A Robert Capa, a tudósító címmel nyílt életmű-kiállítás az idén tízéves Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ új, 500 nm-es kiállítóterében kapott helyet, amely az épület 1912-ben kialakított, szecessziós moziteremének (melyben korábban a Tinódi mozi, majd a Budapesti Kamaraszínház működött) átalakítása révén jött létre.
A Magyar Állam 2008-ban vásárolta meg a Master’s Set III (Mestergyűjtemény) sorozatot, amely 937 darab a kilencvenes években készült nagyítást tartalmaz. Ezzel New York és Tokió mellett Budapest vált a Capa-hagyaték legfontosabb őrzőjévé.
A Robert Capa, a tudósító című kiállítás részlete (Fotó/Forrás: Kovács Tamás / MTI)
Robert Capa nevét a legjobbak között jegyzi az egyetemes fotótörténet.
Az öt harcmezőt megjárt haditudósító tragikusan rövid élete során is maradandót alkotott: a frontokon és a hátországokban készült fotóival iskolát teremtett, megújította a fotóriporteri munkát. A háborút, a harcokat, a katonákat a lövészárokban vagy éppen a hátország mindennapjait a résztvevő megfigyelő pozíciójából fényképezte, határtalan együttérzéssel. Sokat idézett híres mondása:
„Ha nem elég jók a képeid, nem voltál elég közel”.
Az egyedülálló tárlat a sorozatból mintegy 140 – köztük számos ikonikussá vált – fényképet bemutatva a fotográfus életének fontosabb állomásait tárja a látogató elé, az életmű által meghatározott témák szerinti feldolgozásban.
A Robert Capa, a tudósító című kiállítás részlete (Fotó/Forrás: Kovács Tamás / MTI)
A képtereket információs terek egészítik ki, amelyek a Friedmann Endre néven született fotográfus életútját, személyiségét és a korabeli fotográfiát mutatják be interaktív felületeken, filmfelvételeken, rádióinterjúkon, vetített képeken és dokumentumokon keresztül.
A Capa-fotók kronologikus sorban követik egymást, az életmű által meghatározott témák szerinti feldolgozásban. Ez az útvonal nemcsak időbeli és térbeli séta, de egyúttal egyfajta belső út is, amely végigköveti az 1920-as évek elején Budapestről elinduló, majd szinte valamennyi kontinensen megforduló és dolgozó Capa művészi és magánéleti kiteljesedését, majd annak tragikusan hirtelen befejeződését.
Robert Capa mindössze 41 évet élt. Budapesten született 1913. október 22-én, taposóaknára lépve hunyt el az indokínai háborúban 1954. május 25-én.
Robert Capa munkássága azért is fontos, mert képeivel és hozzáállásával mély hatást gyakorolt a közönségre, örökre megváltoztatta a fotóriporteri szakma normáit és hozzájárult a történelem megértéséhez és az emlékezéshez.
A Robert Capa, a tudósító című kiállítás részlete (Fotó/Forrás: Kovács Tamás / MTI)
A kiállítás látogatói megismerhetik a spanyol polgárháborúban készült, ikonikus Capa-képeket (köztük a világhírnevet elhozó A milicista halálát), valamint a japán-kínai háborúban és a második világháború hadszínterein, például a normandiai partraszállás során készített felvételeket is.
A fotográfus kameráján keresztül feltárul a frissen felszabadult területek élete, a háború utáni Budapest, a születő Izrael vagy a vasfüggöny leereszkedésére készülő Szovjetunió mindennapjai. A pusztítás és újjáépítés képei mellett felvillan a „napos oldal” is, hiszen Capa a korabeli művészeti élet számos alakját is megörökítette, a záró felvételek azonban ismét háborúba, a harcok sújtotta Indokínába visznek, ahol Capa az életét áldozta utolsó fotóriportjának elkészítéséért.
Fejléckép: A Robert Capa, a tudósító című kiállítás részlete (Kovács Tamás / MTI)
hírlevél
