Da Vinci anyjának kiléte mindig is a művészettörténet rejtélyei közé tartozott. Mindössze annyit tudtunk több-kevesebb bizonyossággal, hogy Caterinának hívták, egyesek szerint paraszt, mások szerint észak-afrikai rabszolga lehetett és törvényen kívül szülte a reneszánsz zsenit. A világ egyik legtekintélyesebb Leonardo kutatója, Martin Kemp, az Oxfordi Egyetem művészettörténet professzora most előkerült dokumentumokra alapozva azt állítja, hogy
20160413leonardo-da-vinci
A 25 éves firenzei jogász Ser Piero da Vinci a dokumentumok tanúsága szerint 1451 júliusában időzött a környéken, Kemp szerint "pont a megfelelő időpontban, hogy Leonardo megfoganjon". Mivel a fiatalember nősülés előtt állt, Ser Piero családja szerény hozománnyal látta el a megesett fiatal lányt és gyorsan hozzáadták egy "saját társadalmi rétegéhez tartozó" helyi gazdához, Antonio di Piero Butihoz. A fiú családjának hozzájárulása a frigyhez megmagyarázná, hogy honnan lett pénze hirtelen az amúgy nincstelen lánynak.
"Toszkána nagyon hamar bevezetett egy vagyonadó-rendszert, ahol az adó mértéke az ingatlan tulajdon értékén alapult. A dokumentumok egyszerűen fantasztikusak, mert természetesen mindenki visszatérítést szeretett volna kapni, így szegénynek vallotta magát és arra hivatkozott, hogy a háza épp csak össze nem dől. Az ellenőrök azonban személyesen mérték fel a viszonyokat." - mesélte lelkesen a professzor, akinek az ingatlanadó-visszatérítési dokumentumok igazi aranybányának bizonyultak.
“Caterina apjának esetében megerősítették, hogy a családnak mindössze egy rozoga háza van, ami lakatlan, így nem róttak ki rájuk adót. Leonardo anyai nagyapja hamar eltűnt a családja életéből, majd fiatalon meg is halt." A lányt a nagyszülei nevelték, de 1451-ben nagyanyja is elhunyt, így a lány támogatás nélkül maradt.
Caterinának egy fia és négy lánya született a házasságból. Leonardo az apa nagyapja, Antonio da Vinci házában nevelkedett, néhány kilométerre az anyjától és annak új családjától. Az ehhez hasonló megoldások nem számítottak kirívónak akkoriban.
Leonardo da Vinci:Mona Lisa (Fotó/Forrás: wikipedia.org)
Az új felfedezések Leonardo egész életművét érintik. Kemp Mona Lisa: The People and the Painting, (Mona Lisa: Az ember és a festmény) című, Dr Giuseppe Pallanti, közgazdásszal és művészetkutatóval közösen publikált könyvében kitér a szintén találgatásoktól övezett festmény modelljére, Lisa del Giocondora is. A nő férje, Francesco nem finom firenzei selyemkereskedők voltak, ahogy korábban tartották, hanem egy kegyetlen üzletember, aki a Madeiráról behozott cukor és az Írországból importált bőr kereskedéséből birtokokat, pénzt és rabszolgákat szerzett.
A kutatások szerint Leonardo da Vinci nem a most a szülőházának tartott, Anchianóban található, úgy nevezett Casa Nataléban látta meg a napvilágot 1452 április 15-én, hanem az apai nagyapa házában, Vinciben, ahol aztán a gyerekkorát is töltötte. Ez utóbbi információ valószínűleg nem talál lelkes fogadtatásra Vinci város hatóságainál, akik az utóbbi években igazi turista látványossággá fejlesztették a helyet. "Amikor először jártam a helyen, csak a puszta kövek voltak ott. Ma multimédiás kijelzők és parkoló várja a látogatókat a teljesen felújított épületnél." - magyarázza Kemp, aki számít rá, hogy emiatt nem fogadják majd el a kutatását.
Leonardót hihetetlen érdeklődés övezi, így messze ható következményei vannak az életével kapcsolatban nyilvánosságra kerülő részleteknek"
- magyarázta Kemp a felfedezés jelentőségét a cikkében.
hírlevél
