Vizuál

Válságjelek

2009.08.06. 12:45
Ajánlom
Szeptember végéig látogatható a Válságjelek című tárlat, amely neves szociofotósok munkáiból nyújt válogatást.

A kiállított fotók főképp az 1930-as évek társadalmának peremén élőket, a gazdasági válság sújtotta családok mélyszegénységét ábrázolják. A tárlat keretein belül vetítik Luis Buñuel Föld, kenyér nélkül című filmjét is.
A kiállítás témája a gazdasági recesszió miatt vált fájdalmasan aktuálissá - mondja Székely Katalin, a Válságjelek kurátora. „Az amerikai Hayward Gallery megkeresésével egy időben jelentkezett nálunk a winterthuri fotómúzeum, mely nemrég szerezte meg Theo Frey hagyatékát. Evans és Frey között sok érdekes párhuzamot találtunk, emellett fontosnak tartottuk a magyar művészek bemutatását, a magyarokkal való személyes és tartalmi kötődések miatt pedig holland alkotókkal bővítettük a kört. Részben vidéki, részben városi témát feldolgozó, társadalmilag elkötelezett fotósok munkásságát mutatjuk be."

- A holland szekciónál feltűnő, hogy nagy hangsúlyt fektettek a háttéranyagok - korabeli politikai plakátok, az egyes fotósok más témájú művei - bemutatására. Mi az oka ennek a kitekintésnek?

Székely Katalin: - A hollandok fotói baloldali röpiratok számára készültek. A dizájn, a tipográfia, ez a fajta publicisztikai tevékenység munkásságuk szerves része volt, a képeket nem lehetett elválasztani a mediális megjelenéstől.

- A magyar fotósok munkássága ettől eltérő irányt vett?

Székely Katalin: - A magyarországi Munka-körnek kevesebb bemutatkozási lehetősége volt, illetve a Kassák Lajos által szerkesztett folyóiratuk inkább irodalmi vonalat követett. A kiállítás magyar anyagában három, egymástól jól elkülöníthető alkotói kör jelenik meg, nem kizárólag munkás fotósokról van szó. Sokukra, így például Kálmán Katára vagy Sugár Katára sem jellemző a kommunista párthoz köthető tevékenység.

- A két világháború közötti fotós mozgalmakban talán egymásnak is ellentmondva ötvöződött a letisztult forma követelménye, a hatásvadászat mellőzése a harcos politikai szándékkal. Milyen ars poeticát képviseltek az itt kiállított alkotók, amivel a szociofotó mértékadó alkotóivá váltak?

Székely Katalin: - Kálmán Kata férje, Hevesy Iván írta, hogy el kell kerülni a „nyomorszentimentalizmust", ezek a képek pedig éppen azért erősek, mert nem hatásvadászok, olyan esztétikai értékük van, mely kiállta az idő próbáját. Az a látásmód, mellyel bizonyos témákhoz közelítettek, példaértékű. Walker Evans egy kormányhivatal megbízásából fotózott, ehhez tette hozzá személyes látásmódját. Ugyanígy, Buñuel szovjet propagandafilmeket idéző felvételein is átsüt a művész szürreális világlátása. Nem látok valós ellentmondást e formai és társadalmi törekvésekben, ideális esetben nem válnak szét.

Felmerül a kérdés, a dokumentum mennyire tekinthető igazmondó műfajnak. Ezek a portrék, annak ellenére, hogy beállítottak, őszintének és közelinek tűnnek, ami valós kapcsolatot feltételez fotós és modellje között. A fesztelen pillanatok megörökítése annak köszönhető, hogy a fényképészek hosszú időt töltöttek egy adott közösségben. Nem véletlen az sem, hogy a magyar szociofotósok nagy része nő: érzékenyen tudtak kapcsolatot teremteni egy idegen világ képviselőivel.

- A dokumentarista eszmény sokszor háttérbe szorította a szerzőt, akire egy ilyen tárlaton ismét művészként tekintünk. A szegénységgel kapcsolatos üzenet közvetítése mellett törekedtek arra, hogy az egyes életművek is hangsúlyosak legyenek?

