Vizuál

Van Gogh nyomai Auvers-sur-Oise-ban

2012.07.20. 11:53
Ajánlom
A Párizstól harminc kilométerre található Auvers-sur-Oise számos impresszionista festőt megihletett macskaköves szűk utcáival, több száz éves kőházaival és virágos kertjeivel. Világhírűvé azonban a kalandos élete utolsó két hónapját itt töltő Vincent van Gogh tette.

A holland festő 37 éves korában, 1890. május 20-án Camille Pissarro javaslatára érkezett a bukolikus francia kisvárosba, ahol alig hetven nap alatt közel nyolcvan képet festett, és több tucat rajzott készített. A településen élő műértő orvos barátja, a zsenialitását azonnal felismerő Gachet doktor tanácsára menekült egyre inkább elhatalmasodó melankóliája elől a folyamatos munkába. Az elmúlt 120 évben alig változott Auvers-sur-Oise valamennyi nevezetességét megörökítette festményein. Az ezekről készített reprodukciók megtekinthetők az eredeti helyszíneken: a polgármesteri hivatal előtt, a templomtéren vagy a híres búzamezőkön, ahol azokat van Gogh megfestette. A festő a település központjában található Ravoux fogadóban lakott, és annak egyik padlásszobájában halt meg. 

1985 nyarán a Danone multinacionális élelmiszeripari vállalatcsoport akkori marketingigazgatója, Dominique-Charles Janssens balesetet szenvedett a kávéházként működő épület előtt. Később a rendőrségi jegyzőkönyvből tudta meg, hogy voltaképpen "van Gogh háza" előtt rohantak a gépkocsijába. Lábadozása alatt belevetette magát a festő levelezésébe, majd az irodalmi élmény hatására megvette az épületet, és korabeli fotók alapján hat év alatt helyreállíttatta az egykori fogadót. Az épület földszintjén 1993 óta a piros kockás terítős étterem kínálja ismét a hagyományos francia gasztronómia ínyencségeit, ott, ahol a sarki asztal a holland művészzseni törzshelye volt. Az emeleten pedig megtekinthető a festő egykori manzárdszobája: a nyolc egykori kiadó szobából a legkisebb, az, amelyben nem volt se mosdó, se fűtés. A helyiség az évtizedek alatt érintetlen maradt, ugyanis a babona szerint egy öngyilkos szobája szerencsétlenséget hoz, így a helyiek meg sem merték közelíteni. Az általánosan elfogadott feltevés szerint van Gogh a búzatáblában 1890. július 27-én revolverrel öngyilkossági kísérletet követett el, majd hazavánszorgott a fogadóba, ahol két nappal később belehalt hasi sérülésébe. Újabb kutatások szerint azonban a művészt véletlenül találta el egy lövés, amely a közelében fegyverrel játszó két tizenéves gyerek egyikétől eredt. Van Gogh állítólag ismerte is őket, és azért vállalta magára, hogy ő maga lőtt, mert oltalmazni akarta ifjú barátait. A rideg hangulatú, festetlen szobában, ahol két napig haldoklott, jelenleg csak egy szék található. "Ez egy olyan ember világa, aki mindent elrontott az életében. Temetői hangulatot áraszt" - magyarázta Dominique-Charles Janssens, aki gondosan óvja a fogadó intim és meghitt jellegét. Turistalátványosság helyett inkább művészeti zarándokhelyet teremtett a Ravoux-ból.

Évente közel kétszer annyi, mintegy 100 ezer érdeklődőt utasít el, mint ahánynak megmutatja a padlásszobát. Délelőttönként 2-3 szervezett csoportot enged be, délutánonként előre bejelentkezett egyéni látogatókat fogad. Olyan van Gogh-rajongó is akadt már, aki vagyonokat fizetett volna azért, hogy egyetlen éjszakát a szobában alhasson. De hiába. Vincent Van Gogh Intézet néven Janssens alapítványt is létrehozott annak érdekében, hogy adományokat gyűjtsön a festő egyik legfőbb vágyának a beteljesítésére, amelyről annak idején testvérének, Theónak írt levelében beszélt: azt szerette volna, hogy a fogadóban állítsák ki a képeit. A manzárdszoba üres falán, ahol az Auvers-sur-Oise-ban készült nyolcvan festmény száradt éjszakánként, egy golyóálló üveg mögött jelzi a felirat, hogy ott hamarosan van Gogh egyik képét helyezik el. Janssens nem árulta el, hogy eddig mennyi pénzt sikerült összegyűjtenie egy eredeti van Gogh-kép megvásárlására. A holland művész festményei - aki életében csak egyetlen képet tudott eladni - manapság több tízmillió dollárba kerülnek. A pipázó orvosról, Gachet-ról készült portréját a közelmúltban 82 millió dollárért vette meg egy japán üzletember.

