Vizuál

Vermeer első számú mecénása egy nő volt – Megnyílt minden idők legnagyobb Vermeer-tárlata

2023.02.23. 11:45
Ajánlom
Minden idők legnagyobb Vermeer-kiállítása nyílt az amszterdami Rijksmuseumban február 10-én. Két nap alatt azonban minden jegy elfogyott, így a múzeum honlapján az áll, március 6-ig türelmet kérnek az érdeklődőktől. Addig feltehetően megpróbálják kidolgozni, miképpen biztosíthatnának mindenkinek lehetőséget az egyedülálló kiállítás megtekintésére. A szervezők ugyanis kénytelenek voltak korlátozni az elérhető jegyek számát, hogy megakadályozzák a túlzsúfoltságot a termekben. A tárlat kurátorainak köszönhetően több érdekességre is fény derült a 17. században élt holland festő életével kapcsolatban, többek között az, hogy legnagyobb gyűjtője valójában egy nő volt. 

A világszenzációnak számító tárlaton – az első és utolsó kiállítást rendezi meg a múzeum, ahol a holland mester szinte valamennyi műve együtt látható – huszonnyolc Vermeer-mű szerepel.

A festő összesen körülbelül 45-50 képet alkotott rövid élete során,

ezekből pedig 37 festményről tudjuk biztosan, hogy neki tulajdonítható. (A művész 43 évesen halt meg, tizenegy gyermeket hátrahagyva és tetemes mennyiségű adósságot felhalmozva.)

A kiállítás kapcsán több érdekességre is fény derült. Az egyik, hogy Vermeer pártfogója valójában egy nő volt, a másik pedig, hogy a világi élet örömeinek szimbólumait festő Vermeer feltehetően a jezsuita rend elkötelezett híve volt. 

1186px-Jan_Vermeer_van_Delft_-_The_Glass_of_Wine_-_Google_Art_Project-111553.jpg

Jan Vermeer van Delft: Lovag és ivó hölgy vagy A borospohár (Fotó/Forrás: Wikipedia)

Maria de Knuijt, a nő, aki Vermeer valódi mecénása lehetett

A fenti információ a Rijksmuseum kiállításkatalógusában is szerepel, miszerint egy új kutatás azt feltételezi, hogy Pieter van Ruijven delfi gyűjtő felesége, Maria de Knuijt volt Vermeer valódi pártfogója,

olyannyira, hogy a nő ösztönözhette azon képek megfestésére, amelyeket ma tipikus Vermeer-művekként ismerünk. 

A múzeum kurátorai a kutatások alapján úgy vélik, Mariát és Vermeert szoros barátság kötötte össze, a művész a nő szomszédjaként, kis túlzással szinte a szeme előtt nőtt fel.

De Knuijt 1657 körül kezdte gyűjteni a műveit, az évek alatt megvásárolta a teljes életmű mintegy felét, húsz festményt.

A fenti dátum azért is jelentős, mert ebben az időszakban Vermeer a hagyományos, vallási és mitológiai témájú művek helyett mást kezdett festeni: enteriőröket és benne fiatal nőket, akik valamilyen tevékenységet végeznek, varrnak (A csipkeverő nő), hangszeren játszanak (Fiatal nő gitárral) vagy éppen levelet olvasnak (Levelet olvasó lány nyitott ablaknál). Így az új megbízásoknak köszönhetően a téma is változott.

Jan_Vermeer_van_Delft_003-111553.jpg

Jan Vermeer van Delft : Levelet olvasó lány nyitott ablaknál (Fotó/Forrás: Wikipedia)

A Rijksmuseum az egykori hagyatékból tizennégy művet mutat be,

köztük a Tejet öntő nő című képet és a világhírű Leány gyöngy fülbevalóval című olajfestményt. 

A világ egyik legnépszerűbb alkotása, amelyet egykor 1 fontért adtak el

Eddig sem volt titok, hogy a feltehetően Vermeer egyik lányát ábrázoló festményen a modell nem gyöngy fülbevalót visel: a kiállítás egyik kurátora, Pieter Roelofs szerint csillagászati összegbe került volna egy ilyen méretű drágakő. (A 17. században a gyöngyök főleg India és a mai Srí Lanka közötti területről származtak. Csak viszonyításképpen: 1632-ben egy holland ékszerész 500 fontot fizetett egy Londonban vásárolt nagy méretű gyöngyért – ez ma körülbelül 100 000 fontnak felelne meg –, ami valószínűleg sokkal kisebb volt, mint a Vermeer-festményen látható ékszer). A kép, amelyet 1996-ig Turbános nőként emlegettek, Tracy Chevalier a Leány gyöngy fülbevalóval című 1999-es könyve után vált népszerűvé, a kötet alapján 1999-ben készült film pedig még ismertebbé tette a remekművet.

A festmény először 1881-ben bukkant fel ismét: két holland guldenért (körülbelül 1 fontért) adták el.

A mű 1903-ban adományként került a hágai Mauritshuis (Maurits-ház) művészeti múzeumba. A Rijksmuseum retrospektív kiállításán nyolc héten át látható a festmény, március 30-ig. Áprilistól a hágai Mauritshuisban állítják ki ismét, mivel a múzeum gyűjteményének egyik legnépszerűbb darabja.  