Székely Katalin: - Fontos szempont volt, hogy az olyan nagy figurák, mint Evans vagy Frey mellett a magyar fotóművészek is megkapják az őket megillető helyüket. Lényegesnek tartottam, hogy kiírjuk a neveket: mivel magatartásuk humanitárius, személyes jellegű, nem lehet névtelen masszaként kezelni a képeket. Érdekes az egyes művészek származása, egymásra gyakorolt hatása is, bár a fő cél az volt, hogy egy állandóan jelen lévő társadalmi problémát érvényes kijelentésként tudjunk megragadni, illetve bemutassuk a kortárs fotográfiai irányzatok gyökerét, a klasszikus szociofotót és a dokumentarizmust mint irányzatot.

- A klasszikus szociofotó virágzása óta eltelt hetven évben a befogadó nem vált érzéketlenné a szegénység képei láttán?

Székely Katalin: - Tény, hogy a magyar szociofotó az elmúlt negyven év támogatott műfajaként negatív felhangot kapott, ezért az emberek ódzkodnak tőle, másrészt eleve elzárkóznak a szegénység tényétől. Jellemző példa, hogy két éve, amikor egy holland forgatócsoport visszament Las Hurdesbe, és levetítették Buñuel filmjét, az ott lakók saját felmenőik nyomorát sem ismerték be. Modern kritikusok, így Allen Sekula azt is kifogásolták, hogy a múzeumi környezet elvonja a figyelmet a szociofotó tárgyáról. Hogy a képek végül mennyire hatásosak, a látogatók döntik el.

Válságjelek - Luis Buñuel, Walker Evans, Theo Frey, a hollandiai arbeidersfotografen, Kálmán Kata és mások

Ludwig Múzeum

Nyitva: szeptember 20-ig

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Fenyő Iván: „Úgy éreztem, hogy megszűnt az összetartás”

Idén folytatódik a „legendás” Máté-Horvai osztály előadássorozata a Jurányi Házban, amely most Fenyő Iván életével foglalkozik. Őt kérdezte a Jurányi Latte a főiskolás emlékeiről, illetve arról, miért szállt ki az AlkalMáté Trupp-ból, és vajon játszik-e majd a róla szóló előadásban.
Zenés színház

Oszvald Marika: „Semmi ok az aggodalomra, jó idők járnak az operettre”

A Halhatatlanok Társulatának tagja, Kossuth- és Jászai-díjas, és cigánykerekeiről azok is ismerik, akik nem járnak operettbe. Oszvald Marika a budavári gálakoncertről, és arról is beszélt, hogy kell-e félteni az operett műfaját.
Klasszikus

Molnár Anna rangos kortárs zenei fesztiválon énekel Darmstadtban

A magyar énekesnő Eötvös Péter és Balogh Máté műveit adja elő az Internationale Freienkurse für Neue Musik fesztiválon.
Plusz

A balatonfüredi Anna-bál mítosza és a valóság

Szombaton 193. alkalommal rendezik meg a balatonfüredi Anna-bált, aminek névadó kisasszonyát lehet, hogy nem is Annának hívták.
Színház

Lázár Katinak ítélték a színikritikusok az idei életműdíjat

A Színházi Kritikusok Céhe nyolcadik alkalommal ismer el életműdíjjal a színházművészet bármely területén kiemelkedőt alkotó, 65 év feletti művészt.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Vizuál videó

Így látják a madarak az osztrák fővárost - VIDEÓ

Négy sas segítségével készítettek 360 fokos videót Bécsről. A madarak a Duna-toronyból és egy hőlégballonból indulva filmezték a várost.
Vizuál Film

Végre többet tudunk az új Freddie Mercury-filmről

„A bandában csak egy hisztériás királynőnek van hely.” Kijött a Queen-film első igazi előzetese, és még többet ígér, mint a teaser.
Vizuál velencei biennálé

Képzelt kamerák a Velencei Biennále magyar pavilonjában

Szegedy-Maszák Zsuzsanna kurátor és Waliczky Tamás újmédiaművész képviselik Magyarországot jövőre a 58. Velencei Nemzetközi Képzőművészeti Biennálén.
Vizuál videó

Drótmese – Nézze meg online a fiatal magyar alkotó díjnyertes animációját!

Pataki Szandra stop motion animációja egy drótszálakból felépített világban játszódik, ahol senki sem vonhatja ki magát az egymásnak feszülő erők hatása alól.
Vizuál pompeji

Színekkel keltették új életre Pompeii-t és Herculaneum-ot

Nemcsak a színpompás panelek érdekesek, de a helyszínek is, ahol kiállították őket. Az igazgató szerint mindez remek módja a múlt a jelen összekapcsolásának.