Vizuál

Véletlenül bukkantak rá a világhírű festő magyar arisztokrata házaspárról festett képeire

2019.09.26. 23:05
Ajánlom
László Fülöp kettős portréját a Christie’s katalógusában fedezték fel a leszármazottai, a brit követség pedig akcióba lépett, hogy a Scitovszky-házaspár hazatérhessen egykori villájába.
ScitovszkyTiborportre-164659.jpg

Scitovszky Tibor portré (Fotó/Forrás: Brit Nagykövetség)

A Brit Nagykövetség nemcsak László Fülöp ír felesége révén kapcsolódik a művészhez, illetve azért, mert a család Londonban élt és a művész ott alkotott (többek között  remek portrékat készített a brit királyi családról is). Nagy-Britanniában a mai napig az egyik legnevesebb “brit-magyar” festőként tartják számon. Emellett László Fülöp készített két csodálatos (páros) portrét a Scitovszky-házaspárról, Tiborról és Hannáról, akiknek az egykori budai villája 1946 óta a mindenkori brit nagykövet rezidenciája.

László Fülöp Párizsban festette meg portréikat 1927 októberében, útban Londonból Budapestre. A magyar fővárosban ezután több prominens hazai személyiség képmását elkészítette: modellt ült neki Horthy Miklós kormányzó és felesége, gróf Bethlen István miniszterelnök és neje és Máté-Törék Gyula, a királyi testőrség parancsnoka.

Amikor Scitovszkyék 1946-ban Amerikába költöztek, magukkal vitték a képeket, amelyek előbb egy kinti magyar iskola tulajdonába kerültek, majd különböző kinti magángyűjteményekbe. Először 1993-ban kerültek kalapács alá a Sotheby’s New York-i árverésén, majd idén áprilisban váratlanul ismét felbukkantak New Yorkban, a Christie’s aukciósház árverésén.

HodosiHannaportre-164658.jpg

Hódosi Hanna portré (Fotó/Forrás: Brit Nagykövetség)

Ekkor az aukciósház értesítette a László Fülöp hagyatékát gondozó alapítványt, akik megkeresték a brit kormány Művészeti Gyűjteményét, amely sikerrel licitált a képpárra, így a képek brit tulajdonba kerültek, és 73 év után most visszakerülhetnek eredeti helyükre, a budapesti Scitovszky-villába.

A neobarokk stílusú Scitovszky-villa 1925-ben épült a budai hegyekben. Az antik francia bútorok Scitovszky feleségének ízlését dicsérik. László Fülöpöt és családját 1933-ban és '34-ben is meghívták látogatóba Scitovszkyék, de a festőék csak 1935-ben utaztak Budapestre. László ekkor viszont elragadtatottan írt a villáról: "Vacsora Scitovskyékkal a csodálatos házukban, mely a legjobb ízlésről tanúskodik, amihez hasonlóan gyönyörűt még nem láttam.

Minden tekintetben tökéletes: a stílusban is és csak a legjobb dolgokkal rendezték be. Örömömre szolgált, hogy a két szép portrét is láthattam, melyeket majd 8 éve festettem róluk Párizsban."

Nagykéri Scitovszky Tibor Nőtincsen született, Nógrád megyében 1875 június 21-én Scitovszky János (1850-1903) és Szitányi Eugénia (1850-1934) gyerekeként. Édesapja parlamenti képviselő és Nógrád megye alispánja volt. A lengyel gyökerekkel rendelkező család 1835-ben kapott magyar nemesi rangot. A festményhez modellt álló Tibor Budapesten és Párizsban járt egyetemre. 

1924-25 között Magyarország külügyminisztere volt gróf Bethlen István kormányában, aki korábban a magyar küldöttség tagjaként részt vett a trianoni béketárgyalásokon is.

Ezt követően a Magyar Általános Hitelbank elnöki székét foglalta el és tagja lett a Parlament felső házának. Hódosi Katalint (1886-1977) vette feleségül. Egy fiuk született, akit apja után Tibornak (1910-2002) kereszteltek. A fiú az Egyesült Államokba emigrált, ahol neves közgazdász professzor lett: tanított a Stamfordon és a Berkeley-n. Önéletrajzi könyve Egy büszke magyar emlékiratai címmel jelent meg.

Amikor Scitovszkyék 1946-ban az Egyesült Államokba távoztak, a villát a brit kormánynak adták bérbe nagyköveti rezidencia céljára.

Mikor kiderült, hogy a család nem csupán látogatóba utazott a fiukhoz Amerikába, hanem végleg távoztak az országból, a magyar állam kisajátította az ingatlanat. A nagykövetség ennek ellenére tovább bérelhette az épületet, amelyet 1964-ben sikerült megvásárolniuk és azóta is a mindenkori brit nagykövet rezidenciájául szolgál.  Scitovszky Tibor Los Angeles-ben hunyt el 1959 április 12-én.

Öccse Scitovszky Béla (1878-1959) belügyminiszter volt 1926-1931 között. Balassagyarmathoz közeli birtokát a Hubay családnak adta el, akik jó barátságban álltak Lászlóékkal. 1935 Hubay Jenőné megpróbálta rábeszélni László Fülöpöt, hogy vegye meg a birtokon: "A park és a kastély nagyon szép. Tökéletes nyári tartózkodásra és pihenésre." Az üzletet azonban nem jött létre, mert a festő szívrohamot kapott. 

