Vizuál

Végre kiderült, mi alapján kísértette a halált Hajas Tibor

2019.04.09. 09:25
Ajánlom
A Hopp Ferenc Múzeum A köztes lét túloldalán című kiállítása a tibeti „misztériumok” segítségével fejti fel Hajas Tibor utolsó performanszait. Kelényi Béla tibetológussal az 1980-ban elhunyt művészről beszélgettünk. 

Két éve a velencei biennále központi pavilonjában a főkurátor meghívására szerepeltek Hajas Tibor alkotásai. Miért mostanában kezdték ismét felfedezni a művészetét?

Talán azért, mert még mindig rendkívüli módon inspiratív, és számos, a műveivel kapcsolatos kérdés maradt megválaszolatlan.

A művészettörténészek is nehezen tudták megközelíteni Hajas munkásságának utolsó periódusát a tibeti fogalmak használata miatt.

Most megpróbáltuk felfejteni azt a hátteret, ami az összekötő kapocs Hajas munkái, bizonyos tibeti jógatechnikák (a belső hő fejlesztése, a tummo és a testhez való ragaszkodás elvágása, a csö), illetve Hamvas Béla: Tibeti misztériumok című, 1944-ben kiadott könyve között.

ESE_HOPP_Tarlatvezetes_20190209_13-233642.jpg

A tárlat két kurátora, jobbra Végh József tibetológus, mellette Kelényi Béla (Fotó/Forrás: Hopp Ferenc Múzeum)

Mit jelent pontosabban a body art?

Ebben az időszakban a magyarországi avantgárd művészetben új lehetőségek nyíltak meg;

a művész a saját személyiségét használta eszközként, az életét próbálta meg művészetté transzformálni.

Ennek a legadekvátabb kifejezései a happening, a body art és a performansz voltak. Altorjay Gábor és Szentjóby Tamás még úgy próbálkoznak Az ebéd. In memoriam Batu kán című első hazai happeninggel (1966), hogy egy színházi magazinban olvastak róla, és megpróbálták elképzelni, milyen lehet. Hajas már tudatosan dolgozott.

Hajas Tibor hogy talált rá erre a művészeti formára?

1966-ban egyetemistaként belekeveredett a Belvárosi galeri-perbe, 14 hónap börtönre ítélték, utána költőként tudott feltámadni. Olyasvalaki volt, aki a klasszikus kultúra birtokában választott nagyon tudatosan új formákat és lett a szubkultúra része. Esetében az élettörténet és a művészi forma összhangban vannak egymással.

Ez persze a maga idejében teljesen elátkozottnak tűnt. Amikor 1980 júliusában meghalt egy autóbalesetben, mindenki meg volt róla győződve, hogy öngyilkos lett. Minden művész alapvető szándéka, hogy létrehozzon egy időleges egyensúlyi állapotot. Hajas ennél többet akart.

Végleges választ kapni az élet és halál határmezsgyéjén elhelyezkedő kérdésekre. Hogy ezt meg lehet-e csinálni, illetve hogy erre egy művész vagy inkább egy vallását gyakorló tibeti hívő képes – ezt a kérdést veti fel ez a kiállítás.

Hajas_Tibor_Chod_Performanszdokumentacio__1979-233647.jpg

Hajas Tibor: Chöd. Performansz-dokumentáció (1-9), 1979. december 18., Bercsényi Kollégium, Budapest. (Fotó/Forrás: Makky György)

Ön is részt vett valamelyik performanszán?

Két hely volt a korabeli Budapesten, ahol ilyesmivel lehetett találkozni: a Fiatal Művészek Klubja és a Bercsényi Kollégium. Ami az elsőbe sem fért be, az általában a Bercsényibe került, Hajasnak is ott voltak a performanszai. Itt láttam az egyik, Virrasztás című előadását.

Hatalmas tömeg volt, csak annyit láttam, hogy orvosi vagy műtősruhába öltözött emberek húznak valakit a padlón, egy kutya nyüszít, majd a fény kialszik, és a sötétben egy szöveget olvasnak fel, aminek – ezt akkor még nem tudtam – tibeti vonatkozásai is voltak.

Milyen volt ezt nézőként átélni?

Akkor fogalmam sem volt, hogy mi is történik, de az eseménynek olyan mágiája és intenzitása volt, ami nem hagyott nyugodni. Olyan elvárást hozott létre bennem, hogy utána egészen más szemlélettel viszonyultam a művészethez. Mi az, amit átéltem? Mi az, ameddig én ezt követni tudom, és mennyiben vonatkozik a saját életemre? Amivel a performansz szembesíti az embert, az sokkal drasztikusabb és direktebb, mint egy szokványos képzőművészeti alkotás. Ezért jött létre.

