Az elmúlt évben megnyílt, jelentős tárlatokat (Preraffaeliták, Gerhardt Richter, Cezanne-től Malevicsig) újabb, az európai múzeumi világban is egyedülálló kiállítások követik: 2022-ben minden bizonnyal a Szépművészeti Múzeum valaha volt legerősebb kiállítási programja várja a látogatókat. Ebben az évben teljeskörűen befejeződik a múzeum épületének felújítása, elkészül a Szépművészeti Múzeum Barokk szárnya, így megnyílhat a Régi Képtár 1800-ig terjedő időszakot bemutató állandó kiállítása is.
Isteni csábítás. Erotika és szenvedély öt évszázad mitológiai ábrázolásain
Kamarakiállítás, Michelangelo-terem
2022. február 10. – április 10.
A görög mitológia isteneinek, félisteneinek és halandó szereplőinek szerelmi történetei korokon és stílusokon átívelő népszerűségnek örvendtek az európai képzőművészetben. A szenvedélyes érzésekkel és erotikus kalandokkal teli históriák a római költők, leginkább Ovidius tolmácsolásában váltak közismertté. Az ókori görögök által saját képükre és hasonlatosságukra teremtett, valódi emberi tulajdonságokkal felruházott istenekkel és istennőkkel bárki könnyen azonosulhatott. Az olümposziaknak az alkotásokban ábrázolt tettei és érzései, a vonzalom, a csábítás, a másik fél közeledésének elutasítása vagy elfogadása, a beteljesült vagy viszonzatlan szerelem – mind kortalan és örök téma az emberi életben és a művészetben egyaránt.
A Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményeinek anyagából összeállított kamarakiállítás ezeket a témákat járja körül mitológiai ábrázolásokon keresztül. A harminckét kiválasztott mű különböző korokban születtek a 16. századtól a 20. századig, Európa eltérő területein és különböző képzőművészeti műfajokban. Találkozhatunk Michelangelo rajza után készült rézmetszettel, éppúgy, mint Daumier és Gauguin grafikai lapjaival, valamint Ferenczy Béni és Maillol szobraival vagy Benczúr Gyula és Székely Bertalan festményeivel. A mitológiai történetek feldolgozásai széles skálán mozognak a finoman erotikus hangvételű alkotásoktól a testi szerelem kendőzetlen ábrázolásáig, ezért a tárlat megtekintését 16 éven aluli látogatóinknak csak szülői felügyelettel ajánljuk.

Hieronymus Bosch: Bolondok hajója, 1500–1510 körül (Fotó/Forrás: Párizs, Musée du Louvre Photo (C) RMN-Grand Palais (musée du Louvre) / Franck Raux / Szépművészeti Múzeum - Magyar Nemzeti Galéria)
Menny és pokol között. Hieronymus Bosch rejtélyes világa
2022. április 8. – július 17.
Hieronymus Bosch egyedülálló művészete a mester halála után több mint ötszáz év elteltével is számos megoldatlan rejtélyt tartogat számunkra. A múzeum a gondosan válogatott közel kilencven műalkotással – köztük tizenegy saját kezű festménnyel, ami a németalföldi mester teljes festői életművének közel felét teszi ki – kívánja bemutatni azokat az örök emberi témákat, amelyeket Bosch oly eredeti és rejtélyekkel telített módon fogalmazott meg a műveiben: az erény és a bűn közötti választás, a hit és az igazság kérdései, a vágyak korlátlan megélése és féken tartása, az emberi lét szellemi minőségének kérdése. Célunk Bosch világának megelevenítése, a késő középkor szellemi és vizuális kultúrájának megidézése az emberi létezésről alkotott elképzelések bemutatásával: az emberi életút mint földi zarándoklat értelmezése, minden válaszútjával, bűnös útvesztőjével, érzéki kitérőivel és a kor által felkínált spirituális fogódzók megjelenítésével.
Saját kezű festményei és rajzai mellett az életmű előzményeihez kapcsolódó alkotások, továbbá műhelyének és követőinek legjellegzetesebb remekművei is láthatók lesznek a budapesti tárlaton, amely nemcsak Közép-Európa valaha volt legnagyobb kiállítása lesz Bosch műveiből és művészetéről, de a teljes nemzetközi múzeumi világot tekintve is az elmúlt fél évszázad egyik legjelentősebb Bosch-tárlatának ígérkezik.
Henri Matisse
Remekművek a párizsi Pompidou Központból
2022. július 1. – október 30.
