Az Innovációs és Technológiai Minisztérium a felsőoktatási modellváltással kapcsolatos döntései és kivitelezése szenvedélyes ellenállást eredményezett a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói részéről. A szolidaritást vállalók tömege egyre csak dagadt, és gesztusaik nem merültek ki a Facebook profilkép piros-fehér szalagosra cserélésében, vagy az ismert dal (Hej, a titkos egyetem) megosztáságban: a támogatók a saját eszközeikkel igyekeztek biztosítani a SZFE-s diákokat arról, hogy nincsenek egyedül.
Hasonló motivációval született meg a Független Képzősök által szervezett Titkosan kezdődött című kirakatkiállítás. Habár nem igaz, hogy a projekt teljes mértékben az SZFE harcáról szólna. „A pályázati kiírásban is kerültük az SZFE megnevezést, ez egy implicit dolog volt. Nem akartunk nagyon direkt munkákat kapni” – ismerteti a koncepciót Laczai Veve másodéves képzőművészet-elmélet szakos hallgató, az egyik szervező. A kiállítás nem a konkrét ügyről szól, arra szeretnék felhívni a figyelmet, hogy a felsőoktatás autonómiája létfontosságú –
transzparens, demokratikus folyamatok pedig nem történhetnek a diákság megkerülésével.
„Az SZFE belső működési mechanizmusai azok, amik aktiválták a kiállást. Ez nem csak az SZFE-vel történik, és nem csak a művészettel” – teszi hozzá Keszegh Ágnes, a kiállítás társkurátora, Laczai Veve csoporttársa.
Az osztott képzések hatalmas előadótermeket megtöltő, egymással laza kapcsolatban álló diákserege sosem lehet olyan effektív közege bármilyen közösségi szerveződésnek és együtt gondolkodásnak, mint a művészeti képzés által megkövetelt kis létszámú, intim csoportok. Az ugyancsak másodéves képzőművészet-elmélet szakos hallgató, a kiállítás másik kurátora, Urbantsok Tímea szerint az SZFE ezért vált termékeny talajává a civil ellenállásnak. „Ők azok, akik ezt végig tudják csinálni. Diákok, ráadásul művészeti egyetemre járnak, ahol alapvető a kritikus gondolkodás, és a tanulási folyamataik során is jobban használják a demokratikus párbeszéd alapú eszközöket. Egy bizonyos szempontból nagyon »jó«, hogy ez velük történt.
Ők képesek elérni, hogy rájuk figyeljen az ország.”
Ahogy az SZFE-sek sem a megújulást és magát a modellváltást utasítják el, úgy a Képzősök sem a reformok és a fejlődés ellen vannak. Az egyetemistákat a transzparencia hiánya készteti ellenállásra, és hogy kizárják az érintetteket a döntéshozatalból. A Magyar Képzőművészeti Egyetem fölött Damoklész kardjaként lóg az esetleges modellváltás. „Írtunk egy levelet az Innovációs és Technológiai Minisztériumnak. Megkérdeztük, hogy mi mikor számíthatunk erre” – meséli Urbantsok Tímea, ám mint mondja, nem kaptak kielégítő válaszokat a kérdéseikre.
Teleki Emma harmadéves festőszakos hallgató, a kiállítás egyik kurátora hozzátette, oktatói szinten tartottak egy konferenciát a modellváltás kapcsán, ennek részletei azonban egyelőre nem ismertek. Így a teljes bizonytalanság ellenére elébe mennek a történéseknek: az SZFE blokád csúcsán ők is szervezkedni kezdtek. „A munkacsoportok azon dolgoznak, hogyha ez megtörténik, akkor a hallgatóság számára legkedvezőbb feltételek tudjanak érvényesülni” – mondja Laczai Veve.
Az egyik ilyen munkacsoport felelős a Titkosan kezdődött kiállítás létrejöttéért.
„Abban egyetértettünk, hogy a saját eszközeinkkel kell kiállnunk, a saját nyelvünkön kell megmutatnunk, mit is gondolunk a témáról” – mondja Urbantsok Tímea. Teleki Emma hozzáteszi, hogy bár nem ért egyet abban mindenki, hogy a művészetnek feltétlenül politizálnia kéne, de „egy diáknak a jelenlegi helyzetben ez elég fontos, nincs más választási lehetősége.”
