Vizuál

Utazás a sérülékeny emlékezetben – kritika a Volt egyszer egy nyárról

2023.03.09. 16:20
Ajánlom
Kísérletező, bátor alkotás Charlotte Wells debütálása, amelyben a nosztalgia érzését próbálja megjeleníteni a rendező. Paul Mescalt alakításáért Oscar-díjra is jelölték.

Meglehetősen bátor debütálásnak lehet szemtanúja, aki beül a mozikba Charlotte Wells első nagyjátékfilmjére, a Volt egyszer egy nyárra. A másfél órás dráma szinte teljesen mellőzi a hagyományos történetmesélés eszközeit, de közel sem azért, hogy áthágja vagy megkérdőjelezze a határokat. Furcsa, hullámzó, lebegő, szárazföldi tengeribetegségre emlékeztető hangulatával arra vállalkozik, hogy a vásznon egy igen nehezen megragadható érzés élményét adja át a nézőnek: a nosztalgiát.

A filmnek jószerivel nem is története, inkább alapállapota van: élete egy pontján Sophie (Frankie Corio) felidéz magában egy régi nyaralást, amikor kilencéves korában apja, Calum (Paul Mescal) elvitte Törökország partjaira. A nő emlékeiben járunk mi magunk is, újraéljük, mi történt velük akkor ott, hogyan töltötték közös napjaikat, hamarosan pedig megértjük, hogy valójában mi is az oka annak, hogy Sophie újraéli ezt az időszakot.

Aftersun_SarahMakharine_103-1280x720-175134.jpg

Jelenet a Volt egyszer egy nyár című filmből (Fotó/Forrás: ADS Service)

A Volt egyszer egy nyár ereje abban az ellentmondásosságban rejlik, amit bárki érezhet nosztalgiázás közben: hogy tudniillik hiába idézünk fel egy alapvetően boldog emléket, az a tudat, hogy ezek az örömteli pillanatok már odalettek az időben, és csak a fejünkben léteznek, végső soron mégis elszomorít bennünket.

Melankólia és idill egy időben, talán ez a nosztalgia,

és szemmel láthatóan tudja ezt Charlotte Wells is.

Mindezt izgalmas vizuális megoldásokkal éri el, amiben nagy szerep jut a kamerának, amely néha már-már szédítően furcsa módon mutatja meg hőseinket, elsősorban az apát. Calum arca gyakran takarásban van, árnyék borul rá, esetleg olyan szögből látjuk, ahonnan nem vehetők ki jól a vonásai, de előfordul az is, hogy ablakon vagy valamilyen szűrőrétegen keresztül látjuk csak. A kamera fókuszában sokszor semmi sincs, amitől olykor elhomályosodnak vagy mellékesnek tűnnek a karakterek, szinte kicsúsznak a képből. Első ránézésre olyan, mintha az operatőr hanyag, pontatlan munkát végezne, persze erről szó sincs. Ha felismerjük, hogy éppen egy ember gondolatai közt bolyongunk, nem nehéz ezekben az elme pontatlanságaira, az emlékezet sérülékenységére ismernünk. Calum alakja az idő múlásával elmosódott Sophie-ban, ezért mi sem láthatjuk mindig kristálytisztán.

Emellett a rendező alkalmaz régi, VHS-felvételeket is, amelyeket a nyaralás során készítettek a főszereplők. Ez persze kézenfekvő megoldás: a mai kor embere számára egy analóg házi felvétel látványa önmagában is erősen nosztalgikus, így ezek a vendégszövetek a filmben csak fokozzák ezt az érzést.

Aftersun_SarahMakharine_013-1280x720-175134.jpg

Jelenet a Volt egyszer egy nyár című filmből (Fotó/Forrás: ADS Service)

A rendező ugyan tág teret hagy a nézőnek azzal kapcsolatban, hogy Sophie pontosan miért is veszi végig ennek a nyaralásnak minden percét, azt azonban félreérthetetlenül jelzi, hogy a lány gondolatai nem elsősorban a nyaralásra, hanem az édesapa alakjára irányulnak. Calum figuráját ugyanis egy eleinte nehezen megmagyarázható titok lengi körül, amiből idővel könnyű arra a következtetésre jutni, hogy feltehetőleg a lány ekkor találkozott utoljára az apjával. Ahogy halad előre a film, egyértelművé válik, hogy a férfi egyre súlyosbodó szorongással küzd, valami legyűrhetetlen melankóliával, amelynek szorítása alól nem sikerül kiszabadulnia. Charlotte Wells azonban nem fedi fel a részleteket, nem magyaráz el és nem mutat meg mindent.

Kis ajtókat hagy nyitva a történetben, amelyeken keresztül megnyílhatnak a képzelet lehetőségei.

Sophie-val együtt nekünk is ezekből az emlékmorzsákból kell rekonstruálnunk és megértenünk a férfi valódi lényét.

Alakításáért Paul Mescalt az amerikai filmakadémia a legjobb férfi főszereplőnek jelölte az idei Oscaron, ami annyiban talán meglepő, hogy a filmben viszonylag kevés jól látható, intenzív érzelemmel kellett dolgoznia. Az viszont tény: a színész olyan átható bánatot volt képes megmutatni a tekintetében, aminek könnyű a hatása alá kerülni nézőként. Persze a sikerhez kell Frankie Corio remeklése is, aki fiatal kora ellenére képes magára vonzani a néző tekintetét. Remek párost alkotnak a filmben, mintha tényleg lenne köztük valamiféle rejtett kapocs, olyasmi, ami csak szülő és gyermeke között létezhet.