A 2022 júliusában nyíló tárlat Henri Matisse első reprezentatív kiállítása Magyarországon. A párizsi Pompidou Központból érkező kulcsművekből álló válogatást más európai közgyűjteményekből érkező darabok egészítik ki. A több mint 100 művet felvonultató kiállítás 8 kronologikus-tematikus szekcióban mutatja be Matisse életművét a korai alkotásoktól egészen az ötvenes években készített papírkivágásokig, az oeuvre olyan központi jelentőségű kérdéseit érintve, mint a vonal és a szín viszonya vagy az enteriőr és az alak összefüggései. A kiállítás egyúttal a matisse-i életmű műfaji sokszínűségét is megvilágítja, ugyanis a festményeken túl egyedi és sokszorosított grafikai alkotások (különös tekintettel a művészkönyvekre és borítótervekre), és szobrok is helyet kapnak a tárlaton. Külön szekcióban mutatjuk be a művész késői fő művéhez, a vence-i dominikánus kápolnához készített monumentális üvegablakterveit. A kiállítás katalógusában külföldi és hazai szerzők tanulmányai mellett Matisse saját írásaiból is közlünk válogatást, melyek meghatározó része első alkalommal jelenik meg magyar fordításban.
A kiállításra érkező remekművek jól szemléltetik Matisse egyedülálló pályájának sokszínűségét. A mester sokat utazott, sok helyről szerzett inspirációt, de nem lehet azonosítani egyetlen helyszínnel sem. „Egy sokkal távolabbi és sokkal csodálatosabb világot fedezett fel, az Öröm világát.”
El Greco
2022. október 27. – 2023. február 19.
A kiállítás célja, hogy széles körű áttekintést adjon az európai művészet történetének egyik legkiemelkedőbb mestere, El Greco (1541–1614) életművéről, bemutatva a festő teljes formai komplexitását és nagy ívű stílusfejlődését.
Ez lesz az első El Grecónak szentelt nagyszabású tárlat Magyarországon: ezzel régi adósságot törleszt a nagyközönség felé a Szépművészeti Múzeum, melynek kivételes jelentőségű spanyol festészeti gyűjteménye Spanyolországon kívül Európában a legtöbb El Greco-művet őrzi.
A kiállításra a világ számos nagy presztízsű közgyűjteménye, például a madridi Museo Nacional del Prado és a Museo Thyssen-Bornemisza, a párizsi Musée du Louvre, a londoni National Gallery és a washingtoni National Gallery of Art kölcsönöz alkotásokat. El Greco munkássága mellett szándékunk bemutatni azt a kontextuális környezetet is, amelyben a művész élt, tanult és alkotott, szemléltetve, miként sajátította el és építette be műveibe az őt ért hatásokat, több itáliai mester tanítását és a tőlük átvett mintaképeket. A tárlaton El Greco két legszorosabb követője, fia, Jorge Manuel Theotokopulosz és Luis Tristán munkái is szerepelni fognak. A mintegy nyolcvan alkotás, köztük több mint negyven saját kezű remekmű révén a látogatók az egész életművet átfogó módon ismerkedhetnek meg El Greco egyedülálló művészetével.

El Greco: Laokoón,1610–1614 (Fotó/Forrás: National Gallery of Art, Washington, Samuel H. Kress Collection © Courtesy National Gallery of Art, Washington / Szépművészeti Múzeum - Magyar Nemzeti Galéria)
A kiállítás kurátora dr. Leticia Ruiz Gómez, a spanyolországi Patrimonio Nacional Királyi Gyűjteményének igazgatója, a készülőben lévő új El Greco-életműkatalógus szerzője.
Hantai/Klee. Egy másik absztrakció
2022. december 7. – 2023. március
Hantai Simon születésének századik évfordulóját 2022. december 7-én a budapesti Szépművészeti Múzeum kamarakiállítással ünnepli meg. A Biatorbágyról elszármazott nagy európai mester és családja 2016-ban nyolc festményt ajándékozott a múzeumnak. A tervezett kamarakiállítás bemutatja ezt a nagyvonalú, az életmű valamennyi állomását tükröző adományt, valamint az első párizsi évek inspirációs forrásait is vizsgálja.
Hantai 1948 és 1952 között rendkívül újító módon nyúlt az európai modernista hagyományhoz. Az amerikai absztrakt expresszionista, késői szürrealista és colour-field festőkhöz hasonlóan a magyar származású alkotó festészetét is erősen inspirálta Paul Klee művészete.
Klee, Miró és mások tanulmányozása nélkül Hantai Simon nem válhatott volna azzá a világhírű alkotóvá, akivé később, pliage-festményeinek az elkészítésével vált. Klee szellemi öröksége, sajátos formavilága Hantai érett művein is csöndesen megbúvik, tápláló, tiszta forrásként.