Johannes_Vermeer_1632-1675_-_The_Girl_With_The_Pearl_Earring_1665-163100.jpg

Jan Vermeer van Delft: Leány gyöngy fülbevalóval című festménye (Fotó/Forrás: Wikipedia)

Vermeer az élet örömeit festette a jezsuita rend elkötelezett híveként

A művész legnépszerűbb festményein rendre a világi élet örömeinek szimbólumai tűnnek fel, úgymint a fiatal nők, illetve a mulatságok jelképeként a hangszerek és a borospoharak. Az amszterdami Rijksmuseum képzőművészeti vezetője, Gregor Weber szerint

Vermeer a katolikus egyház jezsuita rendjének lelkes híve volt,

legalábbis a hamarosan megjelenő könyvében ezt állítja a szerző (Johannes Vermeer: ​​Faith, Light and Reflection). Szerinte ezek a tárgyak gyakran a világi dolgok mulandóságának metaforáiként jelennek meg a mester művein. Noha az köztudott, hogy Vermeer felesége, Catharina Bolnes katolikus hitű volt, a férfi pedig protestáns, tizenöt (!) gyermeküket katolikus szellemben nevelték. Olyannyira, hogy

az egyik fiukat a jezsuita rend spanyol alapítója, Loyolai Ignác iránti tiszteletből nevezték el Ignácnak.

1-the-allegory-of-the-faith-johannes-vermeer-111553.jpg

Jan Vermeer van Delft : A katolikus hit allegóriája (Fotó/Forrás: Wikipedia)

Weber a könyvében arról ír, hogy a 37 fennmaradt műből A katolikus hit allegóriája (1670-74 körül) című festmény egyértelműen bizonyítja, hogy Vermeer a jezsuita rend támogatója volt. Az alkotás közvetlenül a festő halála előtt készült. A gyöngymérő nő című korábbi mű (1662-64 körül) hátterében egy, az utolsó ítélet jelenetét ábrázoló kép jelenik meg a kereszténység fontosságának szimbólumaként. 

(Forrás: ARTnews, The Art Newspaper)

Fejléckép: Jan Vermeer van Delft: Lovag és ivó hölgy vagy A borospohár (részlet) (Fotó/Forrás: Wikipedia)

Nem gyöngyből van a lány fülbevalója Vermeer képén?

Kapcsolódó

Nem gyöngyből van a lány fülbevalója Vermeer képén?

A híres festményen látható ékszer egyesek szerint inkább tűnik ezüstnek. Egyáltalán van ekkora gyöngy? Művészettörténészek és tudósok vitatkoznak azon, mit is visel a XVII. századi lány?

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Színház

Telex: Szexuális zaklatás ügyében folyik vizsgálat az SZFE-n

A lap értesülései szerint az egyetemen belső vizsgálat indult, mivel egy osztályvezető férfitanár meg nem engedhető kommentárokkal illette a diáklányok külsejét, alakját. Cikkünk frissült az SZFE reakciójával!
Klasszikus

Szimfonikus zsenik koncertje a BFZ-vel és a sztárkarmester Paavo Järvivel

Paavo Järvi édesapja elismert észt karmester volt, egykori szovjet nyaralójukban a kis Paavo időnként összefutott Sosztakoviccsal, Rosztropoviccsal, Arvo Pärttel, Hacsaturjánnal, vagy Emil Gilelsszel.
Színház

A vég kezdete? – vérbeli házastársi dráma debütál a Rózsavölgyi Szalonban

Új bemutatóval ünnepli alapításának tizenkettedik évfordulóját a Rózsavölgyi Szalon. Kovács Patrícia és Schmied Zoltán főszereplésével, Dicső Dániel rendezésében mutatják be David Eldridge Bármit mondhatsz című darabját április 11-én.
Zenés színház

„A klasszikus zenében a sokoldalúság gyanakvást szül” – interjú José Curával

A karmesterként és zeneszerzőként is aktív művésszel a a VeszprémFestre tervezett, argentin dalokra és operaáriákra épülő koncertjének műsoráról, a zenei sokoldalúságról és a társadalmi felelősségvállalásról is beszélgettünk.
Klasszikus

A világhírű Chamber Orchestra of Europe koncertjével indul április 29-én a 44. Budapesti Tavaszi Fesztivál

Magyarország EU-s csatlakozásának 20. évfordulóját ünnepli az idei Budapesti Tavaszi Fesztivál nyitókoncertje, amit a világhírű Chamber Orchestra of Europe ad Perényi Miklós gordonkaművész közreműködésével.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál hír

A magyar zenetörténet csillagai is bekerülnek a Zene Háza új, dívákról szóló kiállításába

Marton Éva, Zsédenyi Adrienn Zséda, Rúzsa Magdi, Koncz Zsuzsa és még sok más díva személyes történetét is bemutatja a Magyar Zene Háza május 17-én nyíló, új kiállítása, a Dívák & Ikonok.
Vizuál magazin

KÉP-regény: Teljes KO

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal egy különösen csavaros nap eseményeit idézi fel, amely során ki akarták rúgni munkahelyéről. De vajon mi köze ehhez Kovács „Kokó” Istvánnak?
Vizuál hír

Mohos Márton és Erdős Dénes vehette át a 42. Magyar Sajtófotó Pályázat fődíjait

A pályázat legjobb fényképeiből nyílt tárlatot június 2-ig láthatja a közönség a budapesti Robert Capa Központban. A díjátadón Balogh László fotóriporteri életműdíjat vehetett át.
Vizuál hír

Nyilvános a 2024-es Cannes-i Filmfesztivál versenyprogramja – George Lucas tiszteletbeli Arany Pálmát kap

Mások mellett Francis Ford Coppola, Jórgosz Lánthimosz, Kirill Szerebrennyikov, David Cronenberg, Paul Schrader és Jacques Audiard is a világ legrangosabb szemléjén mutathatja be új filmjét.
Vizuál ajánló

Kortárs magyar designkiállítás nyílik Berlinben

A Collegium Hungaricum Berlin a Berlin Design Week 2024 keretében szervezett csoportos kiállításán a magyar designerek legfiatalabb nemzedékének alkotásaival ismerkedhet meg a közönség.