A Független Képzősök szerint a magyarországi művészeti szféra alapjáraton kicsi ahhoz, hogy túl éles határokat vonjunk az egyes csoportok közé, de most ezt egyébként sem tehetjük meg, hiszen mint vallják, nemcsak a színházcsinálás, hanem a kultúra van bajban. „Nagyon sok területen ugyanaz történik, hasonló akadályokba ütközünk, ezért jó, ha mások problémáit magunkénak érezzük, tudunk velük azonosulni és közösen kiállni” – mondja Urbantsok.
Erre a problémára igyekeznek felhívni a figyelmet a képzősök. Az eredeti tervek szerint hagyományos, galériai közegben megrendezendő kiállítás a korlátozások miatt az utcára került. „A Kispont Galéria felajánlotta a kirakatát. Egy viszont elég kevés lett volna, így elkezdtünk keresgélni a környéken egy járható útvonalat” – meséli Tímea, hogyan is alakult ki a Titkosan kezdődött koncepciója.
A Ráday utcán végighúzódó, a Kiskörút jó pár kirakatát is magába foglaló művészeti zarándokút rengeteg előnnyel és hátránnyal is bír egy zárt térben megvalósuló tárlathoz képest.
„Egy galériában fix infrastruktúra áll rendelkezésünkre az ott dolgozókkal. Ez biztonságérzetet ad, ami egy kirakat kiállításnál nincs meg. Minden üzlethelyiség más adottságokkal rendelkezik. Sokszor elég »kézműves« megoldásokat kellett alkalmaznunk. Viszont hatalmas csapattal tudtunk dolgozni” – fejti ki Veve. Emma hozzáteszi, hogy az először csak online térben látott munkák installálása is nehézséget okozott. „Amikor élőben láttuk őket, többször újra kellett terveznünk az elhelyezésüket.”
Az eredmény egy kellemes séta, ami alatt az ember bejárhatja a Palotanegyed egyik legszebb utcáját, a Rádayt. Ahogy maga a kiállítás is súlyos témát érint, ugyanilyen súlyos az a tény is, hogy a járvány következtében a kirakatokhoz tartozó üzlethelyiségek némelyike bezárt, kiürült. Ezek mellett haladunk el, miközben a járdán stencillel fújt arcok jelzik, hol találjuk a következő műalkotáscsoportot. Bár nincs ingyen pogácsa, senki nem szól ránk, ha menetközben benyomunk egy gyrost.
A kiállítással nem ér véget a Független Képzősök tevékenysége.
„A művészeti autonómiáért szeretnénk dolgozni. Az SZFE-től függetlenül is, azzal párhuzamosan, vagy velük együtt, de nem teljesen hozzájuk ragadva” – mondja Keszegh Ágnes.
Bár a krízis és a lázadás frissítőleg hat a művészetekre, sokáig nem tartható állapot. „Az egyfajta pozitívum, hogy a művészeti autonómia témája most nagyon fut, és születnek ehhez kapcsolódóan értékes alkotások, de hosszútávon szükség van egy olyan kiszámítható rendszerre, kulturális finanszírozásra, ami támogatja azt, hogy ne csak az ellenállás témájára fókuszálhassunk, hanem jól felépített és következetesebb kereteket képes adni” – foglalja össze Urbantsok Tímea.
A Képzősök – egyelőre – optimisták. „Ha olyan ember kerülne az egyetem élére, aki nyitott a párbeszédre, akkor minimális lenne annak a veszélye, hogy minket teljesen kizárva, negatív irányba változzon az intézmény sorsa” – mondja Laczai Veve. „Ha olyan kuratóriumot kaphatnánk, akik tényleg elkötelezettek a képzőművészet iránt, képesek a jövőbe tekinteni, segítik a kortárs művészetet, a fiatalokat pedig partnerként kezelik, akkor egy jobb és sikeresebb egyetemet teremthetnénk” – teszi hozzá Keszegh Ágnes.
A Titkosan kezdődött kiáll(ít)ás január 15-ig megtekinthető a Ráday utcán és a Múzeum körúton. A hivatalos útvonal térképe a kiállítás Facebook-oldalán érhető el.
Válogatás a kiállított alkotásokból:
1.
2.
3.
4.

Gazsó Márti: Dolores Umbridge főinspektor- és igazgató asszony megszerezte őt megillető dicső helyét (csak az irodájába nem tudott bemenni, sajnos) 2020 (Fotó/Forrás: Titkosan kezdődött kiállítás)
5.
6.
7.