Vizuál

Véletlenül bukkantak rá a világhírű festő magyar arisztokrata házaspárról festett képeire

2019.09.26. 23:05
Ajánlom
László Fülöp kettős portréját a Christie’s katalógusában fedezték fel a leszármazottai, a brit követség pedig akcióba lépett, hogy a Scitovszky-házaspár hazatérhessen egykori villájába.
ScitovszkyTiborportre-164659.jpg

Scitovszky Tibor portré (Fotó/Forrás: Brit Nagykövetség)

A Brit Nagykövetség nemcsak László Fülöp ír felesége révén kapcsolódik a művészhez, illetve azért, mert a család Londonban élt és a művész ott alkotott (többek között  remek portrékat készített a brit királyi családról is). Nagy-Britanniában a mai napig az egyik legnevesebb “brit-magyar” festőként tartják számon. Emellett László Fülöp készített két csodálatos (páros) portrét a Scitovszky-házaspárról, Tiborról és Hannáról, akiknek az egykori budai villája 1946 óta a mindenkori brit nagykövet rezidenciája.

László Fülöp Párizsban festette meg portréikat 1927 októberében, útban Londonból Budapestre. A magyar fővárosban ezután több prominens hazai személyiség képmását elkészítette: modellt ült neki Horthy Miklós kormányzó és felesége, gróf Bethlen István miniszterelnök és neje és Máté-Törék Gyula, a királyi testőrség parancsnoka.

Amikor Scitovszkyék 1946-ban Amerikába költöztek, magukkal vitték a képeket, amelyek előbb egy kinti magyar iskola tulajdonába kerültek, majd különböző kinti magángyűjteményekbe. Először 1993-ban kerültek kalapács alá a Sotheby’s New York-i árverésén, majd idén áprilisban váratlanul ismét felbukkantak New Yorkban, a Christie’s aukciósház árverésén.

HodosiHannaportre-164658.jpg

Hódosi Hanna portré (Fotó/Forrás: Brit Nagykövetség)

Ekkor az aukciósház értesítette a László Fülöp hagyatékát gondozó alapítványt, akik megkeresték a brit kormány Művészeti Gyűjteményét, amely sikerrel licitált a képpárra, így a képek brit tulajdonba kerültek, és 73 év után most visszakerülhetnek eredeti helyükre, a budapesti Scitovszky-villába.

A neobarokk stílusú Scitovszky-villa 1925-ben épült a budai hegyekben. Az antik francia bútorok Scitovszky feleségének ízlését dicsérik. László Fülöpöt és családját 1933-ban és '34-ben is meghívták látogatóba Scitovszkyék, de a festőék csak 1935-ben utaztak Budapestre. László ekkor viszont elragadtatottan írt a villáról: "Vacsora Scitovskyékkal a csodálatos házukban, mely a legjobb ízlésről tanúskodik, amihez hasonlóan gyönyörűt még nem láttam.

Minden tekintetben tökéletes: a stílusban is és csak a legjobb dolgokkal rendezték be. Örömömre szolgált, hogy a két szép portrét is láthattam, melyeket majd 8 éve festettem róluk Párizsban."

Nagykéri Scitovszky Tibor Nőtincsen született, Nógrád megyében 1875 június 21-én Scitovszky János (1850-1903) és Szitányi Eugénia (1850-1934) gyerekeként. Édesapja parlamenti képviselő és Nógrád megye alispánja volt. A lengyel gyökerekkel rendelkező család 1835-ben kapott magyar nemesi rangot. A festményhez modellt álló Tibor Budapesten és Párizsban járt egyetemre. 

1924-25 között Magyarország külügyminisztere volt gróf Bethlen István kormányában, aki korábban a magyar küldöttség tagjaként részt vett a trianoni béketárgyalásokon is.

Ezt követően a Magyar Általános Hitelbank elnöki székét foglalta el és tagja lett a Parlament felső házának. Hódosi Katalint (1886-1977) vette feleségül. Egy fiuk született, akit apja után Tibornak (1910-2002) kereszteltek. A fiú az Egyesült Államokba emigrált, ahol neves közgazdász professzor lett: tanított a Stamfordon és a Berkeley-n. Önéletrajzi könyve Egy büszke magyar emlékiratai címmel jelent meg.

Amikor Scitovszkyék 1946-ban az Egyesült Államokba távoztak, a villát a brit kormánynak adták bérbe nagyköveti rezidencia céljára.

Mikor kiderült, hogy a család nem csupán látogatóba utazott a fiukhoz Amerikába, hanem végleg távoztak az országból, a magyar állam kisajátította az ingatlanat. A nagykövetség ennek ellenére tovább bérelhette az épületet, amelyet 1964-ben sikerült megvásárolniuk és azóta is a mindenkori brit nagykövet rezidenciájául szolgál.  Scitovszky Tibor Los Angeles-ben hunyt el 1959 április 12-én.

Öccse Scitovszky Béla (1878-1959) belügyminiszter volt 1926-1931 között. Balassagyarmathoz közeli birtokát a Hubay családnak adta el, akik jó barátságban álltak Lászlóékkal. 1935 Hubay Jenőné megpróbálta rábeszélni László Fülöpöt, hogy vegye meg a birtokon: "A park és a kastély nagyon szép. Tökéletes nyári tartózkodásra és pihenésre." Az üzletet azonban nem jött létre, mert a festő szívrohamot kapott. 

