Vizuál

Véletlenül bukkantak rá a világhírű festő magyar arisztokrata házaspárról festett képeire

2019.09.26. 23:05
Ajánlom
László Fülöp kettős portréját a Christie’s katalógusában fedezték fel a leszármazottai, a brit követség pedig akcióba lépett, hogy a Scitovszky-házaspár hazatérhessen egykori villájába.
ScitovszkyTiborportre-164659.jpg

Scitovszky Tibor portré (Fotó/Forrás: Brit Nagykövetség)

A Brit Nagykövetség nemcsak László Fülöp ír felesége révén kapcsolódik a művészhez, illetve azért, mert a család Londonban élt és a művész ott alkotott (többek között  remek portrékat készített a brit királyi családról is). Nagy-Britanniában a mai napig az egyik legnevesebb “brit-magyar” festőként tartják számon. Emellett László Fülöp készített két csodálatos (páros) portrét a Scitovszky-házaspárról, Tiborról és Hannáról, akiknek az egykori budai villája 1946 óta a mindenkori brit nagykövet rezidenciája.

László Fülöp Párizsban festette meg portréikat 1927 októberében, útban Londonból Budapestre. A magyar fővárosban ezután több prominens hazai személyiség képmását elkészítette: modellt ült neki Horthy Miklós kormányzó és felesége, gróf Bethlen István miniszterelnök és neje és Máté-Törék Gyula, a királyi testőrség parancsnoka.

Amikor Scitovszkyék 1946-ban Amerikába költöztek, magukkal vitték a képeket, amelyek előbb egy kinti magyar iskola tulajdonába kerültek, majd különböző kinti magángyűjteményekbe. Először 1993-ban kerültek kalapács alá a Sotheby’s New York-i árverésén, majd idén áprilisban váratlanul ismét felbukkantak New Yorkban, a Christie’s aukciósház árverésén.

HodosiHannaportre-164658.jpg

Hódosi Hanna portré (Fotó/Forrás: Brit Nagykövetség)

Ekkor az aukciósház értesítette a László Fülöp hagyatékát gondozó alapítványt, akik megkeresték a brit kormány Művészeti Gyűjteményét, amely sikerrel licitált a képpárra, így a képek brit tulajdonba kerültek, és 73 év után most visszakerülhetnek eredeti helyükre, a budapesti Scitovszky-villába.

A neobarokk stílusú Scitovszky-villa 1925-ben épült a budai hegyekben. Az antik francia bútorok Scitovszky feleségének ízlését dicsérik. László Fülöpöt és családját 1933-ban és '34-ben is meghívták látogatóba Scitovszkyék, de a festőék csak 1935-ben utaztak Budapestre. László ekkor viszont elragadtatottan írt a villáról: "Vacsora Scitovskyékkal a csodálatos házukban, mely a legjobb ízlésről tanúskodik, amihez hasonlóan gyönyörűt még nem láttam.

Minden tekintetben tökéletes: a stílusban is és csak a legjobb dolgokkal rendezték be. Örömömre szolgált, hogy a két szép portrét is láthattam, melyeket majd 8 éve festettem róluk Párizsban."

Nagykéri Scitovszky Tibor Nőtincsen született, Nógrád megyében 1875 június 21-én Scitovszky János (1850-1903) és Szitányi Eugénia (1850-1934) gyerekeként. Édesapja parlamenti képviselő és Nógrád megye alispánja volt. A lengyel gyökerekkel rendelkező család 1835-ben kapott magyar nemesi rangot. A festményhez modellt álló Tibor Budapesten és Párizsban járt egyetemre. 

1924-25 között Magyarország külügyminisztere volt gróf Bethlen István kormányában, aki korábban a magyar küldöttség tagjaként részt vett a trianoni béketárgyalásokon is.

Ezt követően a Magyar Általános Hitelbank elnöki székét foglalta el és tagja lett a Parlament felső házának. Hódosi Katalint (1886-1977) vette feleségül. Egy fiuk született, akit apja után Tibornak (1910-2002) kereszteltek. A fiú az Egyesült Államokba emigrált, ahol neves közgazdász professzor lett: tanított a Stamfordon és a Berkeley-n. Önéletrajzi könyve Egy büszke magyar emlékiratai címmel jelent meg.

Amikor Scitovszkyék 1946-ban az Egyesült Államokba távoztak, a villát a brit kormánynak adták bérbe nagyköveti rezidencia céljára.

Mikor kiderült, hogy a család nem csupán látogatóba utazott a fiukhoz Amerikába, hanem végleg távoztak az országból, a magyar állam kisajátította az ingatlanat. A nagykövetség ennek ellenére tovább bérelhette az épületet, amelyet 1964-ben sikerült megvásárolniuk és azóta is a mindenkori brit nagykövet rezidenciájául szolgál.  Scitovszky Tibor Los Angeles-ben hunyt el 1959 április 12-én.

