allegórián keresztül az emberi létezésről képes beszélni. Olyan ritka mű, amely egyszerre szórakoztat és elgondolkodtat.

A bűn és bűnhődés feketedoboza – kritika a Tárról

A bűn és bűnhődés feketedoboza – kritika a Tárról

Todd Field új filmje azt sugallja, hogy a földi életben csupán részigazságokat, a valóság kis szeleteit ismerhetjük meg, ezért jobb lenne, ha az ítélkező szerepét nem vállalnánk fel önként és dalolva.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Zenés színház

Keresztes Tamás és Sodró Eliza is beugrik a nagybőgőbe – rendhagyó operettgála készül Veresegyházon!

Milyen bonviván Nagy Ervin? Vajon Sodró Elizának is délibábos a Hortobágy? A szokatlan kérdésekre a Mézesvölgyi Nyár ad majd válaszokat augusztus 13-án, érkezik ugyanis Peller Károly rendhagyó operettgálája.
Plusz

Egy csipetnyi Párizs Budapesten – ingyenes utcabál a Francia Intézet előtt

Anaïs Rosso francia művész, valamint Lakatos Mónika és FolkTriója is fellép július 12-én a Francia Intézet által szervezett ingyenes eseményen, ahol kulturális és gasztronómiai programokkal várják az érdeklődőket.
Klasszikus

Bach a falumúzeumban – zalai orgonán készült felvétel a barokk mester műveiből

Mátyás István orgonaművész a jelenleg a zalacsébi templomban található, hányattatott sors után megmentett hangszeren rögzítette Johann Sebastian Bach olyan műveit, amelyek kisebb méretű orgonán is játszhatók.
Könyv

Igazi művész a hamis próféták világában – új életrajzi könyv jelenik meg David Lynchről

Októberben vehetik kézbe a magyar olvasók Ian Nathan könyvét, amely részletesen mutatja be az idén januárban elhunyt filmrendező, festő, fényképész, David Lynch munkásságát és életét. A kötet a Troubadour Books gondozásában jelenik meg, Illés Róbert fordításában.
Vizuál

Attól még egy mese sem válik igazsággá, hogy nincs benne hazug állítás – kritika a Bodkin című sorozatról

A Netflix hétrészes minisorozata épp úgy játszik az igazsággal, ahogy mi játszunk a valóság illúziójával. Jez Scharf alkotása egyszerre okos médiareflexió, groteszk ír népmese és csípős humorú bűnügyi történet. Bodkin kritika.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál ajánló

6+1 film, amit nagyon várunk 2025-ben

Az év második felében sem maradunk jó filmek nélkül, a számos izgalmas premier közül összegyűjtöttük azokat, amelyeket mi semmiképp sem fogunk kihagyni.
Vizuál kritika

Attól még egy mese sem válik igazsággá, hogy nincs benne hazug állítás – kritika a Bodkin című sorozatról

A Netflix hétrészes minisorozata épp úgy játszik az igazsággal, ahogy mi játszunk a valóság illúziójával. Jez Scharf alkotása egyszerre okos médiareflexió, groteszk ír népmese és csípős humorú bűnügyi történet. Bodkin kritika.
Vizuál magazin

A Dél zseniális gyermeke – dokumentumfilm készült William Faulknerről

Heteken át tartó részeg tivornyák, nőügyek, kitalált történetek a háborúban szerzett sérülésekről és persze Nobel-díj, amiért szinte könyörögni kellett, hogy átvegye – egy új dokumentumfilmben izgalmas történetek elevenednek meg William Faulkner életéből.
Vizuál gyász

Elhunyt Michael Madsen

Az amerikai színészt a közönség egyebek közt Quentin Tarantino filmjeiből is ismerhette. Michael Madsen hatvanhat éves volt, a menedzsere bejelentése szerint halálát szívroham okozta.
Vizuál hír

Ilyen lenne Munkácsy festménye 2025-ben – lezárult az LG és a Magyar Nemzeti Galéria pályázata

Közel 700 nevezéssel zárult az LG Magyarország és a Magyar Nemzeti Galéria közösen meghirdetett fotópályázata. Az első helyezett pályaművet Munkácsy Mihály Rőzsehordó nő című festménye inspirálta.