A biedermeier a házi örömöket és a családját kedvelő polgár tárgykultúrája, a tükörsima ecsetkezeléssel, derűs színekkel megfestett képek és az egyszerű, jellegzetesen ívelt bútorok stílusának elnevezése. Magyarországon a biedermeier az osztrák művészeti hatások mellett fejlődő magyar festőknek köszönhetően gyökerezett meg, és maradt fenn egészen az 1860-as évekig. A Biedermeier mindennapok. Művészet és polgárosodás a 19. századi Magyarországon (1815-1867) című kiállítás az emberi életút főbb szakaszaiban és helyzeteiben – a születéstől a halálig vezető tematikai egységekben – tárja a látogatók elé az élet minden területén megjelenő biedermeier korszellemet. 

Az egyes életszakaszok ábrázolásai és tárgyai mellett kirajzolódnak a korszak jelentős változásokat hozó történelmi kontextusai is a reformkortól a kiegyezésig. A korszakot nagy történelmi fordulatok keretezik, de a biedermeier művészet

Borsos József: Lányok bál után (Fotó/Forrás: Nemzeti Galéria)

A kiállítás a magyar biedermeier festészet ikonikus ábrázolásai – például Borsos József Libanoni emírje és Nemzetőrje vagy Barabás Miklós Galambposta című festménye és Liszt Ferenc ifjúkori portréja – mellett bemutatja a bécsi művészet legnagyobb mestereinek, Friedrich von Amerlingnek, Ferdinand Georg Waldmüllernek és Josef Danhausernek az alkotásait is. A több mint 300 műtárgyat felvonultató nagyszabású kiállításra a műtárgyak nagy része hazai és osztrák közgyűjteményekből, többek között a bécsi Belvederéből és a Wien Museumból érkezett.

Waldmüller: Apraxin Júlia grófnő (Fotó/Forrás: Nemzeti Galéria)

Fejléckép: Barabás Miklós – A Lánchíd alapkőletétele (forrás: Magyar Nemzeti Galéria)