Vizuál

Végre kiderült, mi alapján kísértette a halált Hajas Tibor

2019.04.09. 09:25
Ajánlom
A Hopp Ferenc Múzeum A köztes lét túloldalán című kiállítása a tibeti „misztériumok” segítségével fejti fel Hajas Tibor utolsó performanszait. Kelényi Béla tibetológussal az 1980-ban elhunyt művészről beszélgettünk. 

Két éve a velencei biennále központi pavilonjában a főkurátor meghívására szerepeltek Hajas Tibor alkotásai. Miért mostanában kezdték ismét felfedezni a művészetét?

Talán azért, mert még mindig rendkívüli módon inspiratív, és számos, a műveivel kapcsolatos kérdés maradt megválaszolatlan.

A művészettörténészek is nehezen tudták megközelíteni Hajas munkásságának utolsó periódusát a tibeti fogalmak használata miatt.

Most megpróbáltuk felfejteni azt a hátteret, ami az összekötő kapocs Hajas munkái, bizonyos tibeti jógatechnikák (a belső hő fejlesztése, a tummo és a testhez való ragaszkodás elvágása, a csö), illetve Hamvas Béla: Tibeti misztériumok című, 1944-ben kiadott könyve között.

ESE_HOPP_Tarlatvezetes_20190209_13-233642.jpg

A tárlat két kurátora, jobbra Végh József tibetológus, mellette Kelényi Béla (Fotó/Forrás: Hopp Ferenc Múzeum)

Mit jelent pontosabban a body art?

Ebben az időszakban a magyarországi avantgárd művészetben új lehetőségek nyíltak meg;

a művész a saját személyiségét használta eszközként, az életét próbálta meg művészetté transzformálni.

Ennek a legadekvátabb kifejezései a happening, a body art és a performansz voltak. Altorjay Gábor és Szentjóby Tamás még úgy próbálkoznak Az ebéd. In memoriam Batu kán című első hazai happeninggel (1966), hogy egy színházi magazinban olvastak róla, és megpróbálták elképzelni, milyen lehet. Hajas már tudatosan dolgozott.

Hajas Tibor hogy talált rá erre a művészeti formára?

1966-ban egyetemistaként belekeveredett a Belvárosi galeri-perbe, 14 hónap börtönre ítélték, utána költőként tudott feltámadni. Olyasvalaki volt, aki a klasszikus kultúra birtokában választott nagyon tudatosan új formákat és lett a szubkultúra része. Esetében az élettörténet és a művészi forma összhangban vannak egymással.

Ez persze a maga idejében teljesen elátkozottnak tűnt. Amikor 1980 júliusában meghalt egy autóbalesetben, mindenki meg volt róla győződve, hogy öngyilkos lett. Minden művész alapvető szándéka, hogy létrehozzon egy időleges egyensúlyi állapotot. Hajas ennél többet akart.

Végleges választ kapni az élet és halál határmezsgyéjén elhelyezkedő kérdésekre. Hogy ezt meg lehet-e csinálni, illetve hogy erre egy művész vagy inkább egy vallását gyakorló tibeti hívő képes – ezt a kérdést veti fel ez a kiállítás.

Hajas_Tibor_Chod_Performanszdokumentacio__1979-233647.jpg

Hajas Tibor: Chöd. Performansz-dokumentáció (1-9), 1979. december 18., Bercsényi Kollégium, Budapest. (Fotó/Forrás: Makky György)

Ön is részt vett valamelyik performanszán?

Két hely volt a korabeli Budapesten, ahol ilyesmivel lehetett találkozni: a Fiatal Művészek Klubja és a Bercsényi Kollégium. Ami az elsőbe sem fért be, az általában a Bercsényibe került, Hajasnak is ott voltak a performanszai. Itt láttam az egyik, Virrasztás című előadását.

Hatalmas tömeg volt, csak annyit láttam, hogy orvosi vagy műtősruhába öltözött emberek húznak valakit a padlón, egy kutya nyüszít, majd a fény kialszik, és a sötétben egy szöveget olvasnak fel, aminek – ezt akkor még nem tudtam – tibeti vonatkozásai is voltak.

Milyen volt ezt nézőként átélni?

Akkor fogalmam sem volt, hogy mi is történik, de az eseménynek olyan mágiája és intenzitása volt, ami nem hagyott nyugodni. Olyan elvárást hozott létre bennem, hogy utána egészen más szemlélettel viszonyultam a művészethez. Mi az, amit átéltem? Mi az, ameddig én ezt követni tudom, és mennyiben vonatkozik a saját életemre? Amivel a performansz szembesíti az embert, az sokkal drasztikusabb és direktebb, mint egy szokványos képzőművészeti alkotás. Ezért jött létre.

