Moszkva az örök életet akarja, Kádár János pedig mozgósítja apparátusát. A szárnyait bontogató állambiztonsági ügynök, Magyar Mária (Walters Lili) megkapja élete első komoly feladatát: alakítson ki kapcsolatot a véradómozgalom díszvendégével, Fábián elvtárssal (Nagy Zsolt), akin - régi harcostársaival ellentétben - úgy tűnik, nem fog az idő. Mária munka- és élettársát, Lacit (Nagy Ervin) mérsékelten lelkesíti a feladat természete és folyamatosan igyekszik szemmel tartani a lányt - akár hatáskörön túl is. 

Nagy Ervin, Thuróczy Szabolcs, Walters Lili - Drakulics elvtárs jelenetfotó (Fotó/Forrás: Gerő Elektra / InterCom)

A magyarok által hagyományosan magukénak érzett legendakört (lásd Lugosi, Vámbéry Ármin, Erdély) remek érzékkel a most csúcsra járó retróhullámhoz kapcsolta, visszalőve nézőit a 70-es évekbe. A két világ pedig meglepő módon nemcsak remekül passzol, de erősítik is egymást.

A jó alapsztorit erős színészgárdával támogatta meg Bodzsár. Nagy Ervin, Thuróczy Szabolcs és Nagy Zsolt mellett még a mellékszerepekben is olyan neveket találunk, mint Borbély Alexandra vagy Bödőcs Tibor. (A standupos szerepe jelentős része volt a film marketingjének, valójában meglehetősen rövid ideig jelenik meg a vásznon, azt azonban legalább a film első harmadában, hogy ne kelljen sokat várnunk.)

Az ő, picit talán suta megoldásnak tűnő narrációja főhajtás a klasszikus vámpírsztorik felé, hisz Bram Stoker Drakulája és Le Faun Carmillája is hasonló elbeszélőtechnikát alkalmaz levelek és naplórészletek formájában. A színésznő hitelesen hozza a megszeppent madárkát, a lázadó kamaszt és a magára találó nőt. Játéka pedig zökkenőmentesen simul rutinosabb színészkollégáiéhoz. 

Walters Lili - Drakulics elvtárs jelenetfotó (Fotó/Forrás: Gerő Elektra / InterCom)

Bodzsár Márk ismeri a vámpírfilmek kellékeit és nem fél kiaknázni az ebben rejlő lehetőségeket sem – akár ironikus formában is – legyen szó arról, hogy az alapvetően antiklerikális kommunista vezető

vagy hogy a kommunizmus közegében a vámpír a legérzőbb lény. Esetenként ehhez nem is kell semmi különöset tennie, csak viszonylag pontosan ábrázolnia az adott kort, mint ahogy teszi szállodai szoba bepoloskázásánál. A humor azonban nem megy a cselekmény rovására, végig feszített tempóban pörögnek az események.

Walters Lili és Nagy Zsolt a Drakulics elvtárs c. filmben (Fotó/Forrás: InterCom)

Az alkotó remek szövegkönyvvel egyensúlyoz a komolyabb témák, így a vámpír és az ügynök között kibontakozó vonzalom és a humoros elemek, mint Nagy Ervin figurája vagy a kor szabályai között. Nem hagyja átfolyni a sztorit melodrámába, egy-egy jól elhelyezett beszólással, kikacsintó villanással visszarántja a nézőit. Az esetleges üresjáratok is olyan gyöngyszemeket rejtenek, mint az ügynökök kiképzése vagy a titkosszolgálat tagjainak hobbiszintű megfigyelésére berendezkedett alsó szomszédok.

A film atmoszférája a Liza, a rókatündért idézi, bár ellentmondásosnak tűnő módon itt kevesebb a vérengzés. Ujj-Mészáros Károlyhoz hasonlóan Bodzsáréknak is sikerült elrugaszkodnunk a fizikai humorra és a félreértésen alapuló helyzetkomikumra épülő romantikus vígjáték toposzától és egy sokkal izgalmasabb terep felé mozdítani a műfajt. Úgy tűnik, lassan, de biztosan gyűlnek az élvezhető magyar vígjátékok.