A Scitovszky-villa és a berendezés történetét feldolgozta a Volt és Nincs – Nagypolgári enteriőrök című könyv is (Corvina, 2012, szerző Somlai Tibor), ebben láthatóak

archív fotók a szobákról, illetve a Scitovszkyné Hódosi Hanna által, Párizsból hozatott bútorokról, amelyek jelenleg is megvannak, és amelyeket a mai napig használnak a rezidencián.

(A villa berendezéséről itt olvasható egy igen részletes beszámoló.) A villa mostani állapotában szinte változatlan a 70-80 évvel ezelőtt készült felvételeken láthatóhoz képest. Sikerült megóvni mind az épületet, mind a bútorokat. Belépve olyan, mint egy időutazás az 1920-as évekbe.

A nagykövet rezidenciája nem szabadon látogatható, így az ott található festményeket a nagyközönség csak fotókon tekintheti meg. A Magyar Nemzeti Galériában azonban szeptember 27-én nyílt kiállítás a festő műveiből A nagyvilág művésze vagyok…” László Fülöp (1869-1937) címmel, amely 2020. január 5-ig látogatható. Aki pedig ennél is mélyebben bele akarja magát ásni László Fülöp életébe és munkásságába, annak a festő naplói és levelei alapján összeállított, Duff Hart-Davis: László Fülöp élete és festészete című kötetet ajánljuk. 

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

5 különleges eset, amikor Fischer Iván nem „csak” vezényelt

Hetvenedik születésnapját ünnepli Fischer Iván. Egyik legelismertebb muzsikusunknak lenne is mivel hetvenkednie. Legfőbb büszkesége, a Budapesti Fesztiválzenekar évtizedek óta a világ élvonalába tartozik, ő pedig nem egyszerűen karmester: operát rendez és ír, közösségi koncerteket szervez, fontos ügyekben hallatja a hangját.
Könyv

„Egy tájba lépek ki, ahová a másik nem követhet” – 100 éve született Mészöly Miklós

1921. január 19-én született a 20. századi magyar irodalom egyik legnagyobb hatású írója, Mészöly Miklós. Életműve gerincét elbeszélések, novellák, kisregények alkotják, de több esszé-, publicisztika-, dráma- és mesekötet is fűződik a nevéhez.
Színház

Herczeg Tamás leköszön a Szegedi Szabadtéri Játékok éléről

Harangozó Gyula művészeti igazgató szintén elköszön a Fesztivál vezetésétől.
Színház

Független alkotóműhelyt hoz létre az SZFE polgársága

A Színház- és Filmművészeti Egyetem átalakítása ellen tiltakozó oktatók és hallgatók Freeszfe Egyesület néven autonóm alkotóműhelyt hoztak létre, melynek elsődleges célja demokratikus keretek közé menteni az egyetem 155 éves szellemiségét.
Színház

107 tanár követeli az őszi félév érvényességét az SZFE vezetésétől

107 tanár – óraadók és osztályfőnökök egyaránt – írta alá azt a közleményt, amelyben követeli az őszi félév elismerését, a teljesítéseket, illetve, hogy fizessék ki a munkájukért a járandóságukat – tudta meg a 444.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál hír

Régi magyar némafilmek zenei aláfestéséhez hirdettek pályázatot

Némafilmhez filmzenét! címmel indít pályázatot a Művészetek Völgye és a Nemzeti Filmintézet. A jelentkezési határidő: 2021. március 31. éjfél.
Vizuál hír

A-kategóriás filmfesztiválon debütál a magyar elsőfilmes drámája

Az 51. Goai Nemzetközi Filmfesztiválon mutatják be Krasznahorkai Balázs Hasadék című filmjét. Az elsőfilmesek versenyében szereplő alkotás India után 2021 tavaszán Magyarországon is látható lesz a Budapest Film forgalmazásában.
Vizuál hír

Tiziano-kiállítással ünnepli fennállásának 130. évfordulóját a bécsi Szépművészeti

Az évforduló alkalmából ingyenjeggyel és Tiziano-kiállítással kedveskedik látogatóinak a Kunsthistorisches Museum.
Vizuál galéria

9+1 műalkotás az amszterdami Rijksmuseumból, amit egyszer újra látni akarunk

Rembrandt, Vermeer és Avercamp festményei, több korszak fajanszkerámiái, babaházak és csendéletek sajttal, gyümölccsel. Szabadon böngészhető az amszterdami Rijksmuseum gyűjteménye az interneten. Tíz must-see műalkotást válogattunk össze az alábbi cikkben, amiket látni akarunk az újranyitás után.
Vizuál filmzene

Megjelent Mundruczó Kornél filmjének eredeti filmzenéje

Neves hollywoodi komponista írt zenét a Pieces of a Woman című filmhez, de nem csak eredeti filmzene, hanem Sigur Rós és Duke Ellington is szerepel Mundruczó első angol nyelven forgatott mozijában.