Vizuál

Utcára épített pótszobák, galambház a tetőn – Jereváni panelházak

Katharina Roters
2020.03.06. 14:10
Ajánlom
A fotográfus, aki képes meglátni egy atomvárosban az egykori lakók nyomát, az örmény lakótelepeken keresztül mutatja meg, mi minden rejlik ebben a műfajban. A német és magyar gyökerekkel rendelkező alkotó néhány éve a Kádár-kockákról szóló fotósorozatával lopta be magát a hazai közönség szívébe. Most komolyabb, de hasonlóan a múltba tekintő, új projektjét mutatja be könyv és a Mai Manó Házban rendezett kiállítás formájában.

Katharina Roters a magyar kockaházak és az örmény panelek esetében is a kívülállósságának és otthonosságának sajátos keverékét használva bukkant a témára. A Németországban felnőtt, de magyar édesanyja miatt gyerekként rendszeresen hazánkba látogató művész Örményországba 1998-ban, egy egyetemi kirándulás keretében látogatott először.

„A cél a régi templomok, kolostorok megtekintése volt, de én már a reptéren éreztem, hogy megfogott valami az országban. Tudtam, hogy ez az én helyem. A vizuális kódok emlékeztettek a gyerekkoromra, a szocialista Magyarországra: ugyanolyan volt a metró, a telefonfülke, a virágtartók, a lámpák az utcán.

1999-2000-ben ösztöndíjjal éltem is itt egy évig, akkor kezdtem el komolyabban fotózni. Nagyon

megfogott a hatvanas, hetvenes és nyolcvanas évek építészete, a 2. világháború utáni modernizmus, amit utómodernnek, szovjet modernnek is hívnak vagy ahogy nyugaton mondják: a brutalizmus.

Érdekesnek találtam főleg az urbánus szociális térben. Nem az unikális, gyönyörű épületekre voltam kíváncsi, hanem arra, hogy miben élnek az emberek, milyen nyomokat hagynak a környezetükön, hogy változtatják azt át.”

Itthon a panelház a szürkeséget és az egyformaságot jelenti. Az örmény változatosság a tulajdonosok egyéni akcióinak eredménye, mint a Kádár-kockáknál?

Yerevan_2000_5-160101.jpg

Jereván 2005 (Fotó/Forrás: Katharina Roters)

Nem egyedileg készültek, hanem már a tervezésnél szerették volna fellazítani a szigort. Az örményországi épületekhez hasonlót sem Magyarországon, sem Németországban nem láttam. Egyik országban sincs sok variáció a panelre, még az erkélybeépítések is nagyjából egyformák. Pakson kísérleti jelleggel próbálkoztak a tulipános díszítéssel – ebből keletkezett a Tulipán-vita – de az semmi Jerevánhoz képest.

Keletre haladva jobban feldúsulnak az ornamentális események a panelhomlokzatokon. Náluk a panel nemcsak beton, belekeverik a helyben található jellegzetes rózsaszín követ is. Nem ráfestéssel díszítenek, hanem betonból öntenek ki mintát vagy a homlokzatba szerkesztik. Van olyan, ahol kisebb-nagyobb buborékok díszítik a ház homlokzatát. Erkélyből létezik kerek, csillag alakú, ovális, többféle elemből összeillesztett.

Miért ennyire sokszínűek?

Az örmények egy keresztény nép: keresztény kultúra, Európához tartozik, de sokkal keletebbre vannak, az iszlám befolyás így sokkal nagyobb. Nyomokat hagyott az ornamentális formakészletben is. A Szovjetunión belül is működtek a transzferek, volt átjárás a „birodalomban”. Volt az egész szovjet blokknak egy erős esztétikai kódrendszere, vizuális nyelvezete.

A tulajdonosok egyéni megoldásai is megtalálhatóak?

Nagyon erősen kisajátítják az épületeket, a területet és hozzáépítenek. Hiába lepukkant a lakótelep, a magukénak érzik. Kiterjesztik a lakásokat abba az irányba, ahova tudják. Egyrészt az erkélyre – alig akad olyan, ami nincs beépítve, sőt füleket is toldanak hozzá. Ahol csak lehet, kinyúlnak a köztérre is.

A földszinten, ha van hely az útig – jó, kell engedélyt kérni, de azt mindenki megkapja – akkor építenek oda még egy szobát.

Aztán az első emeletiek is ráépíthetnek erre a bővítésre. Túlburjánzó, dús megoldásokat eredményez. Sokkal variábilisabb az urbánus tér.

További fotókért kattints a képre

A tetőket is kisajátítják, ráhúznak még egy szintet.

Az örmények imádnak galambot tartani, rengeteg panel tetején vannak kalitkák.

A hozzáépítések ráadásul változnak is, hiszen ha eladják, az új tulajdonos mást akar, átalakítja. Nem úgy zajlik az átépítés, mint Magyarországon, hogy egy cég megtervezi, majd a műemlékvédelem véleményez és érkezik az engedély – hanem az ottlakók megoldják.

