Vizuál

Vádirat az üdvözítő mártíromság dicsőítése ellen – kritika A csoda című filmről

2022.11.29. 13:35
Ajánlom
Ha egy összetett mondatra kellene lecsupaszítanunk a Netflix új filmdrámájának gondolatát, ez lenne az: morálisan elfogadhatatlan tudatosan bűntudatra nevelni ártatlan embereket, és végignézni, ahogy önmagukat pusztítják el vezeklésként – különösen egy kisgyermek esetében.

Amikor októberben megjelent A csoda című film előzetese, azt írtuk, a rövid betekintés egyszerre nyomasztó és magasztos hangvégtelű történetet ígér. És ezt meg is kaptuk: a Netflix misztikus drámája egy nehezen emészthető, mégis szép alkotás, amely nem fél felvállalni erkölcsi konfliktusokat – és ami még fontosabb, nem fél állást is foglalni ezekben.

A történet 1862-ben játszódik. A főhősünk Lib Wright (Florence Pugh), egy ápolónő, aki Angliából egy távoli ír faluba utazik. A közösségben él ugyanis egy fiatal kislány, Anna (Kíla Lord Cassidy), aki állítólag négy hónapja nem vett magához ételt, kizárólag mennyei mannát. A település vezetői képtelenek eldönteni, hogy egy közönséges csalóval van-e dolguk, vagy ténylegesen egy szenttel. Libet egy apáca társaságában ezért arra kérik fel ezért, hogy felváltva figyeljék a lányt a nap minden percében, és jelentsék amit tapasztaltak.

Misztikus drámának neveztük Sebastián Lelio filmjét – amelyet Emma Donoghue azonos című regénye alapján vitt vászonra –, holott a lehetőségeihez képest kevéssé játszik rá a történet középpontjában rejlő misztériumra mint megmagyarázhatatlan jelenségre. Az már a rövid történetismertetőből is jól látszik, hogy ennél jóval fontosabb a két világnézet ütköztetése. Anna és családja – ahogy a falu nagyrésze – erősen vallásos, míg Lib háborút megjárt ápolóként racionális alkat. Ennélfogva egyetlen célja, hogy bebizonyítsa, nem lehetséges ennyi időn keresztül életben maradni étkezés nélkül. Csakhogy a jelek nem erre utalnak: Anna ugyanis egészéges, mint a makk, étel pedig valóban nem éri a száját.

A mélyen megélt, igaz hit hatalmas, teremtő erő, amely képes az emberben feloldani a világ kegyetlenségeit, ellentmondásait. És egy pontig úgy is tűnik, hogy a film ezt próbálja meg bemutatni – szerencsére azonban erről nincs szó. Már csak azért is szerencse ez, mert ezt az Ádám almáiban Anders Thomas Jensen tökéletesen ábrázolta, amit aligha lehet egykönnyen felülmúlni. Donoghue egy ponton túl leválasztja Anna történetéről a misztikumot, hogy megmutassa,

valójában egy nagyon is hétköznapi trauma húzódik mögötte, amit azonban vallásos világképe nem enged tisztán láttatni vele.

„Éhezésével” vezekelni próbál valaki másnak az egyébként ellene elkövetett bűnéért, amiért mégis ő érez bűntudatot.

A film tehát reflektál a keresztény gondolatkörnek arra a sokat kritizált jelenségére, miszerint a hívők hajlamosak permanens bűntudatban leélni az életüket, néha indokolatlanul is, illetve hogy az önként vállalt áldozathozatal valamiféle fenséges, nemes cselekedettnek tűnik. A film ezzel helyezkedik szembe. Ha egy összetett mondatra kellene lecsupaszítanunk A csoda gondolatát, ez lenne az: morálisan elfogadhatatlan tudatosan bűntudatra nevelni ártatlan embereket, és végignézni, ahogy önmagukat pusztítják el vezeklésként – különösen egy kisgyermek esetében. Mindezt csak azért, hogy a mi lelkünk egy kissé megnyugodhasson. Persze, a mártíromság sok esetben valóban magasztos cselekedet (történelmi távlatból nézve meg pláne), de ha mindezt racionális, „hétköznapi” lencsén keresztül nézzük, sokszor értelmetlennek is tűnhet. Erről van szó ebben a filmben is: a nővér, Lib szemében ugyanis Anna áldozathozatala téves válasz, az igazi bűn pedig a kislány családjának ebben való aktív közreműködése.

