A fáraó sírjának felfedezése. II. Amenhotep és kora című időszaki kiállítás első változatát 2017-ben mutatták be a milánói MUDEC-ben, a Milánói Egyetem Egyiptológiai Tanszékének szakmai irányítása alatt. A budapesti kiállítás a milánóihoz hasonló koncepció mentén, de teljesen új műtárgyrepertoárral mutatja be az ókori egyiptomi uralkodó korát és sírjának szenzációs felfedezését.
A kiállítás legfontosabb remekművei: a koppenhágai királyfej, a fáraót egy páviánisten társaságában ábrázoló bécsi szoborcsoport, a Szépművészeti Múzeum Noferhaut-sztéléje és a világ általunk ismert legrégibb üvegszobrocskája, amely Hannoverből érkezett.
II. Amenhotep és kora
Királyfej (II. Amenhotep), Újbirodalom, 18. dinasztia (Fotó/Forrás: © Koppenhága / Copenhagen, Ny Carslberg Glyptotek, Fotó :Ole Haupt / Szépművészeti Múzeum)
II. Amenhotep az egyiptomi Újbirodalom idején, a 18. dinasztia egyik fáraójaként uralkodott körülbelül 3400 évvel ezelőtt, a Kr. e. 15. század utolsó évtizedeiben. Apja a legendás hadvezér, III. Thotmesz fáraó volt, akinek uralkodására az egyiptomiak később letűnt aranykorként emlékeztek. Sikeres hódításai révén Egyiptom politikai befolyása és kereskedelmi fennhatósága Afrikában a Nílus mentén – Núbia, a mai Szudán területén – messze délre, északkeleten pedig Szíria–Palesztina területén egészen az Eufráteszig terjedt. A kor mércéjével mérve hihetetlen hatalom összpontosult a kezében. II. Amenhotep ezt a hatalmas birodalmat örökölte. Kezdetben maga is jelentős hadjáratokat vezetett, idővel azonban rájött, hogy atyja hatalmas győzelmeit nem fogja tudni túlszárnyalni, ezért attól kezdve a belpolitikának szentelte figyelmét, stabil és hosszú távon békés időszakot teremtve Egyiptomban.
II. Amenhotep idején a legtöbb fontos hivatali és udvari pozíciót a király személyéhez közel álló emberek, a királyi udvarban vele együtt nevelkedett kortársai, valamint dajkáinak és gyermekkori tanítóinak családtagjai birtokolták. Az uralkodó híres volt jó fizikai kondíciójáról: íjászatban, evezésben, futásban és lovaglásban kiemelkedő eredményeket ért el. Sportteljesítményeiről és a lovak iránti szeretetéről több korabeli szöveg is megemlékezik.
Egy királysír felfedezése
Mint a 18. dinasztia számos fáraóját, II. Amenhotepet is a Thébában, a Nílus nyugati partján fekvő királyi temető, a Királyok völgye egyik sziklába vájt sírjába temették el. A sírt Victor Loret francia egyiptológus találta meg, és tárta fel 1898-ban. A sír felfedezésének története jól rekonstruálható a Loret által készített ásatási naplókból, fotókból és rajzokból, amelyet a Milánói Egyetem Egyiptológiai Tanszékének tudományos archívumában őriznek.
A sír felfedezése önmagában is szenzációt jelentett, mivel az uralkodó mumifikált testére – a többi thébai királysírtól eltérő módon – a sírkamrában, a neki készített szarkofágban bukkantak rá.
1898-ban készült fénykép Victor Loret-ről, amint a III. Amenhotep fáraó múmiapólyáira írt feliratokat másolja (Fotó/Forrás: © Milánó/Milan, Universitá degli Studi di Milano, Biblioteca e Archivi di Egittologia / Szépművészeti Múzeum)
Újabb hasonló felfedezésre huszonöt évet kellett várni: a Tutanhamon-sír volt a következő, ahol a koporsóban szintén ott feküdt a királyi múmia.Ezenkívül megtalálták az eredeti királyi sírmelléklet (istenszobrok, feliratos edények, amulettek) több darabját is.
Még ennél is nagyobb szenzáció volt azonban, amikor a sírkamrához csatlakozó egyik mellékkamrában még további kilenc újbirodalmi fáraó – II. Amenhotep elődei és utódai – koporsókba helyezett múmiáira bukkantak.
Ezzel bebizonyosodott, hogy II. Amenhotep sírját – egy nem sokkal azelőtt, 1881-ben talált másik rejteksírral együtt – a Kr. e. 1. évezred elején királyi rejteksírként használták a thébai temetőben, hogy a haláluk után istenként tisztelt uralkodók testét megvédjék a sírrablóktól. Fény derült tehát arra, hogy hová tűntek a Királyok völgye királysírjainak üresen álló szarkofágjaiból az oda eltemetett uralkodók földi maradványai.
A kiállítás és a sírkamra
A kiállítás fókuszában II. Amenhotep Királyok völgyében megtalált sírkamrájának méretarányos rekonstrukciója áll. A sírkamra falait borító színpompás jelenetek a napisten és a túlvilágon újjászülető elhunyt uralkodó utazását elevenítik meg. A sírkamra körül a látogató az eredeti ásatási dokumentáció segítségével átélheti a szenzációs régészeti felfedezés legizgalmasabb pillanatait, és végül beléphet II. Amenhotep lenyűgöző, Királyok völgyebeli sírkamrájának életnagyságú, valósághű másába.
Szenhotep Halottak könyve-papirusza, Újbirodalom, 18. dinasztia első fele (Kr.e 16-15. század körül) (Fotó/Forrás: © Varga Miklós gyűjtemény Fotó: Harasztos Áron Gergely / Szépművészeti Múzeum)
A kiállításon látható műtárgyak többek között a londoni British Museumból, a bécsi Kunsthistorisches Museumból, a brüsszeli Musées royaux d’Art et d’Histoire-ből, Museo Archeologico Nazionale of Florence - Polo Museale della Toscanaból, a hannoveri Museum August Kestnerből és a koppenhágai Ny Carslberg Glyptotekből érkeztek a kiállításra. A Milánói Egyetem Victor Loret eredeti ásatási dokumentációjának számos darabját kölcsönözte a budapesti kiállításra.
A budapesti kiállítás kurátorai: Patrizia Piacentini, a Milánói Egyetem Egyiptológiai Tanszékének vezetője és professzora, Christian Orsenigo, a Museo Civico di Crema e del Cremasco Egyiptomi részlegének kurátora és Liptay Éva, a Szépművészeti Múzeum Egyiptomi Gyűjteményének vezetője.
A fáraó sírjának felfedezése
II. Amenhotep és kora
2021. szeptember 17. – 2022. január 9.
Szépművészeti Múzeum
Fejléckép: II. Amenhotep sírkamrája / fotó: © Theban Mapping Projekt / Szépművészeti Múzeum
hírlevél
