Vizuál

Vasco Ascolini: "Csak a művészet jelenthet kiutat"

2013.03.18. 06:58
Ajánlom
Vasco Ascolini képeiből nemrég nyílt kiállítás a Budapesti Olasz Kultúrintézetben. A művész a tárlat megnyitója után beszélt a nagymamájáról, a képzelt lényekről és egy párizsi börtönről. INTERJÚ

- Aránylag későn, huszonkilenc éves korában kezdte a pályát.

- Gyerekként két szenvedélyem volt, a film és az irodalom. Az egyik nagymamám hétéves korától fogva dolgozott egy narancsföldön. Soha nem járt iskolába, így nem tudott se írni, se olvasni. Miután a második világháború idején nyugdíjba ment, az összes pénzét mozira költötte. Minden délután vitt az előadásokra, cserébe pedig esténként fel kellett neki olvasnom. Így telt el a gyerekkorom. Egyszerre ismertem meg az olasz neorealizmus nagyjait, De Sicát, Rosellinit, Viscontit és a világirodalmat, Dantét, Shakespeare-t, Dosztojevszkijt.

- Hogyan ismerkedett meg a fotográfiával?

- Írói pályára készültem, verseket, novellákat írtam. Aztán elkerültem a szülővárosom, Reggio Emilia művészeti gimnáziumába irodalomtanárnak. A kollégáim mind festők, szobrászok, grafikusok voltak. Nagyon irigyeltem őket, engem is nagyon vonzott a képzőművészet. Viszont egy egyenes vonalat sem tudok húzni, így a vizuális művészetek közül maradt a fotográfia.

- Mi volt az első fotós munkája?

- A Reggio Emilia-i színházban dolgoztam. Mindent dokumentálnom kellett, a büfés nénitől kezdve a főpróbáról elkéső színészek mentegetőzéséig. Az előadásokon is fotóztam, itt kezdtem el először játszani a fényekkel. A megvilágított színpad a legalkalmasabb hely arra, hogy az ember a sötét és világos árnyalatok hatásaival kísérletezzen.

- Pontosabban a fekete és a fehér árnyalatok hatásaival.

- 1965 óta fotózom kizárólag fekete-fehérben. A fotóimon olyan tónusú feketét használok, amelyen nem lehet keresztüllátni. A néző így nem tudja, hogy mit rejt az ismeretlen. Gondolkodni kezd a képen, érzi, hogy valamit sugall neki a szerző, De az már az ő fantáziájára van bízva, hogy ebbe ő mit lát bele.

- Híres arról, hogy nem használ semmilyen mesterséges fényt.

- Inkább kivárom a megfelelő pillanatot, minthogy lámpákkal vagy a laborban idézzem elő a kívánt hatást. Fekete és fehér, világos és sötét sokkal erősebb hatást gyakorol természetes közegben. Ezért érdemes éjszaka és hajnalban fotózni. Kant azt írja, a sötétségnél nincs nyugtalanítóbb. Egy sötétbe burkolózó ajtó, egy éjszakában magányosan álló kapualj, egy feketébe borult padlás titkokat rejteget, melyek lehetnek borzalmasak, de gyönyörűek is.

- A filozófia mellett a szépirodalomból is gyakran merít, elég a Jorge Luis Borges ihlette sorozatot említeni.

- Borgesnek van egy zseniális műve, a Képzelt lények könyve. Ebben a görög és a római mitológia lényeihez hasonló teremtményekről ír, de sokat merít az európai mondavilágból is. Mindig is érdekeltek az állatok, de számtalan bestiárum készült már. Én valami újat akartam, így jött az ötlet, hogy a dél-olasz városok öreg épületeinek fadémonjait, kősárkányait, márványkentaurjait örökítem meg.

- A budapesti kiállításon látható fotók szobrai is rendkívül élők.

- Amikor színházban dolgoztam, a színészek szoborszerűségét akartam ábrázolni. Azt, ahogy egyetlen pillanatra belekövülnek egy másik emberi sorsba. Amikor szobrokat fotózom, az ellenkezőjét teszem. Arra vagyok kíváncsi, hogy milyen emberi sorsot ábrázol a szobor, ami megjelenik egy-egy tekintetben, mozdulatban. Évszázadok óta állnak a tereken, sok mindent láttak már. Miért ne ülne ki az arcukra, hogy mit gondolnak?

- A képek Mantova és Novellara városában készültek. Miért pont ezt a sorozatot hozta Budapestre?

- A Budapesti Olasz Kultúrintézettől kapott felkérésben az állt, hogy Olaszországot próbáljam bemutatni, de ne a turisták által is ismert Itáliát. Ezeket a képeket 1996-ban készítettem, amikor rengeteg Alain Resnais-filmet néztem. Resnais és az ötvenes-hatvanas évek francia újhulláma sokszor olyan képeket használ, melyek sokkal inkább fotók, mint filmek. Másodperceken keresztül egyetlen képet látunk a hatalmas mozivásznon. Ezt a film és fotó közötti határt próbáltam én is feszegetni. Például a kőputtóknál. Egy angyalcsoportot látunk, akik felfelé, az ismeretlen feketeségbe vágyódnak. Oda vannak láncolva a földhöz, örökre kizárva az égből. Mintha egy film lenne, amely egyetlen kockából áll.

