Da Vinci anyjának kiléte mindig is a művészettörténet rejtélyei közé tartozott. Mindössze annyit tudtunk több-kevesebb bizonyossággal, hogy Caterinának hívták, egyesek szerint paraszt, mások szerint észak-afrikai rabszolga lehetett és törvényen kívül szülte a reneszánsz zsenit. A világ egyik legtekintélyesebb Leonardo kutatója, Martin Kemp, az Oxfordi Egyetem művészettörténet professzora most előkerült dokumentumokra alapozva azt állítja, hogy
A 25 éves firenzei jogász Ser Piero da Vinci a dokumentumok tanúsága szerint 1451 júliusában időzött a környéken, Kemp szerint "pont a megfelelő időpontban, hogy Leonardo megfoganjon". Mivel a fiatalember nősülés előtt állt, Ser Piero családja szerény hozománnyal látta el a megesett fiatal lányt és gyorsan hozzáadták egy "saját társadalmi rétegéhez tartozó" helyi gazdához, Antonio di Piero Butihoz. A fiú családjának hozzájárulása a frigyhez megmagyarázná, hogy honnan lett pénze hirtelen az amúgy nincstelen lánynak.
"Toszkána nagyon hamar bevezetett egy vagyonadó-rendszert, ahol az adó mértéke az ingatlan tulajdon értékén alapult. A dokumentumok egyszerűen fantasztikusak, mert természetesen mindenki visszatérítést szeretett volna kapni, így szegénynek vallotta magát és arra hivatkozott, hogy a háza épp csak össze nem dől. Az ellenőrök azonban személyesen mérték fel a viszonyokat." - mesélte lelkesen a professzor, akinek az ingatlanadó-visszatérítési dokumentumok igazi aranybányának bizonyultak.
“Caterina apjának esetében megerősítették, hogy a családnak mindössze egy rozoga háza van, ami lakatlan, így nem róttak ki rájuk adót. Leonardo anyai nagyapja hamar eltűnt a családja életéből, majd fiatalon meg is halt." A lányt a nagyszülei nevelték, de 1451-ben nagyanyja is elhunyt, így a lány támogatás nélkül maradt.
Caterinának egy fia és négy lánya született a házasságból. Leonardo az apa nagyapja, Antonio da Vinci házában nevelkedett, néhány kilométerre az anyjától és annak új családjától. Az ehhez hasonló megoldások nem számítottak kirívónak akkoriban.
Az új felfedezések Leonardo egész életművét érintik. Kemp Mona Lisa: The People and the Painting, (Mona Lisa: Az ember és a festmény) című, Dr Giuseppe Pallanti, közgazdásszal és művészetkutatóval közösen publikált könyvében kitér a szintén találgatásoktól övezett festmény modelljére, Lisa del Giocondora is. A nő férje, Francesco nem finom firenzei selyemkereskedők voltak, ahogy korábban tartották, hanem egy kegyetlen üzletember, aki a Madeiráról behozott cukor és az Írországból importált bőr kereskedéséből birtokokat, pénzt és rabszolgákat szerzett.
A kutatások szerint Leonardo da Vinci nem a most a szülőházának tartott, Anchianóban található, úgy nevezett Casa Nataléban látta meg a napvilágot 1452 április 15-én, hanem az apai nagyapa házában, Vinciben, ahol aztán a gyerekkorát is töltötte. Ez utóbbi információ valószínűleg nem talál lelkes fogadtatásra Vinci város hatóságainál, akik az utóbbi években igazi turista látványossággá fejlesztették a helyet. "Amikor először jártam a helyen, csak a puszta kövek voltak ott. Ma multimédiás kijelzők és parkoló várja a látogatókat a teljesen felújított épületnél." - magyarázza Kemp, aki számít rá, hogy emiatt nem fogadják majd el a kutatását.
Leonardót hihetetlen érdeklődés övezi, így messze ható következményei vannak az életével kapcsolatban nyilvánosságra kerülő részleteknek"
- magyarázta Kemp a felfedezés jelentőségét a cikkében.