Vizuál

Verzió – A képek ereje

2020.11.15. 11:20
Ajánlom
Kerüljünk közelebb egymás valóságához és nézzünk dokumentumfilmeket, javasolja az online térbe költöző Verzió Filmfesztivál, amelynek teljes programja elérhető országosan november 10 és 22. között. Tizenkét nap ötven filmje közül válogattunk.

Lassan megszokottá válik, hogy a világjárvány hatására a filmfesztiválok a virtuális térbe költöznek, és programjaikat online kínálják. Bár nagyon hiányoznak a találkozások, a zsúfolt vetítések és beszélgetések, az elérés egyszerűsödésével mégis soha nem látott mértékben megnő a közönség száma. A dokumentumfilmek szerelmesei így paradox módon, online formában inkább közelebb kerülhetnek egymás valóságához, vagyis a filmek kínálta aktuális témafelvetésekhez.

A Blinken OSA Archívum által alapított dokumentumfilm fesztivál filmjei emberi jogi témákat dolgoznak fel, az ötven film közül elsősorban a Világképtár és a Nemzetközi versenyprogram szekcióból állítottuk össze válogatásunkat.

IMG_4433-111405.jpg

Sugárzó sötétség (Fotó/Forrás: Verzió Filmfesztivál)

Szubjektív ajánlónkban művészi igénnyel készült dokumentumfilmekre hívjuk fel a figyelmet, köztük olyan alkotásokra, amelyek az év elején még megrendezett Sundance Filmfesztiválon, vagy a Berlinalén már bizonyítottak. Mint minden műalkotás, ezek a kreatív dokumentumfilmek is a teljesség bemutatására, az elmúló pillanat megragadására törekednek. Az alkotók fókuszba, ha tetszik reflektorfénybe helyezik az időt és helyet, az embert és történetét, a megörökített képek pedig vizuális lenyomatként rögzülnek bennünk, szubjektív és változó jelentést kapnak. Állóképek, talált felvételek, archívumok rejtett anyagai egyaránt beépülnek a kiválasztott alkotásokba, legyen szó kambodzsai népírtás traumájáról, a valós és elképzelt Kubáról, az indonéz dajkák láthatatlan történeteiről, a hatvanas évekbeli Szovjetunióról vagy mexikói emberrablásról. A töredékek összeállnak, itt és most új jelentést kapnak.

 

1. Sugárzó sötétség

Rithy Panh kambodzsai dokumentumfilmes alkotása megrázó utazás a fájdalomba. Fotódokumentációkból kiindulva áradó képiséggel beszél a múltbéli katasztrófákról és a közös emlékezetben tapasztalható utóhatásaikról. Hiszen az, hogy mit jelent túlélőnek lenni nem önthető szavakba. A rendező szerint a gonosz különböző formáit - a lövészárkoktól a korallzátonyokig, a táboroktól a némaságig – éppen az emberiség jövője érdekében kell megtapasztalnunk és megértenünk.

Az idei Berlinalé fődíjas dokumentumfilmje képzőművészeti gesztussal bír, a triptichonra osztott képernyő meditatív ritmust ad a látványnak.

Minden tragédia egyedi, de a képek ismétlésében ott van az a tompa zaj, amelyből nincs menekvés. Ahogy a rendező fogalmaz: „A gonoszság kisugárzik. Még a jövő generációit is megérinti. De mögötte ott rejlik az ártatlanság.”

 

2. Epicentrum

Az Oscar-díjra jelölt Hubert Sauper legújabb dokumentumfilmje kettős utazásra hív minket a valós, illetve az elképzelt Kubába.

Kuba történelmét az Egyesült Államokhoz való viszonyán és a kubaiak saját történetein keresztül bontja ki, párhuzamot vonva a mozi és a képek hatalma, illetve az imperializmus között.

