Vizuál

Vésnökként dolgozott a világ egyik legismertebb rendezője

2020.08.14. 14:25
Ajánlom
Neki köszönhetjük többek között a Berlin fölött az ég, a Párizs, Texas, A Föld sója című alkotásokat és a Pina Bausch-ról készült dokumentumfilmet is.

A Düsseldorfban született filmes keresztneve holland anyjától származik, a szigorú német hatóságok azonban a "helytelen" német alak miatt Wilhelmként anyakönyvezték. Orvosi és filozófiai tanulmányok után sikertelenül próbált bejutni a párizsi képzőművészeti akadémiára, és egy ideig vésnök volt. Végül a müncheni filmfőiskolát végezte el, 1968 forró nyarán felfüggesztett börtönbüntetést kapott, mert a diáktüntetések során ellenállt a letartóztatásnak.

Első filmjét 1970-ben rendezte Nyár a városban címmel, tisztelgésként az amerikai The Lovin' Spoonful rockegyüttes híres dala előtt. Ezután Peter Handke A kapus félelme a tizenegyesnél című kisregényét vitte filmre,

a nemzetközi hírnevet a Nathaniel Hawthorne regényéből készült A skarlát betű hozta meg számára 1973-ban.

A hetvenes évek első felében - elsősorban a Szelíd motorosok hatására - néhány road movie-t forgatott, első angol nyelvű filmjét, Az amerikai barát című thrillert 1977-ben készítette Dennis Hopper főszereplésével.

Francis Ford Coppola hívására Hollywoodba utazott, de rövid idő után, kiábrándulva hazatért. 1982-ben Portugáliában forgatta A dolgok állását. A filmes utalásokkal tűzdelt alkotás egy stábról szól, amely munka közben kifogy a pénzből, és kiérdemelte a velencei filmfesztivál nagydíját, az Arany Oroszlánt. 1984-ben New Yorkban a színész-rendező Sam Shepard darabja alapján írta és forgatta a vándorlásról és az otthonkeresésről szóló Párizs, Texas című alkotását, amellyel elnyerte a cannes-i fesztivál Arany Pálma-díját és a BAFTA-díjat. A múlt századi Európa történelmi szimbólumaként ábrázolt, megosztott városban játszódó Berlin fölött az ég (1987) az álmokról és a reményről szól, az öt évvel későbbi, Távol és mégis oly közel című folytatás lehangoló képet fest az újraegyesült városról.

A rendező régi vágya teljesült, amikor 1991-ben filmre vitte a világ négy földrészén, több mint tíz országban forgatott A világ végéig című alkotást.

Wenders színészként tűnt fel a Berlin, a moziváros című filmben. 1995-ben Michelangelo Antonioni segítségére sietett a Túl a felhőkön című romantikus dráma munkálatainál, miután az idős olasz rendezőt agyvérzés érte. Három évvel később az idős kubai zenészek alkotta, legendás Buena Vista Social Clubról forgatott dokumentumfilmért először jelölték Oscar-díjra.

A zenerajongó, közismerten nagy lemezgyűjteménnyel rendelkező Wenders egyik rendezője volt Martin Scorsese A blues című ismeretterjesztő tévésorozatának, és filmet forgatott a BAP nevű kölni rockegyüttesről is.

Több fotókiállítása volt, írt esszékötetet, rendezett videoklipet és több olasz reklámfilmet.

A U2 énekesével, Bonóval kibontakozó együttműködése eredményezte A millió dolláros hotel című, az álom és a valóság határán játszódó filmet. 2004-ben A bőség földje címmel korunk Amerikájáról rendezett sötét humorú, elevenbe vágó filmesszét, amelyet a Kívül tágasabb, majd a Halál Palermóban című filmdrámák követtek.

Az új évezredben az ENSZ fejlesztési programjának készített a szegénység leküzdését támogató kisfilmet, majd a kortárs táncművészet 2009-ben elhunyt neves alakjáról, Pina Bauschról forgatott dokumentumfilmet, ebben a műfajban elsőként alkalmazva a 3D technikát. A táncot, zenét és filmet ötvöző "összművészeti" alkotás megkapta a legjobb dokumentumfilmnek járó Európai Filmdíjat, a dokumentumfilmek és a legjobb idegen nyelvű filmek között is jelölték az Oscar-díjra.