Egyébként a csaknem harminc van Gogh-képen megörökített városka egyetlen eredeti alkotással sem rendelkezik, miután a festő halálát követően a testvére, Theo által a településnek felajánlott művekre az akkori városvezetés nem tartott igényt, így azok szétszóródtak a világban. Auvers-sur-Oise csak 1990-ben, a festő halálának centenáriuma idején kezdte el kiaknázni a van Gogh-kultuszban rejlő lehetőségeket. Azóta évente 300 ezer turistát fogadnak, akik közül mintegy 100 ezren - elsősorban japánok és amerikaiak - csak azért jönnek, hogy a temetőben fejet hajtsanak a van Gogh-testvérek borostyánnal borított sírja előtt. Itt temették el ugyanis a bátyja után egy évvel elhunyt Theót is. Először a várost felfedező impresszionista festő, Charles-Francois Daubigny háza nyílt meg a nagyközönség előtt 1991-ben. Van Gogh egykori fogadója mellett ma már Gachet doktor háza és az épület padlásán kialakított műterem - amelyben Pissarro, Cézanne és Guillaumin is alkotott annak idején - szintén eredeti állapotában várja a látogatókat, a villa teraszos kertjében pedig ugyanolyan növényeket és virágokat ápol a városi kertész, mint amelyekben van Gogh is gyönyörködhetett. A XIX. század bódító italának, az abszintnak külön múzeumot rendeztek be Auvers-sur-Oise-ban. Van Gogh idejében a Párizs környéki települések mindazonáltal elsősorban a boraikról voltak híresek Az időközben kihalt szőlőtőkéket egy évtizeddel ezelőtt telepítette újra két helyi gazda a város központjában. Az ebből évente megtermelt mintegy 150 üveg chardonnay típusú fehérbort a helyi specialitások ünnepi hétvégéjén, novemberben kóstolhatják és vásárolhatják meg az Auvers-sur-Oise-ba látogatók.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Zenés színház

Nyolcvanöt előadást töröl a jövő évadból az Opera

A 24.hu értesülései szerint az intézményben tartott sztrájkot lezáró megállapodás következtében a Magyar Állami Operaház kénytelen törölni az Eiffel Műhelyházba tervezett előadások nagy részét.
Klasszikus

Idén is tíz fiatal kapott Junior Prima Díjat a klasszikus, a könnyűzene és a jazz területéről

A május 15-én a Magyar Zene Házában tartott ünnepélyes díjátadón tíz harminc év alatti kiemelkedő művészt díjaztak, akik az elismerés mellett hárommillió forint támogatásban is részesülnek.
Klasszikus

Martha Argerich, Mischa Maisky és Fazil Say is fellép a 10. Cziffra Fesztiválon

A 2025-ben 10. jubileumát ünneplő Cziffra Fesztivál különösen gazdag programkínálattal várja az érdeklődőket. A mintegy 40 eseményt számláló ünnepi hangversenysorozat ősszel, Cziffra György születésnapjához kapcsolódóan indul Oslóban, Budapesten és Londonban.
Zenés színház

„Az anyanyelvén az ember a lelkét tudja kifejezni” – interjú Alekszej Kulagin operaénekessel

A Marton Éva Nemzetközi Énekversenyen feltűnt fiatal művész, aki a Fidelio különdíját is elnyerte, épp az Opera Borisz Godunov-produkciójában szerepel. Hogyan választja valaki ezt a pályát, aki kamaszkoráig nem is látott operát? – erről is kérdeztük az énekest.
Klasszikus

Rangos elismerést kapott egy francia magazintól a Budapesti Fesztiválzenekar Eroica-lemeze

„Igazi mérföldkőhöz értünk a mű lemezfelvételeinek történetében” – fogalmazott a Diapason magazin kritikusa indoklásában. A BFZ lemezéről korábban a nemzetközi kritikai visszhang is elismerően szólt.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál magazin

KÉP-regény: A híd, ami megmaradt

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal az európai uniós csatlakozás kapcsán Budapest hídjainak történetét idézi fel.
Vizuál hír

„Úton lenni boldogság, megérkezni halál” – film készül a 80 éves Hobóról

Zenés road movie forgatása indul Földes László Hobo monumentális életművéről a Nemzeti Filmintézet támogatásával. A mintegy nyolc évtizedes életutat megfilmesítő Nem lehet két hazád forgatókönyvírója Turczi István, rendezője pedig Szalay Péter.
Vizuál ajánló

Gyereknap, ahol a szülők is lehetnek gyerekek! Játsszunk EGYÜTT a Néprajzi Múzeumban!

Május 20-ig kedvezményes jegy a város legsokoldalúbb gyereknapi mulatságára! A Néprajzi Múzeum május 26-án délelőtt tizenegy és délután öt óra között várja a családokat.
Vizuál ajánló

Júniusban ismét házhoz jönnek a japán filmek

Június 5. és július 3. között a kortárs japán filmművészet számos remekművét nézhetjük meg ingyenesen a JFF Online Japán Filmfesztivál során, ugyanakkor a kínálatban helyet kapott például Kinosita Keiszuke Tizenkét szempár című klasszikusa is. 
Vizuál ajánló

Őszi ének – Véssey Gábor lírai festményei a Pesti Vigadóban

Május 10-én nyílt meg a Munkácsy Mihály-díjas Véssey Gábor munkáit bemutató tárlat a Pesti Vigadóban. A július 7-ig látogatható kiállítás a 75 éves művész legújabb alkotásait vonultatja fel.