Art deco Budapest. Plakátok, tárgyak, terek (1925–1938)
2022. április 11. – augusztus 28.
A Magyar Nemzeti Galéria nagyszabású kiállítása a két világháború közötti korszak vizuális kultúrájának egyik markáns kifejeződésére, a luxust és a modernitást ötvöző nemzetközi irányzat, az art deco tárgyaira és ezeken keresztül a mindennapi életre fókuszál: a polgári élet tereire, a nagyvárosi, modern életforma megnyilvánulásaira és kiemelten az art deco vizuális világának egy fontos elemére, a plakátra. Bemutatjuk a budapesti modern élet tereit: a polgári otthonokat, az áruházak, mozik, éjszakai szórakozóhelyek világát. A kiállításban a plakátok jelentik a fő vonulatot: tükrözik a kor jelenségeit, az új nőideált, a modern divatot, a sport és egészség kultuszát, az újdonságokat – autó, rádió, hangosfilm – vagy a szórakozás új formáit, mint például jazzkoncertek, mulatók, revük. Az első világháború traumája után, a gazdasági konszolidációval együtt, a húszas évek második felében féktelen vágy jelent meg az élet élvezete iránt, s ez a dekadens és mondén csillogás egyben az egyik meghatározó eleme az art deco ízlésvilágának.
A kiállítás középpontjában a magyar art deco vizuális kultúra, a plakátművészet és társműfajai állnak, amelyekről eddig nem született átfogó kiállítás. A tárlat több mint 250 műtárgyat mutat be. A kiállítás kiemelt partnerei az Országos Széchényi Könyvtár és az Iparművészeti Múzeum.

Réz Diamant Tibor: Tiller görlök a Mulató Párizs revüfilmben, 1927. (Fotó/Forrás: Országos Széchényi Könyvtár / Szépművészeti Múzeum - Magyar Nemzeti Galéria)
Dancing 1925 – magyar művészek a párizsi éjszakában
2022. április 28. – augusztus 28.
Kamarakiállítás
Az első világháború kataklizmája utáni iparművészeti és építészeti tendencia, az art deco, az 1920-as évek egyik legjellemzőbb, egész Európát és az Egyesült Államokat is meghódító áramlata volt. Nemcsak a művészetek területén jelentkezett, de egy egész korszak életmódját, sőt életérzését is jelölte. Az éjszakai élet, a modern szórakozás, a mulatók, lokálok képei ugyanolyan dekoratív módon jelennek meg a rajzokon, grafikákon, mint a modern gépek, automobilok, repülők, vagy éppen a zsúfolt nagyvárosok.
A kiállítás középpontjában Vértes Marcell Dancing című grafikai mappája áll, mely egy átmulatott párizsi éjszaka jeleneteit eleveníti fel.
Vértes Marcell magyar illusztrátor, grafikus az 1920-as évek elején érkezett Párizsba, és a világkiállítás évében, 1925-ben jelentette meg 12 lapból álló litografált albumát, melynek lapjain a jazz-zenekar, táncoló tömegek, különös párok, elegáns dámák és urak mellett olyan jelenetek is megelevenednek, mint a hajnali takarítás vagy a kiábrándító hazaút. A Nemzeti Galériában látható kiállítás először mutatja be teljes egészében a korszak magyar művészetének ezt az egyedülálló, már a saját korában óriási sikert arató sorozatát.
A tárlat az Art Deco Budapest című kiállítás grafikai kísérő kiállítása.
A festő poéta: Tichy Gyula, a magyar szimbolizmus mestere
2022. október 27. – 2023. február 12.
Kamarakiállítás
Tichy Gyulát, a magyar grafika kiemelkedő jelentőségű mesterét az angol és a bécsi szecesszió művészei, Aubrey Beardsley, Walter Crane, Gustav Klimt művei inspirálták. Kifinomult vonalvezetésű, a szimbolizmus témáit dekoratívan megfogalmazó rajzai, akvarelljei, linóleummetszetei, rézkarcai és temperaképei hamar sikert arattak. 1908 és 1913 között készült linóleummetszetei a magyar századfordulós grafika talán legeredetibb művei, de ugyanilyen sokrétűek és látványosak rézkarcai és akvarelljei is. Életműve egységes, koherens egész, amelyben a korszak modern eszméi, aktuális kérdései (a női szerepek, a város és vidék ellentéte, a városi tematika, a technika fejlődése) allegorikus formában, a szecesszió lineáris, ornamentális formanyelvén jelentek meg. A tárlaton a Galéria gyűjteményében található grafikák és festmények, valamint a Képzőművészeti Egyetem művészeti gyűjteményének néhány lapja látható.
