Vizuál

Végre megtudhatjuk, mit jelent a 2001: Űrodüsszeia befejezése?

2018.07.08. 09:55
Ajánlom
Egy elveszettnek hitt interjúrészlet fellebbenti a fátylat minden idők egyik legtitokzatosabb filmes befejezéséről. Óriási spoiler annak, aki még nem látta a filmet - de reméljük, ilyen nincs.

Úgy néz ki, ahogy múlik az idő, úgy válik egyre népszerűbbé és aktuálisabbá Stanley Kubrick mesterműve, a 2001: Űrodüsszeia. Mi sem bizonyítja jobban a film súlyát, mint hogy még ma is élénk diskurzus folyik róla és az egyes képeinek jelentéséről. A legnagyobb vita kétségkívül a film befejezését övezi, amit az egzisztencialisták, az avantgárd művészek és az acid-hívők egyaránt önmagukénak éreztek.

A számtalan teória után nemrégiben kiderült, mit volt magának az alkotónak a szándéka. Egy régi felvétel bukkant elő, amiben maga Kubrick magyarázza meg filmjének befejezését.

A felvétel Jun'ichi Yaoi 1980-as dokumentumfilmjéből származik, amely Kubrick másik legendás filmjének, a Ragyogásnak a kulisszatitkairól és elkészültéről készült - pontosabban, hogy milyen paranormális jelenségek zajlottak le a forgatás alatt. A dokut azonban soha nem mutatták be, így veszhetett el az interneten most virálissá váló interjúrészlet is, amelyen a dokumentumfilm rendezője folytat telefonbeszélgetést Kubrick-kal.

"Azóta próbálom ezt elkerülni, hogy kijött a film" - kezd Kubrick a felvételen. 

Elmesélve minden ötlet idétlenül hangzik, de ha dramatizálva van, át lehet érezni -  mindenesetre megpróbálom. Az volt az elképzelés, hogy valamiféle isten-szerű entitások vitték el őt (Dr. David Bowman-t, a főhőst - a szerk.), valamik, amik színtiszta energiából és intelligenciából állnak, test vagy forma nélkül. Egyfajta emberi állatkertbe tették, hogy tanulmányozhassák, ettől fogva így töltötte az egész életét abban a szobában. Teljesen elvesztette időérzékét.

A híres filmvégi hálószobát - ami a rendező szerint a francia stílusban készült - pedig azért választották ezek a lények, mert úgy gondolták, az tetszene Bowmannek; csak úgy, ahogy az állatkertekben az oroszlánok kifutóját vagy a majmok ketrecét is úgy próbálják megépíteni, hogy az állatok jól érezzék magukat. 

Amikor végeztek vele, az történik, ami a világ valamennyi kultúrájának mitológiáiban: átvedlik egyfajta szuper-entitássá, majd ebben az új formájában visszaküldik a Földre. Csak találgathatunk, hogy ott mi történik vele. Mindez ugyanis a mitológiák jellemző mintázata, és mi ezt próbáltuk sugallni

- magyarázta a rendező.

(Via Indiewire)

 

Programkereső

Legolvasottabb

Vizuál

A tudattalan titkos tempója - interjú Enyedi Ildikóval

Az Ezeregyéjszaka-szerűen dús, titokzatos szerelmi történet álarcában, Enyedi Ildikó új filmje, A feleségem története – Füst Milán regényéhez hűen – az élet összetettségéről, titokzatosságáról, uralhatatlan jellegéről mesél. A vetítés után kérdeztük a rendezőt.
Színház

Aki tudott szeretni – Törőcsik Mari visszatért a Nemzetibe

Szeptember 21-én nagyszabású gála keretében helyezték el az emlékezés sárga rózsáit egy ikonikus fotel mellé Törőcsik Mari pályatársai és barátai a Nemzeti Színházban. A nézőtéren meghatott csend, a színpad elé kifeszített kivetítőn egy mondat – „Tudni kell szeretni” – és egy távolba révedő arc… Marié.
Klasszikus

Csodagyerekeket hív új évadjába a Pannon Filharmonikusok

Az élet sója mesei motívuma kíséri végig a zenekar 2021/22-es évadát, amely során a fiatalok nem csupán a közönség soraiban, de a színpadon is helyet foglalnak. A Varga Tibor hegedűművész és tanár emlékének szentelt koncerten versenygyőztes ifjú szólisták lépnek fel.
Színház

Spiró György „sötét kalandregénye” és Garaczi László karanténdrámája nyerte a Kortárs Magyar Dráma-díjat

A Radnóti Zsuzsa alapította kuratórium 2019 óta díjjal jutalmazza a legkiemelkedőbb drámaírókat, hagyományosan február 24-én. Az apropót Örkény István Tóték című drámájának bemutatója adja, amely 1964. február 24-én volt. Idén Spiró György és Garaczi László vehette át az elismerést a Rózsavölgyi Szalonban, ezúttal a magyar dráma napján, szeptember 21-én.
Színház

Mécs Károly végleg visszavonul

A Nemzet Művésze címmel kitüntetett, kétszeres Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész pályafutásának hatvan éve alatt számos helyen megfordult, jelenleg egy előadásban látható, utána visszavonul.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál gyász

Fiatalon elhunyt Ando György, a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum igazgatója

A direktort 55 éves korában érte a halál – adta hírül az intézmény.
Vizuál hír

Kincsekkel bővül a Picasso Múzeum

Pablo Picasso lánya a képzőművész kilenc alkotását Franciaországnak adományozta, amelyek 2022-ben kerülnek kiállításra a párizsi Picasso Múzeum nemzeti gyűjteményében - jelentette be Roselyne Bachelot kulturális miniszter. 
Vizuál ajánló

A terek végrendelkezése – Gergye Krisztián kiállítása Szentendrén

Akvarelljeit mutatja be Gergye Krisztián kortárs táncművész és koreográfus a szentendrei MANK Galériában, amely helyet ad továbbá egy transzformatív performansznak is szeptember 25-én, 10 és 18 óra között.
Vizuál interjú

A tudattalan titkos tempója - interjú Enyedi Ildikóval

Az Ezeregyéjszaka-szerűen dús, titokzatos szerelmi történet álarcában, Enyedi Ildikó új filmje, A feleségem története – Füst Milán regényéhez hűen – az élet összetettségéről, titokzatosságáról, uralhatatlan jellegéről mesél. A vetítés után kérdeztük a rendezőt.
Vizuál díj

Szabó Eszter nyerte el a Leopold Bloom Képzőművészeti Díjat 

Hatodik alkalommal adták át a Leopold Bloom Képzőművészeti Díjat, amit az alapító ír házaspár azzal a céllal hozott létre, hogy támogassa a kortárs magyar képzőművészeket, és jelenlétüket erősítse a nemzetközi művészeti világban.