Vizuál

Van Gogh nyomai Auvers-sur-Oise-ban

2012.07.20. 11:53
Ajánlom
A Párizstól harminc kilométerre található Auvers-sur-Oise számos impresszionista festőt megihletett macskaköves szűk utcáival, több száz éves kőházaival és virágos kertjeivel. Világhírűvé azonban a kalandos élete utolsó két hónapját itt töltő Vincent van Gogh tette.

A holland festő 37 éves korában, 1890. május 20-án Camille Pissarro javaslatára érkezett a bukolikus francia kisvárosba, ahol alig hetven nap alatt közel nyolcvan képet festett, és több tucat rajzott készített. A településen élő műértő orvos barátja, a zsenialitását azonnal felismerő Gachet doktor tanácsára menekült egyre inkább elhatalmasodó melankóliája elől a folyamatos munkába. Az elmúlt 120 évben alig változott Auvers-sur-Oise valamennyi nevezetességét megörökítette festményein. Az ezekről készített reprodukciók megtekinthetők az eredeti helyszíneken: a polgármesteri hivatal előtt, a templomtéren vagy a híres búzamezőkön, ahol azokat van Gogh megfestette. A festő a település központjában található Ravoux fogadóban lakott, és annak egyik padlásszobájában halt meg. 

1985 nyarán a Danone multinacionális élelmiszeripari vállalatcsoport akkori marketingigazgatója, Dominique-Charles Janssens balesetet szenvedett a kávéházként működő épület előtt. Később a rendőrségi jegyzőkönyvből tudta meg, hogy voltaképpen "van Gogh háza" előtt rohantak a gépkocsijába. Lábadozása alatt belevetette magát a festő levelezésébe, majd az irodalmi élmény hatására megvette az épületet, és korabeli fotók alapján hat év alatt helyreállíttatta az egykori fogadót. Az épület földszintjén 1993 óta a piros kockás terítős étterem kínálja ismét a hagyományos francia gasztronómia ínyencségeit, ott, ahol a sarki asztal a holland művészzseni törzshelye volt. Az emeleten pedig megtekinthető a festő egykori manzárdszobája: a nyolc egykori kiadó szobából a legkisebb, az, amelyben nem volt se mosdó, se fűtés. A helyiség az évtizedek alatt érintetlen maradt, ugyanis a babona szerint egy öngyilkos szobája szerencsétlenséget hoz, így a helyiek meg sem merték közelíteni. Az általánosan elfogadott feltevés szerint van Gogh a búzatáblában 1890. július 27-én revolverrel öngyilkossági kísérletet követett el, majd hazavánszorgott a fogadóba, ahol két nappal később belehalt hasi sérülésébe. Újabb kutatások szerint azonban a művészt véletlenül találta el egy lövés, amely a közelében fegyverrel játszó két tizenéves gyerek egyikétől eredt. Van Gogh állítólag ismerte is őket, és azért vállalta magára, hogy ő maga lőtt, mert oltalmazni akarta ifjú barátait. A rideg hangulatú, festetlen szobában, ahol két napig haldoklott, jelenleg csak egy szék található. "Ez egy olyan ember világa, aki mindent elrontott az életében. Temetői hangulatot áraszt" - magyarázta Dominique-Charles Janssens, aki gondosan óvja a fogadó intim és meghitt jellegét. Turistalátványosság helyett inkább művészeti zarándokhelyet teremtett a Ravoux-ból.

Évente közel kétszer annyi, mintegy 100 ezer érdeklődőt utasít el, mint ahánynak megmutatja a padlásszobát. Délelőttönként 2-3 szervezett csoportot enged be, délutánonként előre bejelentkezett egyéni látogatókat fogad. Olyan van Gogh-rajongó is akadt már, aki vagyonokat fizetett volna azért, hogy egyetlen éjszakát a szobában alhasson. De hiába. Vincent Van Gogh Intézet néven Janssens alapítványt is létrehozott annak érdekében, hogy adományokat gyűjtsön a festő egyik legfőbb vágyának a beteljesítésére, amelyről annak idején testvérének, Theónak írt levelében beszélt: azt szerette volna, hogy a fogadóban állítsák ki a képeit. A manzárdszoba üres falán, ahol az Auvers-sur-Oise-ban készült nyolcvan festmény száradt éjszakánként, egy golyóálló üveg mögött jelzi a felirat, hogy ott hamarosan van Gogh egyik képét helyezik el. Janssens nem árulta el, hogy eddig mennyi pénzt sikerült összegyűjtenie egy eredeti van Gogh-kép megvásárlására. A holland művész festményei - aki életében csak egyetlen képet tudott eladni - manapság több tízmillió dollárba kerülnek. A pipázó orvosról, Gachet-ról készült portréját a közelmúltban 82 millió dollárért vette meg egy japán üzletember.