Vaszary. Az ismeretlen ismerős
2022. szeptember 15. – 2023. január 15.
2022 őszén, születésének 155. évfordulóján a magyar képzőművészet egyik jelentős mesterének, a rendkívül változatos stílusokban alkotó Vaszary Jánosnak a műveiből rendez kiállítást Nemzeti Galéria. A tárlaton bemutatásra kerülő mintegy 70 műből 24 mindeddig teljesen ismeretlen volt mind a szakma, mind a közönség számára.
2016-ban, a költözés előkészítésének folyamatában kezdődött el a Galéria épületében őrzött teljes műtárgyanyag számbavétele. Ekkor bukkantak rá az egyik pinceraktár mélyén több évtizede meghúzódó két vászontekercsre, amely egyenként 20-20 Vaszary-olajfestményt rejtett. A „lappangó” művekkel a művészettörténészek soha nem találkoztak korábban, sehol sem reprodukálták őket, még Vaszary életében sem, így feltételezhető, hogy közvetlenül a művész műterméből, illetve hagyatékából kerültek a közgyűjteménybe.
Az újonnan előkerült alkotások közül a legszebb, legizgalmasabb 24 művet mutatja be a kiállítás. A festmények a teljes életmű szinte minden korszakát képviselik: a korai impresszionisztikus időszaktól az expresszív kompozíciókig, a párizsi art deco stílustól a Duna-korzó képeiig és a mediterrán hangulatú tengerparti jelenetekig.
A tárlatot a múzeum gyűjteményében található Vaszary-remekművek, valamint magángyűjteményekből kölcsönzött kevésbé ismert, sokáig lappangónak hitt alkotások egészítik ki.
Czimra Gyula (1901–1966) életmű-kiállítása
2022. szeptember 29. – 2023. január 15.
Czimra Gyula az egyik legegyénibb és legkülönlegesebb hangú művész a magyar festészet történetében. Különös habitusú, magányos és magának való festő, de alkotásainak minősége, a letisztultság, a tömörség magas színvonala a XX. század legjelentősebb magyar művészei közé emelik.
Műveinek nagy részét az 1920–1930-as és az 1950–1960-as években készítette, de életművének nemzetközi mércével mérve is kiemelkedő részét életének utolsó tíz évében festette.
Születésének 120. évfordulója alkalmat ad arra, hogy csaknem fél évszázad után a Magyar Nemzeti Galéria újra életmű-kiállítást rendezzen alkotásaiból. A tárlaton az 1924-től 1965-ig készült műveit mutatjuk be, a romantikus realizmustól a posztimpresszionista, fauve-s, majd a naiv művészet hatása alatti, később novecentós alkotásokon át a végső letisztultságot, egyszerűséget sugárzó dekoratív-realista, szimbolikus-metafizikus, geometrikus, puritán szobabelsőkig, csendéletekig.
Ungarische Moderne 1910–1933
2022. november 3. – 2023. február 6.
Berlinische Galerie, Berlin
A 20. század elején Berlinben élő és alkotó magyar művészek műveiből nyílik kiállítás a német főváros egyik legjelentősebb kiállítóhelyén, a Berlinische Galerie-ben, Berlin modern művészeti múzeumában.
A kiállítás először mutatja be átfogó módon az 1910 és 1933 közötti időszakban hosszabb-rövidebb ideig Berlinben élő magyar művészeket és az itt készült vagy kiállított műveiket.
A kiállítás a berlini Secessionban 1910-ben megrendezett nagy magyar kiállítással indul, majd az első világháború utáni időszakban a különböző csoportokhoz és stílusirányzatokhoz tartozó művészek berlini periódusából láthat műveket a közönség. A MA folyóirat körének avantgárd művészetét Kassák Lajos mellett például Moholy-Nagy László és Bortnyik Sándor képviselik. A berlini Der Sturm galériájában nagy számban kiállító magyar művészek közül többek között Kádár Béla, Scheiber Hugó és Bernáth Aurél alkotásai láthatók majd. Más berlini galériákban és kiállításokon mutatták be műveiket Nemes Lampérth József, Tihanyi Lajos és Ferenczy Noémi. A kiállításban nemcsak képzőművészek, hanem építészek, fotográfusok, sőt filmesek is helyet kapnak: Breuer Marcell, Besnyő Éva és Bándy Miklós műveit olyan dokumentumok egészítik ki, amelyek a magyar művészeknek a berlini művészetben játszott meghatározó szerepét illusztrálják.
Fejléckép: Hieronymus Bosch: Az utolsó ítélet (középső tábla), 1515 körül (részlet) / fotó: Bruges, Groeningemuseum, © 2020. Album/Scala, Florence / Magyar Nemzeti Galéria