Öccse Scitovszky Béla (1878-1959) belügyminiszter volt 1926-1931 között. Balassagyarmathoz közeli birtokát a Hubay családnak adta el, akik jó barátságban álltak Lászlóékkal. 1935 Hubay Jenőné megpróbálta rábeszélni László Fülöpöt, hogy vegye meg a birtokon: "A park és a kastély nagyon szép. Tökéletes nyári tartózkodásra és pihenésre." Az üzletet azonban nem jött létre, mert a festő szívrohamot kapott. 

A Scitovszky-villa és a berendezés történetét feldolgozta a Volt és Nincs – Nagypolgári enteriőrök című könyv is (Corvina, 2012, szerző Somlai Tibor), ebben láthatóak

archív fotók a szobákról, illetve a Scitovszkyné Hódosi Hanna által, Párizsból hozatott bútorokról, amelyek jelenleg is megvannak, és amelyeket a mai napig használnak a rezidencián.

(A villa berendezéséről itt olvasható egy igen részletes beszámoló.) A villa mostani állapotában szinte változatlan a 70-80 évvel ezelőtt készült felvételeken láthatóhoz képest. Sikerült megóvni mind az épületet, mind a bútorokat. Belépve olyan, mint egy időutazás az 1920-as évekbe.

A nagykövet rezidenciája nem szabadon látogatható, így az ott található festményeket a nagyközönség csak fotókon tekintheti meg. A Magyar Nemzeti Galériában azonban szeptember 27-én nyílt kiállítás a festő műveiből A nagyvilág művésze vagyok…” László Fülöp (1869-1937) címmel, amely 2020. január 5-ig látogatható. Aki pedig ennél is mélyebben bele akarja magát ásni László Fülöp életébe és munkásságába, annak a festő naplói és levelei alapján összeállított, Duff Hart-Davis: László Fülöp élete és festészete című kötetet ajánljuk. 

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Online elérhető művészeti filmek a napfényes Itáliáról

Online elérhető A művészet templomai című népszerű ismeretterjesztő sorozat, első körben hat film, köztük a firenzei Uffizi képtárat, Róma bazilikáit, a milánói Scala történetét, Leonardo és Raffaello életpályáját bemutató alkotások nézhetők.
Klasszikus

Ha ennek vége, első dolgom találkozni a zenekarommal

Fischer Iván, a Budapesti Fesztiválzenekar alapító karmestere azt mondja, hozott a járványhelyzet jót is a rossz mellett. De vannak dolgok, amelyek ne maradjanak így. Például, hogy nem találkozhat a zenekarával.
Színház

Kováts Adél: „Nem csak a járványt kell túlélnünk”

Kováts Adél Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő, a Radnóti Színház igazgatója a napirendben hisz, megpróbál nem egész nap dolgozni, ugyanakkor élvezi is a home office előnyeit. Tudja, hogy a járványt követően szemléletet kell váltanunk, de most a legfontosabbnak a szolidaritást tartja.
Vizuál

Ki a legdrágább kortárs magyar festő? Itt vannak a rangsorok!

A Top10 élő magyar művész rangsora a 2019 aukciós eredmények alapján: Lakner László, Nádler Istán, Reigl Judit.
Plusz

Fesztiválozhatunk idén nyáron? – Hazai körkép a koronavírus árnyékában

Nem lesznek tavaszi fesztiválok Budapesten és vidéken. Lemondták a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivált. De mi van a nyári programokkal? Ennek jártunk most utána!

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál ajánló

Remény és jövőbetekintés a Ludwig Múzeum műveivel

A Ludwig Múzeum The Dead Web – The End című kiállításán bemutatott alkotások között több olyan munka is szerepel, amelyek a Ludwig gyűjteményének művei, és amelyeket a jövőben biztosan láthatunk, ha a múzeum újranyitja kapuit. Melyek ezek az alkotások?
Vizuál Nemzeti Filmintézet

Azonnali segély a szabadúszó filmeseknek

A Nemzeti Filmintézet 50 milliós Filmipari Segélyalapot nyit a koronavírus-járvány miatt nehéz helyzetbe került szabadúszó filmesek azonnali megsegítésére.
Vizuál fotó

Fény az éjszakában – Az első ismert éjszakai felvétel Budapestről

Mi vonzott 300 ezer embert a Duna-partra egy májusi estén 1903-ban? A Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárának munkatársa az első ismert éjszakai Budapest-felvételről ír.
Vizuál hír

Ki a legdrágább kortárs magyar festő? Itt vannak a rangsorok!

A Top10 élő magyar művész rangsora a 2019 aukciós eredmények alapján: Lakner László, Nádler Istán, Reigl Judit.
Vizuál ajánló

Online elérhető művészeti filmek a napfényes Itáliáról

Online elérhető A művészet templomai című népszerű ismeretterjesztő sorozat, első körben hat film, köztük a firenzei Uffizi képtárat, Róma bazilikáit, a milánói Scala történetét, Leonardo és Raffaello életpályáját bemutató alkotások nézhetők.