Vizuál

Válságjelek

2009.08.06. 12:45
Ajánlom
Szeptember végéig látogatható a Válságjelek című tárlat, amely neves szociofotósok munkáiból nyújt válogatást.

A kiállított fotók főképp az 1930-as évek társadalmának peremén élőket, a gazdasági válság sújtotta családok mélyszegénységét ábrázolják. A tárlat keretein belül vetítik Luis Buñuel Föld, kenyér nélkül című filmjét is.
A kiállítás témája a gazdasági recesszió miatt vált fájdalmasan aktuálissá - mondja Székely Katalin, a Válságjelek kurátora. „Az amerikai Hayward Gallery megkeresésével egy időben jelentkezett nálunk a winterthuri fotómúzeum, mely nemrég szerezte meg Theo Frey hagyatékát. Evans és Frey között sok érdekes párhuzamot találtunk, emellett fontosnak tartottuk a magyar művészek bemutatását, a magyarokkal való személyes és tartalmi kötődések miatt pedig holland alkotókkal bővítettük a kört. Részben vidéki, részben városi témát feldolgozó, társadalmilag elkötelezett fotósok munkásságát mutatjuk be."

- A holland szekciónál feltűnő, hogy nagy hangsúlyt fektettek a háttéranyagok - korabeli politikai plakátok, az egyes fotósok más témájú művei - bemutatására. Mi az oka ennek a kitekintésnek?

Székely Katalin: - A hollandok fotói baloldali röpiratok számára készültek. A dizájn, a tipográfia, ez a fajta publicisztikai tevékenység munkásságuk szerves része volt, a képeket nem lehetett elválasztani a mediális megjelenéstől.

- A magyar fotósok munkássága ettől eltérő irányt vett?

Székely Katalin: - A magyarországi Munka-körnek kevesebb bemutatkozási lehetősége volt, illetve a Kassák Lajos által szerkesztett folyóiratuk inkább irodalmi vonalat követett. A kiállítás magyar anyagában három, egymástól jól elkülöníthető alkotói kör jelenik meg, nem kizárólag munkás fotósokról van szó. Sokukra, így például Kálmán Katára vagy Sugár Katára sem jellemző a kommunista párthoz köthető tevékenység.

- A két világháború közötti fotós mozgalmakban talán egymásnak is ellentmondva ötvöződött a letisztult forma követelménye, a hatásvadászat mellőzése a harcos politikai szándékkal. Milyen ars poeticát képviseltek az itt kiállított alkotók, amivel a szociofotó mértékadó alkotóivá váltak?

Székely Katalin: - Kálmán Kata férje, Hevesy Iván írta, hogy el kell kerülni a „nyomorszentimentalizmust", ezek a képek pedig éppen azért erősek, mert nem hatásvadászok, olyan esztétikai értékük van, mely kiállta az idő próbáját. Az a látásmód, mellyel bizonyos témákhoz közelítettek, példaértékű. Walker Evans egy kormányhivatal megbízásából fotózott, ehhez tette hozzá személyes látásmódját. Ugyanígy, Buñuel szovjet propagandafilmeket idéző felvételein is átsüt a művész szürreális világlátása. Nem látok valós ellentmondást e formai és társadalmi törekvésekben, ideális esetben nem válnak szét.

Felmerül a kérdés, a dokumentum mennyire tekinthető igazmondó műfajnak. Ezek a portrék, annak ellenére, hogy beállítottak, őszintének és közelinek tűnnek, ami valós kapcsolatot feltételez fotós és modellje között. A fesztelen pillanatok megörökítése annak köszönhető, hogy a fényképészek hosszú időt töltöttek egy adott közösségben. Nem véletlen az sem, hogy a magyar szociofotósok nagy része nő: érzékenyen tudtak kapcsolatot teremteni egy idegen világ képviselőivel.

- A dokumentarista eszmény sokszor háttérbe szorította a szerzőt, akire egy ilyen tárlaton ismét művészként tekintünk. A szegénységgel kapcsolatos üzenet közvetítése mellett törekedtek arra, hogy az egyes életművek is hangsúlyosak legyenek?

Székely Katalin: - Fontos szempont volt, hogy az olyan nagy figurák, mint Evans vagy Frey mellett a magyar fotóművészek is megkapják az őket megillető helyüket. Lényegesnek tartottam, hogy kiírjuk a neveket: mivel magatartásuk humanitárius, személyes jellegű, nem lehet névtelen masszaként kezelni a képeket. Érdekes az egyes művészek származása, egymásra gyakorolt hatása is, bár a fő cél az volt, hogy egy állandóan jelen lévő társadalmi problémát érvényes kijelentésként tudjunk megragadni, illetve bemutassuk a kortárs fotográfiai irányzatok gyökerét, a klasszikus szociofotót és a dokumentarizmust mint irányzatot.