Az epizodikus felépítésű filmben szabadon kószálunk Havanna utcáin, miközben gyerekek magyarázzák el az imperializmust és a rasszizmust, városlakók mesélik ellentmondásos történeteiket híres épületekről, és még Chaplin unokája is feltűnik a színen.
Az idei Sundance Filmfesztiválon a  Zsűri nagydíját elnyerő  alkotás „a filmezés lényegét ragadja meg, amikor megteremt és aláás olyan utópisztikus építményeket, amelyek egyszerre egzotizálnak és leigáznak, dokumentálnak és manipulálnak” – olvasható a fesztivál kiadványában.

 

3. Babunak hívtak

Az indonéz gyarmatokon élő holland családok privát archív felvételeiből álló, érzékeny montázsfilm az indonéz dajkák láthatatlan történetét tárja fel. A holland fennhatóság alatt álló, 1940-es évekbeli Indonéziában a “pembantuk” azok a fiatal lányok voltak, akiket a jómódú családok dajkaként fogadtak fel a gyermekeik mellé. A dajkaként való elhelyezkedés egyszerre jelentette a gyarmatosítóktól való függést, és a szabad élet ígéretét, amire fiatal nőként kevés más lehetőségük adódott.

A teljes mértékben archív felvételekből építkező filmben Alima fiktív, de valós élettörténeteken és beszámolókon alapuló, meglepő fordulatokkal teli élete bontakozik ki előttünk,

ahogyan öntudatra ébredve igyekszik az egyensúlyt megtalálni indonéz identitása és a holland család felé érzett szolidaritása között. Sandra Beerendes filmje idén elnyerte a Focal Awards Legjobb archívfelvétel-használat történelmi dokumentumfilmben elismerését.

 

 

4. Hűség

A fesztivál magyar dokumentumfilmjei közül Szekeres Csaba tavalyi Ars Sacra-díjas filmjét választottuk, amely

a szeretet és az összetartozás vizuális lenyomata.

Szereplői Anna és Antal, akik negyvenöt éve házasok. A várostól távol, gyönyörű környezetben laknak, Péliföldön; elégedettek az életükkel. Rajonganak a történelemért és az irodalomért, így minden évben kulturális zarándoklatra indulnak egy külföldi országba. A kapcsolatuk kiegyensúlyozott, ám egy nap Anna különösen kezd el viselkedni. Orvoshoz mennek, ahol Alzheimer-kórt diagnosztizálnak nála.

 

5. Mester és Tatyána

Giedre Žickyte filmjében Vitas Luckus litván fényképész élete és kulturális öröksége elevenedik fel. Kirajzolódik a kreatív alkotó személyes és politikai drámája a hatvanas évekbeli Szovjetunió elnyomó súlya alatt.

Luckust egyesek őrültnek, mások zseninek tartották. Lakásában egy élő oroszlánt tartott.

Ő volt az első, aki nemcsak Litvánia környezetében dolgozott, hanem más szovjet köztársaságok hétköznapjait is megörökítette. Sokat dolgozott és sokat ivott. Vilniusban élt gyönyörű feleségével, Tatyanával. Ők voltak a hatvanas évek legenergikusabb házaspárja, és otthonuk is tele volt energiával – mindig rengeteg vendég a Szovjetunió legtávolabbi sarkaiból, bor, éjszakába nyúló beszélgetések. Vitas Luckus életét meghatározta két szenvedélye: az igazság és a fényképészet. A film 2014-ben négy nemzetközi filmdíjat nyert, köztük a legjobb rendezés díját, valamint 2015-ben a Litván filmdíjat több kategóriában.

 

 

+1 Vivos

2014. szeptember 26-án 43 diák tűnt el nyomtalanul egy éjszaka alatt Mexikóban. Hozzátartozóik azóta is eredménytelenül, de eltökélten igyekeznek kideríteni, hogy mi történt velük.

Ai Weiwei filmje a családokra és a túlélőkre fókuszál, de egy sokkal nagyobb problémára is rámutat, hiszen a nyom nélkül eltűnt személyek száma Mexikóban több tízezerre tehető.

A háttérben a hatóságok tudatos hanyagsága, rendszerszintű igazságtalanság és rendőri erőszak rémisztő képe bontakozik ki, ahogyan a film türelmes aprólékossággal összeilleszti az ügy mozaikdarabkáit. A hatalmi visszaélésekkel szemben eszköztelen családok kollektív fellépéssel és demonstrációk szervezésével, egymást kölcsönösen támogatva küzdenek az eltűnések érzelmi terhével.