HFM_Hajas_enterior_20190207_BA_006-233650.jpg

A köztes lét túloldalán (Fotó/Forrás: Hopp Ferenc Múzeum)

A művész a tárolókban látható orvosi műszerekkel fizikai szenvedést is okozott magának? 

Inkább csak művészi inspirációk lehettek. Néhány olyan előadást is láttam, ahol valóban történt fizikai beavatkozás, de

talán nem feltétlenül szükséges ahhoz konkrét fizikai kínt elszenvedni, hogy át lehessen élni azt az intenzitást, amivel egy ilyen, a hétköznapi tudatból kilökő folyamat jár.

Ha ennek a szellemiségét képes valaki megteremteni, akkor egyfajta meditációként is felfogható, amit Hajas csinált.

Mi volt a célja a performanszokkal?

Feltehetően ki akarta kísérletezni, hogy hol van az a pont, ahol a saját egyéniségét, az emberi nemtől, a nemiségtől való függőségét is fel tudja oldani valamilyen általánosabb egészben. Hogy valaki ennyire elvigye az életét az utolsó pontig, hogy választ kaphasson a legvégső kérdésekre, hogy mi van az életen túl, meddig lehet elmenni, és mi következik ebből – az példátlan.

A köztes lét túloldalán: Hajas Tibor művészete és a tibeti misztériumok
Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum
február 5.–április 14.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Olyan volt a teste, mint egy sámándob – 75 éve hunyt el Bartók Béla

Halála után három emberöltővel felidézzük Bartók utolsó éveit, és beleolvasunk Yehudi Menuhin nekrológjába. A zeneszerző iskolákat teremtett, hatalmas örökséget hagyott, amely egyszerre öröm és teher.
Vizuál

Fedezd fel Frida Kahlo életének helyszíneit!

Lehet-e még újat mondani arról a nőről, aki az életét és az érzéseit ilyen mélységben tárta a nyilvánosság elé, aki saját személyét is a művészete részévé változtatta? Az ikonikus képzőművészek életét bemutató filmek sorában ezúttal a mexikói festőművésznő nyomában járunk.
Fidelio Tours

A Gyógyítókerttől a Pajtaszínházig – Partitúra az Őrségben

Az Őrségben kalandozik a Partitúra kulturális felfedezőműsor szeptember 26-án, szombaton 14.30-tól a Duna tévén. Egyébként az Őrség onnan kapta a nevét, hogy a honfoglaló magyarok őrállókat telepítettek ide az ország nyugati kapujának védelmére.
Színház

Hát én nem vagyok magyar? – Kondor Ernő, a pesti kabaré „feltalálója”

A magyar kabaré története szomorú históriákkal teli, a nagy nevettetők élete sokszor egyáltalán nem volt vidám. De talán az egyik legigazságtalanabb sors a honi kabaré alapítójának, Kondor Ernőnek jutott. Őt már az életében elfelejtették. Pedig pályatársa, Kellér Dezső joggal nevezte őt a műfaj feltalálójának, ugyanis az általa megteremtett irodalmi kabaré a világon egyedülálló volt.
Jazz/World

Frissítette minden idők legjobb 500 albumának listáját a Rolling Stone

Tizenhét évvel első kiadása után napra kész állapotba hozta a Rolling Stone magazin minden idők legjobb 500 albumának listáját, amelynek élén Marvin Gaye What's Going On című albuma felváltotta a Beatles együttes Sgt. Pepper's Lonely Hearts Club Band című albumát.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál ajánló

Október 1-jén indul a Szemrevaló Filmfesztivál

A nyitófilm Burhan Qurbani társadalmi kérdéseket feszegető mozija, az idei Berlinale egyik versenyfilmje, a Berlin, Alexanderplatz lesz.
Vizuál hír

100 millió dollárért is elkelhet Botticelli portréja a Sotheby's árverésén

Az alkotás egyike az itáliai reneszánsz mester mindössze tucatnyi portréjának, amelyek fennmaradtak.
Vizuál hír

Elhunyt Goran Paskaljevic szerb filmrendező

A szerb szerzői film egyik legjelentősebb rendezője és forgatókönyvírója pénteken halt meg Párizsban, 73 évesen.
Vizuál lapszemle

Horvát Lili új filmjét dicséri a rangos Variety

Szeptember 24-én mutatták be itthon Horvát Lili megjegyezhetetlen című filmjét. A Felkészülés meghatározatlan ideig tartó együttlétre című alkotásról a Variety közölt méltató kritikát.
Vizuál hír

Már forog Deák Kristóf első nagyjátékfilmje, Az Unoka

Deák magyar alkotóként elsőként, a Mindenki című produkciójáért nyert élőszereplős rövidfilmes Oscar-díjat. AZ UNOKA című mozifilm forgatása 40 napot vesz igénybe, producere Zákonyi S. Tamás, aki a BÚÉK! és a Szabadság, szerelem című nagysikerű filmeket is jegyzi.