Vizuál

Végre kiderült, mi alapján kísértette a halált Hajas Tibor

2019.04.09. 09:25
Ajánlom
A Hopp Ferenc Múzeum A köztes lét túloldalán című kiállítása a tibeti „misztériumok” segítségével fejti fel Hajas Tibor utolsó performanszait. Kelényi Béla tibetológussal az 1980-ban elhunyt művészről beszélgettünk. 

Két éve a velencei biennále központi pavilonjában a főkurátor meghívására szerepeltek Hajas Tibor alkotásai. Miért mostanában kezdték ismét felfedezni a művészetét?

Talán azért, mert még mindig rendkívüli módon inspiratív, és számos, a műveivel kapcsolatos kérdés maradt megválaszolatlan.

A művészettörténészek is nehezen tudták megközelíteni Hajas munkásságának utolsó periódusát a tibeti fogalmak használata miatt.

Most megpróbáltuk felfejteni azt a hátteret, ami az összekötő kapocs Hajas munkái, bizonyos tibeti jógatechnikák (a belső hő fejlesztése, a tummo és a testhez való ragaszkodás elvágása, a csö), illetve Hamvas Béla: Tibeti misztériumok című, 1944-ben kiadott könyve között.

ESE_HOPP_Tarlatvezetes_20190209_13-233642.jpg

A tárlat két kurátora, jobbra Végh József tibetológus, mellette Kelényi Béla (Fotó/Forrás: Hopp Ferenc Múzeum)

Mit jelent pontosabban a body art?

Ebben az időszakban a magyarországi avantgárd művészetben új lehetőségek nyíltak meg;

a művész a saját személyiségét használta eszközként, az életét próbálta meg művészetté transzformálni.

Ennek a legadekvátabb kifejezései a happening, a body art és a performansz voltak. Altorjay Gábor és Szentjóby Tamás még úgy próbálkoznak Az ebéd. In memoriam Batu kán című első hazai happeninggel (1966), hogy egy színházi magazinban olvastak róla, és megpróbálták elképzelni, milyen lehet. Hajas már tudatosan dolgozott.

Hajas Tibor hogy talált rá erre a művészeti formára?

1966-ban egyetemistaként belekeveredett a Belvárosi galeri-perbe, 14 hónap börtönre ítélték, utána költőként tudott feltámadni. Olyasvalaki volt, aki a klasszikus kultúra birtokában választott nagyon tudatosan új formákat és lett a szubkultúra része. Esetében az élettörténet és a művészi forma összhangban vannak egymással.

Ez persze a maga idejében teljesen elátkozottnak tűnt. Amikor 1980 júliusában meghalt egy autóbalesetben, mindenki meg volt róla győződve, hogy öngyilkos lett. Minden művész alapvető szándéka, hogy létrehozzon egy időleges egyensúlyi állapotot. Hajas ennél többet akart.

Végleges választ kapni az élet és halál határmezsgyéjén elhelyezkedő kérdésekre. Hogy ezt meg lehet-e csinálni, illetve hogy erre egy művész vagy inkább egy vallását gyakorló tibeti hívő képes – ezt a kérdést veti fel ez a kiállítás.

Hajas_Tibor_Chod_Performanszdokumentacio__1979-233647.jpg

Hajas Tibor: Chöd. Performansz-dokumentáció (1-9), 1979. december 18., Bercsényi Kollégium, Budapest. (Fotó/Forrás: Makky György)

Ön is részt vett valamelyik performanszán?

Két hely volt a korabeli Budapesten, ahol ilyesmivel lehetett találkozni: a Fiatal Művészek Klubja és a Bercsényi Kollégium. Ami az elsőbe sem fért be, az általában a Bercsényibe került, Hajasnak is ott voltak a performanszai. Itt láttam az egyik, Virrasztás című előadását.

Hatalmas tömeg volt, csak annyit láttam, hogy orvosi vagy műtősruhába öltözött emberek húznak valakit a padlón, egy kutya nyüszít, majd a fény kialszik, és a sötétben egy szöveget olvasnak fel, aminek – ezt akkor még nem tudtam – tibeti vonatkozásai is voltak.

Milyen volt ezt nézőként átélni?

Akkor fogalmam sem volt, hogy mi is történik, de az eseménynek olyan mágiája és intenzitása volt, ami nem hagyott nyugodni. Olyan elvárást hozott létre bennem, hogy utána egészen más szemlélettel viszonyultam a művészethez. Mi az, amit átéltem? Mi az, ameddig én ezt követni tudom, és mennyiben vonatkozik a saját életemre? Amivel a performansz szembesíti az embert, az sokkal drasztikusabb és direktebb, mint egy szokványos képzőművészeti alkotás. Ezért jött létre.

HFM_Hajas_enterior_20190207_BA_006-233650.jpg

A köztes lét túloldalán (Fotó/Forrás: Hopp Ferenc Múzeum)

A művész a tárolókban látható orvosi műszerekkel fizikai szenvedést is okozott magának? 