 

A Verzió Filmfesztivál honlapja itt érhető el.

Fejléckép: Mester és Tatyána (forrás Verzió Filmfesztivál)

Online tartják az idei Verzió Dokumentumfilm Fesztivált

Kapcsolódó

Online tartják az idei Verzió Dokumentumfilm Fesztivált

Vuhani dokumentumfilmmel nyílik a 17. Verzió Dokumentumfilm Fesztivált, amelyen idén 39 ország 50 filmjét láthatja a közönség keddtől november 22-ig. Nem élőben, online.

Programkereső

Legolvasottabb

Plusz

Kulka János tanítja újra beszélni a sztrókon átesett Lang Györgyit

Az énekesnő erről a Klubrádió Ötös című műsorában beszélt Falusi Mariannak, akivel korábban együtt vezették a műsort – számolt be róla a Színház Online.
Jazz/World

Gryllus Samu hangszerelte át Gryllus Dániel Weöres Sándor prózájára komponált dalsorozatát

Weöres Sándor költői prózájának, az 1945-ben publikált A teljesség felének sorai közmondásként ma is köztünk élnek. Ezeket a gondolatokat ültette át a zene nyelvére Gryllus Dániel csaknem 40 évvel ezelőtt, most pedig fia hangszerelésében lesznek hallhatóak február 5-én, a Magyar Zene Házában.
Klasszikus

59 éves korában elhunyt Patkós Sándor fagottművész

Tragikus hirtelenséggel, életének 59. évében, január 26-án elhunyt Patkós Sándor fagottművész, a Budapesti Fesztiválzenekar alapító tagja.
Színház

Az eltűnt idő nyomába ered Hajduk Károly

Jancsó Júlia fordítása nyomán elevenedik meg Marcel Proust kultikus műve, Az eltűnt idő nyomában Fischer Iván Lakásszínházában, február 5-én.
Könyv

A sors kövei – 140 éve született Virginia Woolf

A modern angol próza és lélektani regény egyik megteremtőjeként is ismert Virginia Woolf a 20. század egyik legnagyobb hatású irodalmi alkotója, aki bár sikeres írói karriert tudhat maga mögött, az életében elszenvedett traumákat sosem tudta feldolgozni.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál kiállítás

A műgyűjtés szenvedély, izgalom, meglepetés – válogatás a Millot-Durrenberger kollekcióból

Madeleine Millot-Durrenberger Budapesten, a Mai Manó Házban mutatja be nem mindennapi fotográfiai gyűjteményének egy válogatását. A műgyűjtés szenvedélye című tárlat mégsem egyszerű tematikus válogatás, hanem magának a műgyűjtés folyamatának érzékeltetésére vállalkozik.
Vizuál hír

Most vagy soha! – 4,5 milliárdból készül grandiózus Petőfi-film

A Kis-Szabó Márk, Rákay Philip és Szente Vajk forgatókönyvéből készülő alkotás a márciusi ifjak sorsfordító napjának, 1848. március 15-nek állít emléket.
Vizuál ajánló

Helen Mirren közreműködésével elevenedik meg Anne Frank tragikus története

A január 27-től látható Anne Frank – Párhuzamos történetek című dokumentumfilm új perspektívából mutatja be az emberiség történetének egyik legsötétebb időszakát és a háborúban elhurcolt gyerekek tragikus sorsát.
Vizuál hír

Saját Banksy-képeit árverezteti el Robbie Williams

A három alkotás között szerepel a Girl With Balloon (Lány lufival) című kép is, amelyre a Sotheby's londoni árverésén lehet majd licitálni március 2-án.
Vizuál Zöldhullám

Válhat-e művész az állatokból?

Mindmáig úgy tudjuk, hogy az ember az egyetlen öntudattal bíró lény a Földön, így egyedül ő hozhat létre művészetet. Tekinthetjük-e mégis művésznek az énekesmadarakat vagy azt a csimpánzt, amelyik előszeretettel fejezte ki magát ecsettel?