Egyébként a csaknem harminc van Gogh-képen megörökített városka egyetlen eredeti alkotással sem rendelkezik, miután a festő halálát követően a testvére, Theo által a településnek felajánlott művekre az akkori városvezetés nem tartott igényt, így azok szétszóródtak a világban. Auvers-sur-Oise csak 1990-ben, a festő halálának centenáriuma idején kezdte el kiaknázni a van Gogh-kultuszban rejlő lehetőségeket. Azóta évente 300 ezer turistát fogadnak, akik közül mintegy 100 ezren - elsősorban japánok és amerikaiak - csak azért jönnek, hogy a temetőben fejet hajtsanak a van Gogh-testvérek borostyánnal borított sírja előtt. Itt temették el ugyanis a bátyja után egy évvel elhunyt Theót is. Először a várost felfedező impresszionista festő, Charles-Francois Daubigny háza nyílt meg a nagyközönség előtt 1991-ben. Van Gogh egykori fogadója mellett ma már Gachet doktor háza és az épület padlásán kialakított műterem - amelyben Pissarro, Cézanne és Guillaumin is alkotott annak idején - szintén eredeti állapotában várja a látogatókat, a villa teraszos kertjében pedig ugyanolyan növényeket és virágokat ápol a városi kertész, mint amelyekben van Gogh is gyönyörködhetett. A XIX. század bódító italának, az abszintnak külön múzeumot rendeztek be Auvers-sur-Oise-ban. Van Gogh idejében a Párizs környéki települések mindazonáltal elsősorban a boraikról voltak híresek Az időközben kihalt szőlőtőkéket egy évtizeddel ezelőtt telepítette újra két helyi gazda a város központjában. Az ebből évente megtermelt mintegy 150 üveg chardonnay típusú fehérbort a helyi specialitások ünnepi hétvégéjén, novemberben kóstolhatják és vásárolhatják meg az Auvers-sur-Oise-ba látogatók.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Chaplin, az elfeledett zeneszerző zseni

Legtöbb filmjéhez maga komponált zenét, pedig nem tudott kottát olvasni. Egy időben sehova nem ment a hegedűje nélkül, és zeneszerzőként Oscar-díjat is nyert. Chaplin kevéssé ismert arca a muzsikusé.
Klasszikus

Fischer Ádám is fellép a Royal Albert Hallban

A holdra szállás 50., Viktória királynő születésének 200., a Proms megalapítója, Henry Wood születésének 150. évfordulójára emlékezik a BBC Proms rendezvénysorozata, amelyen idén először környezetvédelemmel kapcsolatos zeneműveket is műsorra tűztek.
Klasszikus

Ez a csellóirodalom egyik legszebb versenyműve

Dvořák egyik legszebb művével, a h-moll gordonkaversennyel búcsúzik a Müpa közönségétől a Pannon Filharmonikusok ebben az évadban.
Jazz/World

Női energiáktól pezseg a Jazztavasz

A május 3. és 5. között zajló Jazztavaszon idén három hölgy közvetíti a jazz iránti szenvedélyt – ezúttal basszusgitáron, szaxofonon, illetve énekhanggal.
Klasszikus

Kínába vitte Balázs János Bartók III. zongoraversenyét

A Nemzeti Filharmonikus Zenekar nyitotta a Csiangszui Nemzetközi Zenei Fesztivál programját a kínai Nankingban Balázs János zongoraművész közreműködésével, Hamar Zsolt vezényletével.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál tűz

Kimentették a Notre-Dame festményeit

Az utolsó festményeket, 15 darab 17. századi képet is átszállították pénteken a tűzvész pusztította párizsi Notre-Dame-ból a Louvre múzeumába, miután a műkincseket és ereklyéket már az elmúlt napokban kimenekítették a katedrálisból.
Vizuál morphoto

KÉP-regény: A Notre-Dame lángjai

Ezt az egészet igazándiból sosem akartam megírni, de most olyan helyzetet teremtett az élet, hogy egyszerűen muszáj! 1992 nyarát Párizsban hédereltem végig egy cimbimmel, és ez megváltoztatta az egész életemet. Előtte ugyanis szerelmes voltam, utána meg már nem. Miközben állítólag Párizs a szerelmesek városa. Hát, nekem sikerült ezt is inverzben lehozni!
Vizuál Cannes 2019

A nagy visszatérők fesztiváljának ígérkezik Cannes

Jim Jarmusch zombifilmjével nyílik a 72. cannes-i fesztivál május 14-én. Visszatér és versenybe száll az Arany Pálmáért Pedro Almodóvar, Ken Loach, Xavier Dolan, Terrence Malick és a Dardenne fivérek is, a zsűri elnöke Alejandro González Inárritu lesz.
Vizuál fényképTár

Róbert bácsi – jótevő vagy csaló?

A nagylelkű adakozót mindenki csak így ismerte Budapesten: Róbert bácsi. A városhoz tartozó egyik jellegzetes figura volt ő. Hogy ki is ő valójában, az már a kortársaknak is komoly fejtörést okozott, sőt rendőrségi nyomozás is volt az ügyben..
Vizuál interjú

Modern rabszolgák, akiket a félelem tart fogva

Maris modern rabszolgaként él napjaink Budapestjén egy családnál, ahol megalázzák, és fizikailag is bántalmazzák. Tuza-Ritter Bernadett másfél évig követte kamerájával az 52 éves asszony mindennapjait, hogy bemutassa, hogyan lehet valakit tíz évig fogva tartani rácsok helyett rettegéssel.