Mecamorban van egy épület, ami korábban munkásszálló volt. Ennek a két oldalán fut egy-egy lépcsőház, emeletenként folyosó köti össze őket. Az egyik ilyen folyosó közepén a lakó beépítette a lakása előtti szakaszt. Így már nem lehet átjárni, mert neki ott a lakása – szobája.

Átszabják a saját igényeikre. Érdekes módon a magyarok ezt vidéken csinálják, a városban nem. A magyar panel valahogy steril maradt.

Az említett város, Mecamor különleges hely. A félig kész szovjet mintavárosnak sajátos hangulata van.

Mecamor olyan, mint Paks. Az örmény atomerőműnél építették a hatvanas évek második felében a dolgozóknak és a nyolcvanas évek második feléig létezett. Ellentétben Pakssal, itt korábban nem volt település. A semmiből húzták fel és, ami ritkaság, egyetlen építész tervezett mindent a játszótértől a kultúrházig.

További fotókért kattints a képre

Mecamor torzó maradt, mert az 1988-as földrengés és a civil mozgalmak hatására leállították az atomerőművet. 1991-ben összeomlott a Szovjetunió és már nem szolgáltatott áramot a függetlenedő örményeknek. Ekkor visszakapcsolták az atomerőművet, de a várost leválasztották róla.

Az erőművek körüli települések különös, zárt városok voltak. A 70-es években sokkal jobban álltak anyagilag. Amit a fővárosban, Jerevánban nem lehetett megkapni, azt itt igen. Multikulturálisak voltak, a többi szocialista államból is érkeztek mérnökök. Az eredeti elképzelések szerint 30 ezer ember élt volna itt, most tízezren sem laknak a városban. Az emberek többsége elvesztette a munkáját az erőmű leállásával. 1995-ben nyitották újra az atomerőművet, elindult az élet, de nem lehet összehasonlítani azzal, ami előtte volt. A dolgozók jelentős része már Jerevánból jár át. A város egy időtlen helyzetben lebeg.

A földrengés után teljesen megállt az építkezés, akkor negyven százaléka állt a városnak. Az eredetileg tervezett, repülő madarat mintázó három kisebb kerület közül mindössze egy épült meg. A központba szánt intézményeknek (kultúrház, tanácsháza, zeneiskola, múzeum, hotel) csupán a fele készült el. Így a városban egy szabályos lyuk keletkezett.

Épült egy sportkomplexum is, három nagy csarnokkal és egy hatalmas mesterséges tóval, ahol úszni és csónakázni is lehetett volna. A közepén ráadásul egy szigetet építettek egy magasles-szerű kilátóval, ahol egy kávézó üzemelt volna. A medencében azonban az 1988-as földrengés miatt már soha nem volt víz.

Ezért abszurd látvány nyílik a kilátóból: a semmiben vagy, alattad a hatalmas beton teknő, mögötted az erőmű, szemközt veled a legmagasabb örmény hegy, egyik oldalon a város, a másikon az örmények szent hegye, az Ararat, de az már török földön van, vagyis elérhetetlen.

Mecamor tényleg olyan, mintha egy időtlen zárványban ragadt volna. A városról a szovjet utópisztikus, majd az örmény álom mellett le lehet olvasni a csődöt is.

 A harmadik nagy képcsoport a fővároshoz kapcsolódik.

Jereván nagyobb és mozgékonyabb. Másképp kezelik az örökségüket, hisz már 2000 éve lakott település. Furcsa palimpszeszt alkot, ahol látszódnak a rétegek és áttolódik a város dimenziója. Sok mindent ledózerolnak vagy csak a homlokzatot hagyják meg és köré építik az újat. Tendencia, hogy megváltoztatják a léptékét, a város magasságát, kicsit hasonlóan ahhoz, ami itthon a Corvin-sétányon történik.

A szovjet érában a terek nagysága volt fontos, a hatalmas parkok, a nagy szobrok, sugárutak – horizontálisan terjeszkedtek. Ez vertikálisra cserélődött és furcsán átrendezi a belvárost.

További fotókért kattints a képre

Mi az oka a panelházak itthoni negatív megítélésének?

Európán belül a szovjet hatalom jelképévé váltak, itthon pedig a megszállásévá is. Óhatatlanul ehhez a korszakhoz kötnek és ma senki nem azonosul ezzel az érával, az emberek elvetik. Örményországban ez más, hiszen ők a birodalomhoz tartoztak. Magyarországnak mindig saját útja volt – ez volt a legvidámabb barakk. A szomszédos országokban a szovjet brutalista építészet sokkal szignifikánsabban van jelen a monumentális épületekben, mint Pozsonyban a tévétorony.

Az építészetben mindig nézni kell a kort és az ideológiai helyzetet.