A Scitovszky-villa és a berendezés történetét feldolgozta a Volt és Nincs – Nagypolgári enteriőrök című könyv is (Corvina, 2012, szerző Somlai Tibor), ebben láthatóak

archív fotók a szobákról, illetve a Scitovszkyné Hódosi Hanna által, Párizsból hozatott bútorokról, amelyek jelenleg is megvannak, és amelyeket a mai napig használnak a rezidencián.

(A villa berendezéséről itt olvasható egy igen részletes beszámoló.) A villa mostani állapotában szinte változatlan a 70-80 évvel ezelőtt készült felvételeken láthatóhoz képest. Sikerült megóvni mind az épületet, mind a bútorokat. Belépve olyan, mint egy időutazás az 1920-as évekbe.

A nagykövet rezidenciája nem szabadon látogatható, így az ott található festményeket a nagyközönség csak fotókon tekintheti meg. A Magyar Nemzeti Galériában azonban szeptember 27-én nyílt kiállítás a festő műveiből A nagyvilág művésze vagyok…” László Fülöp (1869-1937) címmel, amely 2020. január 5-ig látogatható. Aki pedig ennél is mélyebben bele akarja magát ásni László Fülöp életébe és munkásságába, annak a festő naplói és levelei alapján összeállított, Duff Hart-Davis: László Fülöp élete és festészete című kötetet ajánljuk. 

Programkereső

Legnépszerűbb

Könyv

A magyar oktatás MacGyverei – a kötelező olvasmányok

A jövő nemzedék sorsa mindössze attól függ, hogy Gárdonyit, Szabó Magdát vagy Agatha Christie-t adnak a kezébe? Arató Lászlóval, a Magyartanárok Egyesületének elnökével - a NAT-módosítás részleteinek hiányában - a jelenlegi szabályozást vizsgáltuk meg, hogy jobban értsük, mi is lehetne a változások előremutató iránya.
Vizuál

Az 1917 a legjobb film az amerikai producerek szerint

Sam Mendes első világháborús eposza, az 1917 című film kapta meg az Amerikai Producerek Céhének (PGA) díját a mozikban forgalmazott filmek mezőnyében szombaton Los Angelesben.
Plusz

75 éve szabadult fel a pesti gettó 

A pesti gettó felszabadításának 75. évfordulója alkalmából tartottak megemlékezést vasárnap Budapesten, a Dohány utcai zsinagógában, majd koszorút helyeztek el a zsinagóga falánál állított emléktáblánál.
Klasszikus

Boldog születésnapot kívánunk Fischer Ivánnak!

Ma ünnepli születésnapját a Budapesti Fesztiválzenekar alapító-karmestere, egyik legkelendőbb hazai művészünk. Saját Happy Birthday-feldolgozásával köszöntjük!
Vizuál

Ki nevet még a bohócon? – 100 éve született Fellini

Száz éve, 1920. január 20-án született Riminiben Federico Fellini, az egyik legnagyobb olasz filmes, akit első olaszként jelöltek rendezői Oscar-díjra, s mind a négy a kitüntetésre jelölt alkotása nyert a legjobb külföldi filmek között, a legnagyobb elismerésnek mégis azt érezte, ha rendező-festőnek nevezték.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál ajánló

Ezeket a kiállításokat várjuk idén a Ludwigban!

Barabási Albert-László fizikusi tanulmányai és a slow-movement is helyet kap a múzeum 2020-as tárlatai között. Megújul az állandó kiállítás, elbúcsúzik a képzőművészeti biennále anyaga és utazik az építészeti nyertes pályázata. Mutatjuk, mit írjatok be a naptárba!
Vizuál hír

Online lexikonban a magyar filmek

Magyar filmek a kezdetektől napjainkig címmel online filmlexikont indított a Magyar Művészeti Akadémia.
Vizuál Film

Óriási a konkurenciaharc a streamingszolgáltatók között

Iparági elemzés szerint a Netflix diktálja az iramot az ágazatban, a következő nyolc évben 26,3 milliárd dollárt (8000 milliárd forintot) fordít tartalomfejlesztésre, főként saját tartalom előállítására.
Vizuál Film

Megalakult a Magyar Dokumentumfilmesek Egyesülete

Az elsődlegesen szakmai és érdekvédelmi fórum a dokumentumfilmmel foglalkozó szakemberek képviseletét látja el, valamint párbeszédet kezdeményez az alkotók, a nézők és a döntéshozók között.
Vizuál portré

Ki nevet még a bohócon? – 100 éve született Fellini

Száz éve, 1920. január 20-án született Riminiben Federico Fellini, az egyik legnagyobb olasz filmes, akit első olaszként jelöltek rendezői Oscar-díjra, s mind a négy a kitüntetésre jelölt alkotása nyert a legjobb külföldi filmek között, a legnagyobb elismerésnek mégis azt érezte, ha rendező-festőnek nevezték.