- A klasszikus szociofotó virágzása óta eltelt hetven évben a befogadó nem vált érzéketlenné a szegénység képei láttán?

Székely Katalin: - Tény, hogy a magyar szociofotó az elmúlt negyven év támogatott műfajaként negatív felhangot kapott, ezért az emberek ódzkodnak tőle, másrészt eleve elzárkóznak a szegénység tényétől. Jellemző példa, hogy két éve, amikor egy holland forgatócsoport visszament Las Hurdesbe, és levetítették Buñuel filmjét, az ott lakók saját felmenőik nyomorát sem ismerték be. Modern kritikusok, így Allen Sekula azt is kifogásolták, hogy a múzeumi környezet elvonja a figyelmet a szociofotó tárgyáról. Hogy a képek végül mennyire hatásosak, a látogatók döntik el.

Válságjelek - Luis Buñuel, Walker Evans, Theo Frey, a hollandiai arbeidersfotografen, Kálmán Kata és mások

Ludwig Múzeum

Nyitva: szeptember 20-ig

Programkereső

Legnépszerűbb

Könyv

Több ezer aláíró követeli Demeter Szilárd lemondását

Miután holokausztrelativizáló publicisztikát közölt Soros György nevének tízszeri említésével az Origón, számos szervezet és ismert értelmiségi lemondásra szólítja fel a PIM főigazgatóját
Klasszikus

Online koncertek a Filharmónia Magyarországtól

A 17 éves zongorista Bach, Beethoven és Schumann műveit adja elő a pécsi Kodály Központban. A Filharmónia Magyarország közvetítéseit ajánljuk.
Könyv

„Szégyen és gyalázat” – Írók reagáltak Demeter Szilárd publicisztikájára

Kepes András lemondta a PIM-ben megrendezendő könyvbemutatóját, Vámos Miklós melegebb éghajlatra küldte Demeter Szilárdot, Dragomán szégyennek és gyalázatnak nevezte az esetet. Felbolygatta a szakmát a PIM főigazgatójának írása.
Könyv

Nem meneszti a kormány Demeter Szilárdot az origós írás miatt

Arról kérdeztek az ellenzéki képviselők, hogy menesztik-e a Demeter Szilárdot a holokausztrelativizáló publicisztika miatt.
Színház

Vecsei H. Miklós arról beszélt, miért búcsúzott el a Vígszínháztól

„Leszek én még vígszínházi tag” – mondta a Rózsavölgyi Szalon Mi jár a fejedben című műsorában Vecsei H. Miklós, akinek a neve hosszú évekre egybeforrt Nemecsekével. Most ír, rendez, zenél és újratervez.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál hír

Online látható Tóth Luca fesztiváldíjas kisfilmje

November 30-tól bárki megnézheti Tóth Luca legújabb kisfilmjét, a Berlinalén debütált Lidérc urat. A rendező második függetlenfilmjét 2019-ben mutatták be és azóta közel 90 fesztiválon szerepelt, versenyprodukcióként pedig 12 jelölést váltott díjra.
Vizuál hír

Zenthe Ferencre emlékezik OSZMI

Online programmal emlékezik Zenthe Ferenc születésének századik évfordulójára az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. A 20. század második felének egyik legmeghatározóbb magyar színművészéről pályatársai csak úgy nyilatkoztak, hogy „nagysága abban is állt, hogy pici epizódban is alázatos és fegyelmezett volt”.
Vizuál gyász

Elhunyt moszkvai Puskin Szépművészeti Múzeum volt elnöke

98 éves korában, koronavírus-fertőzésben elhunyt Irina Antonova, a világhírű moszkvai Puskin Szépművészeti Múzeum volt igazgatója, aki 52 év után, 2013-ban vonult vissza az intézmény éléről.
Vizuál felhívás

Vásároljon bérletet, mentse meg a Cirko Mozit!

A Cirko-Gejzír Mozi közönsége segítségét kérni, és egy olyan bérletet kínál, amely onnantól érvényes, amikor a tulajdonosa használni kezdi. De nagy segítség számukra, ha már most megveszi.
Vizuál hír

Advent for Good – szociális kirakat-kiállítással készül az ünnepekre a Kultúrgorilla

Szociálisan érzékeny designprojektet mutat be a Bartók Béla úton a Kultúrgorilla design management csapat. A szervezők az Advent for Good keretében minden nap új ablakot nyitnak egy felelősebb, zöldebb világra.