A Volt egyszer egy nyár tehát kísérletező alkotás, amelyet azok kevésbé fognak szeretni, akik inkább a klasszikus, bonyodalmakra, fordulatokra és érzelmi csúcspontokra épülő filmeket kedvelik. Azok viszont nem fognak csalódni, akik hajlandók magukat átadni a rendezőnek, és szívesen tesznek utazást valaki más fejében. Az eredmény: egy hihetetlenül szívhez szóló, szinte személyes élménnyé összeálló történet a szülővé válásról, apa-lánya kapcsolatról, az élet szomorú szépségeiről.

Volt egyszer egy nyár (Aftersun)

angol-amerikai filmdráma, 102 perc

Rendező: Charlotte Wells
Premier: március 9.
Forgalmazó: ADS Service

Fejléckép: Jelenet a Volt egyszer egy nyár című filmből (Fotó/Forrás: ADS Service)

Multiverzumfilm arról, miért legyünk kedvesek

Kapcsolódó

Multiverzumfilm arról, miért legyünk kedvesek

A felszínen egy sablonos szuperhősfilm Dan Kwan és Daniel Scheinert legújabb alkotása, a Minden, mindenhol, mindenkor, valójában azonban egy gyönyörű allegórián keresztül az emberi létezésről képes beszélni. Olyan ritka mű, amely egyszerre szórakoztat és elgondolkodtat.

A bűn és bűnhődés feketedoboza – kritika a Tárról

A bűn és bűnhődés feketedoboza – kritika a Tárról

Todd Field új filmje azt sugallja, hogy a földi életben csupán részigazságokat, a valóság kis szeleteit ismerhetjük meg, ezért jobb lenne, ha az ítélkező szerepét nem vállalnánk fel önként és dalolva.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Zenés színház

Számos jelentkező pályázik a Magyar Állami Operaház főigazgatói posztjára

A Magyar Állami Operaház főigazgatói pályázatára március 28-ig lehet jelentkezni, a napokban megjelent hírek szerint több jelentkező, énekes, karmester és rendező is megméretteti magát.
Színház

Újabb akadály gördült Eszenyi Enikő budapesti visszatérése elé

Eszenyi Enikő február végén eltörte a csuklóját a Csodálatos vagy, Júlia! című előadás fotóspróbáján. Emiatt májusra kellett halasztani az előadás premierjét a Játékszínben, most pedig Pásztor Erzsi jelentette be, hogy visszaadja a szerepét.
Vizuál

Felszabadított női testek, tabuk nélkül

Saját testüket médiumként használva fogalmazták meg a női lét kérdéseit azok az művészek, akiknek munkáit a Liget Galéria „Lerántjuk a leplet” című kiállításán láthatjuk még április 6-ig.
Vizuál

Ha ezt a tekintetet látja, jobb, ha menekül

Ha nem is hallott még a Kubrick-nézésről, egész biztosan látta már valamelyik filmben az amerikai rendező védjegyévé vált megoldást, amely minden egyszerűsége ellenére vérfagyasztóan hatásos.
Klasszikus

Benjamin Appl, a bársonyos hangú dalkirály, akit muszáj hallani

Végtelen szín áramlik a hangjában, és szinte elviselhetetlenül megindító, ahogy énekel. Így vélekednek a nemzetközi kritikusok a német–brit lírai sztárbaritonról, Benjamin Applről.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál Zöldhullám

KÉP-regény: A magányos biciklista

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos, aki ezúttal arról gondolkodott el, vajon mennyi időnk maradt elkerülni a klímakatasztrófát.
Vizuál ajánló

Időutazás Pécsett – Kulturális túra az ókori Sopianae-tól a Zsolnay család pompájáig

Pécset nem véletlenül emlegetik a kultúra városaként. Történelme, kulturális öröksége kiemelkedik a többi város közül. A legjelentősebb látnivalókat egy csokorba gyűjtve, akciósan fedezhetjük fel áprilisban.
Vizuál hír

Friss felfedezések, váratlan kapcsolatok – Új kiállítással és könyvesbolttal várják az érdeklődőket Szentendrén

Hiánypótló gyűjteményes kiállítást mutat be a Ferenczy Múzeumi Centrum A GYŰJTEMÉNY (1900-2022) címmel március 25-én. Ezzel párhuzamosan új ISBN könyvesbolt is nyílik Szentendrén.
Vizuál hír

Demas Nwoko nigériai művész, építész kapja a 18. Velencei Építészeti Biennálé életműdíját

Demas Nwoko nigériai művész, építész kapja a Arany Oroszlán-életműdíjat a 18. Velencei Építészeti Biennálé május 20-án megnyíló A jövő laboratóriuma című kiállításán.
Vizuál magazin

Ha ezt a tekintetet látja, jobb, ha menekül

Ha nem is hallott még a Kubrick-nézésről, egész biztosan látta már valamelyik filmben az amerikai rendező védjegyévé vált megoldást, amely minden egyszerűsége ellenére vérfagyasztóan hatásos.