WONDER_Unit_12577RC_0-094640.jpg

Jelenet A csoda című filmből (Fotó/Forrás: Netflix)

Az alkotók mentségére szóljon azonban, hogy mindezt ízlésesen teszik.

Nem rontanak neki a kereszténységnek, a hívőknek vagy akár az egyháznak sem.

Nem tesznek hitet az ateizmus mellett sem, mert azt ők is beismerik, hogy az embernek szüksége van világmagyarázatokra. Ezt azonban nem valamilyen transzcendens létezőben látják feltétlenül: csupán annyit állítanak, hogy nekünk, embereknek történetekre van szükségünk, amelyekkel el tudjuk mondani, kik vagyunk valójában.

Ennek igazolására egy elsőre meglehetősen posztmodernnek tűnő gesztussal indul a történet: a film díszletét látjuk egy stúdióban, miközben a narrátor köszönti a nézőt A csoda forgatásán. Ezt követően fordul a kamera az első jelenetbe, ahol már nem látszanak a filmen kívüli világ elemei, és elindul ténylegesen a történet. Hasonló megoldást láthattunk már például Lars von Trier filmjeiben is (Főfőnök, A nimfomániás), ám itt közel sem a szabályok áthágásáról, a filmművészet kereteinek cinikus újraértelmezéséről van szó. Sebastián Lelio egyszerűen csak igazolni szeretné a film állítását, miszerint

az emberek az idők végezetéig hinni fognak, mert hinniük kell a történetekben, a létezés valamiféle elmesélhető értelmében.

Valahol ez a mozi szépsége is: tudjuk, hogy fikciót nézünk, színészekkel, mesterséges környezetben, mégis beleéljük magunkat, elhisszük, hogy valódi, amit látunk. Ez pedig, bármennyire is egyszerű módszer, működik: elég tíz perc hozzá, hogy belefeledkezzünk A csodába.

Lib szerepében a rendkívül tehetséges, Oscar-jelöléssel is büszkélkedő Florence Pugh látható, akinél aligha találhattak volna megfelelőbb színészt a végtelenül empatikus, saját démonjaival küzdő nővér karakterére.

A műsort azonban egyértelműen ellopja az Annát alakító Kíla Lord Cassidy, aki megrendítően játssza el a már-már krisztusi módon önzetlen kislányt.

Valósággal aurája van, valahányszor megjelenik a képernyőn, ténylegesen körbelengi valamiféle nem evilági misztérium.

46286426_0f55b04e0ea2f4158ddd0ff2c23b2229_t-100844.jpg

Florence Pugh és Kíla Lord Cassidy A csoda című filmben (Fotó/Forrás: Netflix)

Mindemellett lenyűgöző a film látványvilága is: az operatőr az az Ari Wegner volt, akit tavaly Oscar-díjra is jelöltek A kutya karmai közt fényképezéséért. Tehetsége A csodában is meglátszik: fantasztikusan játszik a fény és a sötétség kettősével, amelyben jó és rossz küzdelme éppúgy jelen van, mint a modernitás és a tradicionalitás összeütközése. E kettősség főként a falusi viskók félhomályában csúcsosodik ki: Anna szobája ugyanis valamiféle átmeneti helynek, értelemszerűen a purgatóriumnak tűnik pokol és mennyország között.

A csoda legfőbb erénye, hogy állást foglal egy nehéz kérdésben úgy, hogy közben igyekszik kellő tiszteletet tartani azokkal szemben is, akikkel vitába száll.

Nem a vallást, hanem a rosszul értelmezett vallást kritizálja,

méghozzá egy szép, elfogadható történettel. Kifejezetten olyan alkotás, amit hívőknek és nem hívőknek egyaránt érdemes lehet megnézni: majd aztán egy jót vitatkozni róla. Persze csak tisztelettel és megértéssel.

Fejléckép: Florence Pugh és Kíla Lord Cassidy A csoda című filmben (Fotó/Forrás: Netflix)

Bűn és bűnhődés a kártyaasztalnál

Kapcsolódó

Bűn és bűnhődés a kártyaasztalnál

A Bush-kormányzat háborús bűnei kapcsán az egyéni felelősség határait vizsgálja Paul Schrader új filmjében, a Svindlerben. Földi purgatórium, feszült atmoszféra, lázálmok, végletekben gondolkodó hősök és persze szerencsejáték – mintha csak egy Dosztojevszkij-regényt olvasnánk.

