Jó évet zárt 2023-ban a Ludwig Múzeum, amit a növekvő látogatószám, a gyűjtemény gyarapodása és a díjazott kiadványok is mutatnak. Hét kiállításon és a kapcsolódó ötszáz programon csaknem 96 ezer látogató vett részt – mondta el az intézmény sajtótájékoztatóján Fabényi Julia igazgató. A budapesti intézmény éves programját hagyományosan egy-egy olyan kerettéma köré szervezi, amely reflektál a múzeumok és a kortárs művészet 21. századi szerepvállalására. Ez 2023-ban a gondoskodás mint társadalmi felelősség, a bizalom, a humanitás és az altruizmus témakörét foglalta magában.

Az év első kiemelt eseménye az À la recherche de Vera Molnar című kiállítás lesz, amely február 10-től látogatható. A két részből álló tárlat áttekintést nyújt a nemrég elhunyt művész, Vera Molnar pályájának meghatározó fejezeteiből, egyúttal nemzetközileg elismert művészek alkotásaival, egyedi reflexióival tiszteleg az életmű előtt.

Kapcsolódó

Kilencvenkilenc éves korában elhunyt Vera Molnár

A magyar származású francia képzőművész halálhíréről a párizsi Pompidou Központ számolt be. Vera Molnárt a számítógépes művészet úttörőjeként tartják számon.

Áprilisban a Bartók Tavasz keretében lesz látható a kivételesen sokoldalú német Till Brönner jazzmuzsikus és fotográfus legfrissebb fotóprojektje, az Identitás – Európai táj, amellyel először a Ludwig Múzeumban találkozhat a közönség.

amely változatos művészeti médiumok és immerzív installációk segítségével mutatja be a háztípus eredetét, alakulását, hatásást a magyarországi vizualitás történetében.

Birkás Ákos: Új ház, 1973 (Fotó/Forrás: Ludwig Múzeum)

Szeptemberben nyílik a Fordított tárgyak című nemzetközi válogatás. A kiállítás az utóbbi másfél évtizedben a kortárs művészetben megfigyelhető tendenciára reflektál, amely lényege, hogy egyre több hagyományos kézműves technikával készült mű jelenik meg a kiálltásokon. A tárlat egymással párhuzamosan mutat be képzőművészeti, néprajzi és iparművészeti kontextusban keletkezett tárgyakat.

A Gyakran ismételt kérdések – GY.Í.K./FAQ – Múzeumpedagógiai kiállítás ötletét a kortárs művészettel kapcsolatban megfogalmazott gyakran ismétlődő kérdések adták.

A Vihar előtt. Tajvan, múlt és jövő határán kiemelt hangsúlyt fektet az aktuális tendenciákra és azokra a művekre, amelyek bemutatják Tajvan tudományos és technológiai fejlődését, valamint azt a történelmi és társadalmi-politikai hátteret, amely sajátos identitását és mai dinamikus, nyitott társadalmát formálta.

Az idei Velencei Biennále Magyar Pavilonjában Nemes Márton Techno zen című multimédiás, több érzékszervünkre egyszerre ható, a színeket középpontba helyező összművészeti alkotása lesz látható, mely az absztrakt festészet hagyományain túl a kortárs élményvilágra, így a technoszubkultúra, a digitális képalkotás tapasztalataira épít. A hagyományoknak megfelelően a velencei kiállítás anyaga a biennálét követően Budapesten is látható lesz, ezúttal bővített formában.

Nemes Márton: What is inside that is outside (Fotó/Forrás: Ludwig Múzeum)

Az év végéig meghosszabbított Időgép című gyűjteményi kiállítás adja az alapját annak a digitális fejlesztésnek, melyet a Magyar Telekom támogatott. A múzeumi szakemberek, digitális élményfejlesztők és kortárs képzőművészek együttműködésén keresztül arra tett kísérletet, hogy kibővítse a kortárs művészet befogadásának eszköztárát a személyre szabott múzeumi látogatói élménnyel: ennek eredményeképp mobiltelefonról elérhető interaktív kiállítási mikroszájt, adatvizualizáció és mesterséges intelligencián alapuló chatbot várja márciustól a látogatókat. A fejlesztéstől a múzeum azt várja, hogy a kortárs művészet befogadása szélesebb közönség számára lesz elérhető, és izgalmas tapasztalat lesz.

Fejléckép: Merényi Dávid: Countryside Houses, 2021, oil-canvas, 80x100cm (forrás: Ludwig Múzeum)