Az intézmény 2019-ben nagyszabású kiállításon mutatja be nyugati művészeti gyűjteményének azon darabjait, amelyek Reza Pahlavi sah 1979-es elűzése óta rejtve maradtak a nyilvánosság előtt. A Portré, csendélet, tájkép című, február 21-én megnyíló kiállítást az után rendezik meg, hogy Berlinben tavaly elmaradt a Reza Pahlavi néhai iráni sah felbecsülhetetlen értékű műkincseiből tervezett kiállítás, amelynek teljes anyagát a Tmoca biztosította volna. A német fővárosba tervezett kiállítás kurátora, a holland Mattijs Visset állítja össze a jövő évi tárlat anyagát is.
A mintegy háromezer darabos gyűjteményből, amely az impresszionizmustól és a kubizmustól a pop-artig és a minimal artig ölel fel irányzatokat, 400-500 művet állítanak ki az intézmény ötezer négyzetméternyi kiállítóterében. A Farah császárné bábáskodásával létrejött gyűjtemény a nyugati művészetek egyik legnagyobb és legértékesebb kollekciója a világon olyan művészek remekműveivel, mint Claude Monet, Max Ernst, Vaszilij Kandinszkij, Pablo Picasso, Francis Bacon, Jasper Johns vagy Andy Warhol.
A kiállítást előkészítve és a múzeum raktárainak felújítása idején - amit viccesen "kortárs archeológiának" titulált - találta meg a művészettörténész a régen elfeledett vagy eltűntnek vélt műveket. A múzeumban eddig csupán két Picasso-művet tartottak nyilván, most már tizenkettőre bővült a gyűjtemény - mondta Visser, de további műremekekre is bukkantak az előkészületek idején, például Duchamp egy rajzára.
Az új kiállítás a sah által gyűjtött remekművek mellett bemutatja az intézmény számos új szerzeményét, köztük Günther Uecker, Bertrand Lavier és Tony Cragg munkáit, akik egyéni kiállításaik után adományozták azokat a múzeumnak. Rajtuk kívül számos fiatal alkotó és helyi gyűjtő járult hozzá művekkel a tárlathoz.
Visser elmondása szerint egyáltalán nem tapasztalt semmilyen külső nyomást vagy cenzúrát a kiállításon szereplő művek kiválasztása során, bár hozzátette, hogy "nem célja a provokáció" és nem tervezi, hogy aktokat is szerepeltessen a tárlaton. Így
a közönség nem láthatja Renoir Gabrielle nyitott blúzzal (1907) című festményét, mivel ennek a kiállítását betiltották Iránban az erkölcsi szigorítások miatt.
Ugyanezen okból marad a raktárban Francis Bacon férfiaktja. “Vannak itt Francis Baconnek más munkái is, így nem szükséges provokatívat megmutatni” - magyarázza a kurátor, aki a politikai tartalommal bíró műveket is kihagyja a tárlat anyagából.
A kiállítás a múzeum tulajdonában lévő alkotásokra szeretné felhívni a figyelmet, melyekből egyre újabbakat fedeznek fel. Ennek ellenére a szervezők hangsúlyozták, hogy nem élveznek előnyt a nyugati alkotások, illetve ez nem egy "legjobb alkotások/alkotók" vagy "legértékesebb darabok" típusú válogatás. "Nem szeretnék sznob lenni és csak a nagy nevekre összpontosítani"- jelentette ki Visser.
"Mindenből szeretnék egy kicsit, így az emberek valóban olyasmit láthatnak, amit korábban soha."