A nyugati ember tengeribetegsége – Megnéztük az év legjobb filmjét

A nyugati ember tengeribetegsége – Megnéztük az év legjobb filmjét

Akinek pénze van, az bármit megtehet, és meg is tesz, akinek pedig nincs, annak hirtelen elvei lesznek – nagyjából így lehetne összegezni Ruben Östlund új filmjének központi gondolatát. A szomorúság háromszöge teljes joggal söpörte be a cannes-i Arany Pálmát.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Zenés színház

Kísértethajó életnagyságban – A bolygó hollandi Szentmargitbányán

Első alkalommal adták elő Wagner valamely művét a Szentmargitbányai Kőfejtőben, A bolygó hollandi azonban nem csupán igazolta a választást, hanem az utóbbi évek egyik legjobban sikerült produkciója lett. A július 9-i premieren jártunk.
Vizuál

Sötét és világos harca Barcsay Jenő festészetében

A Magyar Képzőművészeti Egyetem rendezésében július 16-án megnyílik a Tökéletes egyensúly – Barcsay Jenő életműve új megvilágításban című tárlat. Az évfordulóra jelent meg Sturcz János Barcsay című könyve is, amely a sötét és világos harcát követi végig az életművön.
Klasszikus

Nyolc nap, huszonhét zeneszerző – jön a hetedik MiraTone Fesztivál

Augusztus 24. és 31. között újra jön a MiraTone Fesztivál és Akadémia. A rendezvény immár kétszer is megkapta az EFFE Label minősítést, amelyet az Európai Fesztiválok Szövetsége ítél oda a kontinens legkiemelkedőbb művészeti fesztiváljainak.
Jazz/World

Világsztárok a Balaton-felvidéken: jön a Paloznaki Jazzpiknik 

Lukas Graham, Judith Glory Hill, Zaz, Mario Biondi, Lehmanns Brothers, a Kennedy Administration, az Earth, Wind & Fire Experience, valamint a Deladap is Magyarországra látogat július végén.
Klasszikus

Német első, magyar második helyezés született a debreceni Kodály Versenyen

Hét fiatal rézfúvós került a július 5-13. között Debrecenben megrendezett 3. Kodály Zoltán Nemzetközi Zenei Verseny döntőjébe. A zsűri döntésének értelmében a legjobb magyar versenyző Vanyó Karsa lett, aki a második helyet szerezte meg.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál ajánló

Vibráló összművészetiség – a sokoldalúság dicsérete a szegedi REÖK-ben

A napfény városának szívében elhelyezkedő kultúrpalota – a REÖK – két igazán különleges, művészeti ágak között átívelő kiállítással várja látogatóit a nyár derekán. Trokán Nóra és Géczi János tárlatait ajánljuk.
Vizuál magazin

Elárverezik Darth Vader fénykardját, több millió fontot is érhet

A kulcsfontosságú párbajfegyver, amely A Birodalom visszavág és A Jedi visszatér című filmekben szerepelt, szeptemberben kerül árverésre. a nagy esemény előtt a kellék turnéra indul.
Vizuál ajánló

Tarr Béla 70 – retrospektív vetítéssorozattal ünnepel a Cirko-Gejzír

Július 18. és 21. között ismét átélhetjük nagyvásznon a Kossuth-díjas rendező legemlékezetesebb alkotásait, köztük a Sátántangót, a Werckmeister harmóniákat és a Kárhozatot is, de mindemellett két ritkán látható filmje is látható lesz. 
Vizuál ajánló

A mozi hőskorába repít a Budapesti Klasszikus Film Maraton

Szeptember 16-21. között rendezik meg a 8. Budapesti Klasszikus Film Maratont. A restaurált magyar és külföldi filmeket felvonultató filmünnep kiemelt témája a 130 éves mozi lesz. A ráhangolódás szeptember 14-én a Müpában kezdődik.
Vizuál magazin

Kortyolj bele a művészetbe – Új festmények a Mizo Art Coffee csomagolásain

A Mizo Coffee Selection idén nyáron ismét művészi kollekcióval jelentkezik. A Virág Judit Galériával közösen megálmodott sorozat a magyar festészet rejtett kincseit hozza el a boltok polcaira – és a kávérajongók kezébe.