Amikor ezek készültek, akkor a háború után az embereknek lakhatás kellett. Gyorsan, egyszerűen, funkcionálisan kellett felhúzni. Így születtek a panelok. Erre jött rá a szovjet ideológia – az új embernek az új lakhatás. Ma már komoly probléma, hogy ne hagyják szociálisan lecsúszni ezeket a környékeket. A szocializmusban ez ki volt találva: az orvos lakott a munkás mellett.

Katharina Roters: Egy álom anatómiája
Építészeti illúziók és városutópiák Örményországban
A kiállítás megtekinthető:
2020. január 29. - 2020. március 8.

Kötet:

KATHARINA ROTERS: UTOPIA & COLLAPSE
Rethinking Metsamor – The Armenian Atomic City

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

„Fel kell találni magunkat” – Interjú Bretz Gáborral

Bretz Gábor az Opera állandó művésze, aki az elsők között kapta meg a Kamaraénekesi címet, egy-egy évad során több szerepet is alakít. Legutóbb a – címlapfotót is inspiráló – Don Carlos online premierjén láthattuk. A világhírű basszbaritonnal a pandémia teremtette kihívásokról, az énektanítás rejtelmeiről és arról is beszélgettünk, mit kívánna egy jótündértől.
Vizuál

Nézze meg ingyenesen az európai film legjobbjait a Lux-díj online csatornáján

A Lux Közönségdíj online mozicsatornáján május 16-ig ingyenesen megtekinthető három sokszorosan díjazott európai film: az Oscar- és Európa-díjas Még egy kört mindenkinek, az Oscar-jelölt Kollektíva és a Corpus Christi című alkotás. A közönség szavazatait is várják.
Klasszikus

„Újraéled a karanténba zárt kultúra”- kihirdette a Budapesti Fesztiválzenekar 2021–22-es évadát

Fischer Iván rendezte új operaelőadás, Richard Strauss-maraton és nemzetközi sztárok, köztük Danyiil Trifonov vagy Jordi Savall is szerepelnek a Budapesti Fesztiválzenekar 2021–22-es évadjában.
Színház

Lehoczky Zsuzsa a Nemzet Színésze

Május 11-én új tagot választottak a Nemzet Színésze cím birtokosai. A Törőcsik Mari halálával megüresedett helyre Lehoczky Zsuzsát választotta a jelenlegi tizenegy tag.
Színház

Új bemutatókkal kezdi jubileumi évadát a Vígszínház

Több mint 90 éves hagyományát követve a Vígszínház május 1-jén megkezdte a következő évad bérleteinek értékesítését. Bár egyelőre csak decemberig hirdettek műsort, az elmúlt időszak közönség előtt be nem mutatott előadásai mellett újdonságokat is tartogat a 2021/2022-es szezon.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál hír

106 éves korában elhunyt Norman Lloyd amerikai színész-rendező

Az Emmy-díjra jelölt színészt Los Angeles-i otthonában érte a halál - adta hírül az MTI. Norman Lloyd pályafutása kezdetén együtt dolgozott Orson Wellesszel, Alfred Hitchcockkal és Charlie Chaplinnel is.
Vizuál Bartók Tavasz

6 ok, amiért Az aranyembert nem csak olvasni, de látni és hallani is kell!

Generációk nőttek fel úgy, hogy kötelező olvasmányként forgatták Jókai Mór nagy klasszikusát, Az arany ember című regényt. Az biztos, hogy meghatározó alkotás, ezt mi sem bizonyítja jobban, hogy még ma is képes parázs vitákat kiváltani az irodalmi életben. Szóval épp itt az idő, hogy valódi összművészeti élményként is találkozhassunk vele. A Bartók Tavasz keretében most lehetőségünk nyílik erre a műre teljesen más megvilágításban, kötelezettségektől mentesen, filmtörténeti csemegeként és egyben zenei kuriózumként tekinteni. És ha ez önmagában nem volna elég, akkor lássunk 6 olyan érvet, ami miatt feltétlenül látni kell a májusi produkció online bemutatóját.
Vizuál hír

Paul Almásy válogatott fotográfiáiból rendezett tárlatot a Mai Manó Ház

A Mai Manó Ház A képírás mestere – Paul Almásy címmel rendezett kiállítást a világhírű franciaországi magyar fotóriporter munkáiból, mely május 11. és június 6. között látogatható.
Vizuál lux-díj

Nézze meg ingyenesen az európai film legjobbjait a Lux-díj online csatornáján

A Lux Közönségdíj online mozicsatornáján május 16-ig ingyenesen megtekinthető három sokszorosan díjazott európai film: az Oscar- és Európa-díjas Még egy kört mindenkinek, az Oscar-jelölt Kollektíva és a Corpus Christi című alkotás. A közönség szavazatait is várják.
Vizuál újranyitás

Újra látogatható a Nemzeti Múzeum

Május elseje óta egymás után nyílnak meg a Magyar Nemzeti Múzeum országos intézményei, a budapesti főépület 2021. május 11-től várja az érdeklődőket, a járványügyi szabályok betartása mellett.