Inkább csak művészi inspirációk lehettek. Néhány olyan előadást is láttam, ahol valóban történt fizikai beavatkozás, de

talán nem feltétlenül szükséges ahhoz konkrét fizikai kínt elszenvedni, hogy át lehessen élni azt az intenzitást, amivel egy ilyen, a hétköznapi tudatból kilökő folyamat jár.

Ha ennek a szellemiségét képes valaki megteremteni, akkor egyfajta meditációként is felfogható, amit Hajas csinált.

Mi volt a célja a performanszokkal?

Feltehetően ki akarta kísérletezni, hogy hol van az a pont, ahol a saját egyéniségét, az emberi nemtől, a nemiségtől való függőségét is fel tudja oldani valamilyen általánosabb egészben. Hogy valaki ennyire elvigye az életét az utolsó pontig, hogy választ kaphasson a legvégső kérdésekre, hogy mi van az életen túl, meddig lehet elmenni, és mi következik ebből – az példátlan.

A köztes lét túloldalán: Hajas Tibor művészete és a tibeti misztériumok
Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum
február 5.–április 14.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Színes, szélesvásznú életműdíjak a magyar film ünnepén

Megszámlálhatatlan filmben és televíziós alkotásban játszottak az 5. Magyar Filmhét életműdíjasai: Andorai Péter, Bánsági Ildikó, Bodrogi Gyula, Koncz Gábor és Venczel Vera. A díjátadóval megkezdődött a filmhét, hét kategóriában összesen 203 filmet vetítenek a Corvin moziban.
Színház

Udvaros Dorottya: „Mintha az élet direkt adná nekem ezeket a szerepeket”

Világhírű román rendező, Silviu Purcărete állította színpadra a Nemzeti Színházban Csehov utolsó, összegző főművét, a Meggyeskertet. A román és az orosz színházi iskoláról, Csehovról és a tavaszról is beszélt a női főszerepet alakító Udvaros Dorottya.
Klasszikus

Megújul a Virtuózok, május elejétől már nézheti a tévében

Idén kamaraegyüttesek versenyeznek a Virtuózok 5. évadában, május 3-án lesz a széria első adása. Mutatjuk, kik versenyeznek!
Jazz/World

Mary Lou Williams, aki az ujjaival imádkozott zongorázás közben

A női zenészekről szóló sorozatunkból nem hiányozhat Mary Lou Williams, aki nemcsak azért izgalmas, mert elsőként szerzett érvényt magának női zeneszerzőként és zongoristaként, de azért is, mert beemelte zenéjébe azt a spirituális töltetet, ami a szakrális jazz anyjává avatta őt.
Vizuál

Ruben Brandt visszatért a tett helyére – interjú Milorad Krstić-csel

Milorad Krstić animált krimije, a Ruben Brandt 40 ezer néző felett jár, és közel került az Oscar-jelöltséghez. A Műcsarnokban rendezett kiállítással a kör teljessé vált, a festménytolvaj visszatért születési helyére. A művészettörténeti utalásokkal zsúfolt mozi 2018 egyik legmeghatározóbb mozzanata volt a magyar kultúrában, így alkotója bekerült az idei Kult50-be is.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál kult50

A gerillaszobrász és szomjas trollok költője a Kult50-ben

Kolodko Mihály a gerillaszobrairól ismert, Varró Dániel pedig A szomjas troll című kötetéért került be a Kult50-be. A két alkotó videónkban a játékról és a meséről beszélgetett, és sok közöset találtak egymásban.
Vizuál fényképTár

Szabotázs a Felszabadulási emlékmű koszorúzásán? – FényképTár

Az itt bemutatott felvételek a Rákosi- és Kádár-korszakra jellemző, kevés meglepetést tartogató protokoll riportfotóknak tűnnek. Az alábbi történet elolvasása után azonban a megörökített esemény izgalmasabb színezetet ölt.
Vizuál tűzfal

Ideiglenesnek szánták a budai tűzfalfestményt, mégis marad a kócsag

A Zsuffa Zsanna Lídia által tervezett tűzfalfestményt leszedték volna egy év elteltével, de a közönségszavazás alapján mégis marad a falon.
Vizuál ajánló

A legelső magyar absztrakt festmény is megcsodálható az újragondolt Czóbel kiállításon

Tovább folytatódik Czóbel Béla életművének bemutatása Szentendrén, a Templomdombon, a művész egykori lakóhelyén kialakított múzeumban. Az Újragondolt Czóbel 4.0. kiállítás egyik szenzációja a legkorábbi magyar absztrakt festmény.
Vizuál napszállta

Nemes Jeles László a legjobb rendező Pekingben

Nemes Jeles László nyerte a legjobb rendező díját Ázsia nagyszabású seregszemléjén, a Pekingi Nemzetközi Filmfesztiválon a Napszállta című filmjéért. A filmet pénteken vetítik a Magyar Filmhéten, a Corvin moziban.