- Sokszor elmondja, hogy a magyar fotográfia nagy hatással volt a műveire.

- Különösen Brassai. Hat évvel ezelőtt kaptam egy furcsa felkérést. Egy párizsi börtönbe mentem, ahol a rabok által készített graffitikről csináltam fotósorozatot. Amikor készültem az útra, nagyon sokat néztem Brassai Graffiti című albumát és az éjszakai képeit. A börtön megdöbbentő élmény volt. Ezek az emberek évtizedeket töltenek a falak között, sokan egész hátralevő életüket. A képeik pedig tele vannak fájdalommal, szomorúsággal. Gyönyörűek. A művészet lényegét ragadják meg. Mindannyian saját magunkba zárva élünk, csak a művészet jelenthet kiutat. Egy szobor, egy fotó, egy festmény, egy vers. Egyetlen tétova lépés az ismeretlen felé.

Programkereső

Legolvasottabb

Plusz

Újra színpadon - Így élték meg a művészek a visszatérést

A pandémia miatti leállás során nemcsak mi, nézők szoktunk el a személyes kulturális élményektől, de bizony a művészeknek is újra kellett tanulniuk a színpadi jelenlétet és a közönséggel történő találkozást. Ennek a folyamatnak a lelki oldaláról kérdeztük őket.
Vizuál

75 év után újra Magyarországon Courbet festménye

Magyar magángyűjtő vásárolta meg, így 75 év után újra Magyarországra került az egykori Hatvany-gyűjtemény jeles darabja, Gustave Courbet Fürdőzők az erdőben című festménye. Rövidesen a magyar közönség is láthatja az értékes alkotást.
Jazz/World

Kizökkenés a mából – Megjelent Orbán Bori első albuma

A Kaláka Kiadó gondozásában látott napvilágot Orbán Bori első lemeze Ma chanson címmel. Az album készüléséről, terveiről és vágyairól faggattuk a fiatal énekesnőt.
Plusz

A nyugalom fesztiválja vár a Káli-medencében

Pál István Szalonna és Bandája, Nagy Feró, Ferenczi György és a Pesti Rackák, a Szent Efrém Férfikar, a Fonó zenekar, de Pély Barna is ott lesz a Kőfeszten, aminek idén is a Káli-medence ad otthont augusztus 4. és 8. között. A fesztivál tíz településen, ingyenes programokkal várja az érdeklődőket.
Klasszikus

Középpontban Liszt Ferenc és Dukay Barnabás munkássága Pannonhalmán

Augusztus 27-29. között rendezik meg az Arcus Temporum Pannonhalmi Kortárs Művészeti Fesztivált, amelynek zenei gerincét idén Liszt Ferenc és Dukay Barnabás munkássága adja. A programot Klukon Edit és Ránki Dezső művészházaspár állított össze. 

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál hír

75 év után újra Magyarországon Courbet festménye

Magyar magángyűjtő vásárolta meg, így 75 év után újra Magyarországra került az egykori Hatvany-gyűjtemény jeles darabja, Gustave Courbet Fürdőzők az erdőben című festménye. Rövidesen a magyar közönség is láthatja az értékes alkotást.
Vizuál premier

Szarajevóban és Velencében is versenyez magyar film 

Grosan Cristina A legjobb dolgokon bőgni kell című filmjének a 27. Szarajevói Filmfesztivál versenyprogramjában, Fabricius Gábor Eltörölni Frankot című első nagyjátékfilmjének a 78. Velencei Nemzetközi Filmfesztivál Critics' Week programjában tartják a világpremierjét. 
Vizuál kiállítás

Jancsó Miklós acélbörtönben, Barcsay Jenő vaskarikában - Féner Tamás új portréi

Rendhagyó virtuális tárlatra invitál Féner Tamás fotóművész. A 34 új portré mellett történetek, anekdoták érzékeltetik a fotós és képein szereplők kapcsolatát: között lelkészt, szerzetest, rabbit, szociológust, történészt, írót, költőt, zeneszerzőt és bírót is találunk. 
Vizuál evolúció

A nemzetközi filmkritikusok nagy elismeréssel írnak az Evolúcióról

A tavalyi Oscar-jelölés után újra az amerikai szakma radarján Mundruczó Kornél rendező és Wéber Kata forgatókönyvíró. Világszerte felfigyeltek, és elismerő kritikák méltatják a Cannes-ban bemutatott Evolúciót.
Vizuál hír

Tablókon Mészöly Miklós élete

A 100 éve született Mészöly Miklós halálának 20. évfordulója alkalmából, az író életművéhez kapcsolódó szabadtéri kiállítás nyílt Budapesten.