HFM_Hajas_enterior_20190207_BA_006-233650.jpg

A köztes lét túloldalán (Fotó/Forrás: Hopp Ferenc Múzeum)

A művész a tárolókban látható orvosi műszerekkel fizikai szenvedést is okozott magának? 

Inkább csak művészi inspirációk lehettek. Néhány olyan előadást is láttam, ahol valóban történt fizikai beavatkozás, de

talán nem feltétlenül szükséges ahhoz konkrét fizikai kínt elszenvedni, hogy át lehessen élni azt az intenzitást, amivel egy ilyen, a hétköznapi tudatból kilökő folyamat jár.

Ha ennek a szellemiségét képes valaki megteremteni, akkor egyfajta meditációként is felfogható, amit Hajas csinált.

Mi volt a célja a performanszokkal?

Feltehetően ki akarta kísérletezni, hogy hol van az a pont, ahol a saját egyéniségét, az emberi nemtől, a nemiségtől való függőségét is fel tudja oldani valamilyen általánosabb egészben. Hogy valaki ennyire elvigye az életét az utolsó pontig, hogy választ kaphasson a legvégső kérdésekre, hogy mi van az életen túl, meddig lehet elmenni, és mi következik ebből – az példátlan.

A köztes lét túloldalán: Hajas Tibor művészete és a tibeti misztériumok
Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum
február 5.–április 14.

Programkereső

Legnépszerűbb

Könyv

Szabó Magda személyes pillanatai

Szabó Magda minden művében az emberi lélek titkait kutatta állhatatosan. Most azonban az ő titkai tárulhatnak fel ebben a különleges fényképalbumban, amelynek lapjain az írónő egész élete megelevenedik. Galéria
Klasszikus

Hogyan érzi magát egy diák, ha elmegy a Zeneakadémiára?

Régi panasz, hogy a fiatalok nem járnak klasszikus zenei hangversenyre. A problémáról eddig mindenkit megkérdeztek már, csak épp a gyerekeket nem. Most ők mondják el, hogyan éltek meg egy koncertet.
Plusz

Alinda ezúttal Ónodi Esztert kérdezte

Folytatódik a heti rendszerességgel jelentkező portréinterjú széria, melyben Veiszer Alinda kérdezi a Zsidó Művészeti Napok művészeit. Ónodi Eszterrel kitértek arra is, hogy a népszerű színésznő lehetett volna zenész is, sőt szóba került, milyen a “rocker”, az “ufó” és a”libapásztor” Eszter.
Zenés színház

Ingyenes szabadtéri előadással ünnepli fennállása 150. évfordulóját a Bécsi Operaház

Az előadások mellett szintén premierekkel és kiállításokkal várja az intézmény az operabarátokat május 25-én és 26-án.
Színház

„Nem kegyeket osztunk” – beszélgetés a POSZT-válogatásról

A Magyar Színházi Társaság és a Színház folyóirat beszélgetéssorozatán a POSZT versenyprogramja volt a téma. A két válogatóval, Gulyás Gáborral és Zalán Tiborral, valamint Turbuly Lillával, a Színházi Kritikusok Céhének elnökével Veiszer Alinda beszéltetett.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál Cannes 2019

Hosszú taps fogadta az Egy férfi és egy nő újabb folytatását Cannes-ban

Hatalmas sikerrel vetítette Claude Lelouch több mint fél évszázados Oscar-díjas filmjének újabb folytatását a Cannes-i filmfesztivál. Az Egy élet legszebb évei című film főszereplői ezúttal is Jean-Louis Trintignant és Anouk Aimée. 
Vizuál galéria

Érzékeny terek

A szentendrei MANK Galéria inkluzív, képző- és iparművészeti alkotásokat bemutató kiállításán azok is megismerhetik a művészet világát, akiknek értelmi vagy testi akadályuk miatt kevésbé nyílik erre lehetőségük. A tárlat a megértési nehézséggel élőket, a látássérülteket és a mozgássérülteket is megszólítja, miközben a műveken keresztül a társadalom egészének küld üzenetet.
Vizuál Partitúra

„Sokszor mentem világgá” - vendégségben Bukta Imrénél

Érzékenység és hitelesség - egyaránt jellemzi Bukta Imre művészetét, és őt magát is. A Partitúra stábja vendégségben járt a művésznél mezőszemerei otthonában, mi is velük tartottunk, virágzó almafák alatt, a kertben beszélgettünk Bukta Imrével.
Vizuál képregény

 KÉP-regény: Az ördög torka

A Fidelio új sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezen a héten a japán turistákkal kezdi.
Vizuál gyász

Elhunyt I. M. Pei, a Louvre üvegpiramisának tervezője

A kínai-amerikai építész 102 éves volt. Ő tervezte a Louvre üvegpiramisát és a washingtoni National Gallery of Art épületét is.