Wenders 2015-ben harmadik alkalommal izgulhatott az Oscar-gálán a Sebastiao Salgado brazil fotográfusról forgatott, A Föld sója című életrajzi dokumentumfilmjéért - ezúttal is üres kézzel kellett távoznia, de a francia César-díjjal és a cannes-i filmfesztiválon a zsűri különdíjával vigasztalódhatott.

Ezután Peter Zumthor svájci építészről forgatott filmet a velencei építészeti biennáléra, a televízió számára készült A kultúra katedrálisai című háromdimenziós sorozat keretében pedig a Berlini Filharmonikusok koncerttermét mutatta be. 2015-ben a berlini filmfesztiválon vetítették Every Thing Will Be Fine című, háromdimenziós technológiával készült családi drámáját. 2017-ben Ferenc pápáról készített dokumentumfilmet a Vatikán közreműködésével, majd J. M. Ledgard regényéből készített romantikus thrillert Merülés a szerelembe címmel. 2017-ben mutatkozott be operarendezőként: a Berlini Állami Operaházban Bizet Gyöngyhalászok című operáját vitte színre Daniel Barenboim dirigálásával.

A rendező 2003 és 2017 között a hamburgi Képzőművészeti Akadémián tanított. 2015-ben vehette át a Berlinale tiszteletbeli Arany Medve-díját életművéért. 1989-ben ő volt Cannes-ban a zsűri elnöke, 1996-ban megválasztották az Európai Filmakadémia elnökének, a tisztségben a szervezetet megalapító svéd Ingmar Bergmant követi. Életműve összefogására 2012-ben alapítványt hozott létre, a fiatal filmeseket támogató Wim Wenders-ösztöndíjat 2014-ben írták ki először. A New York-i Modern Művészetek Múzeuma (MoMA) öt éve retrospektív vetítéssorozattal tisztelgett művészete előtt. Több filmfesztiválon is életműdíjat kapott a filmkultúrában és a filmiparban betöltött kiemelkedő szerepének elismeréseként.

A német mozik a közelmúltban kezdték játszani az Eric Friedler és Andreas Frege rendezésében készült, Wim Wenders, Desperado című dokumentumfilmet.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Jazz/World

Kiosztották az Artisjus-díjakat: Geszti Péteré az életműdíj

Idén is kiosztották könnyű- és komolyzenei kategóriákban az Artisjus-díjakat: összesen tizenegy zeneszerző, szövegíró, valamint alkotói közösség munkáját ismerték el. Geszti Péter életműdíjat kapott.
Könyv

Beleolvasó – Karl Ove Knausgård: A harmadik birodalom

A Hajnalcsillag-sorozat harmadik részében Karl Ove Knausgård új fénytörésbe helyezi az első részben megismert szereplők életét, és ahogy gyűlnek a rejtélyek, egyre mélyebbre hatol az öröklét erdejébe. Olvasson bele ön is a kötetbe!
Könyv

Takács Zsuzsa: „Érdemes volt élnem, és így, ahogyan éltem”

„Idegen tőlem, hogy untatna a jelenkor történelme. A véremmel fizetek érte” – fogalmazott lapunknak Takács Zsuzsa. A Kossuth-díjas költő legújabb verseskötete május 21-én jelenik meg A maradás szégyene címmel. Az elmúlt öt év során keletkezett műveiről kérdeztük.
Klasszikus

Nyílt levélben fordul közönségéhez az Anima Musicae Kamarazenekar

Az állami támogatás csökkenése miatt veszélybe került a zenekar fennmaradása, így most nyílt levélben fordultak közönségükhöz, hogy megtarthassák a jövő szezonra tervezett hangversenyeiket.
Vizuál

Barátságos és befogadó múzeumokat ismerhetünk meg a 28. Múzeumok Majálisán

Május 24–25-én újra különleges programokkal várja a látogatókat az MNMKK Magyar Nemzeti Múzeum: érkezik az ország legnagyobb múzeumi fesztiválja és kultúraközeli piknikje, a 28. Múzeumok Majálisa, az ICOM Múzeumi Világnap alkalmából.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál magazin

Minden, amit tudni lehet Wes Anderson új filmjéről

Kézigránátok, abszurd karakterek, orgyilkosok, szimmetriák és persze sztárparádé. Május 29-étől látható a magyar mozikban napjaink egyik legnépszerűbb rendezőjének új, A föníciai séma című filmje. Összegyűjtöttük, mi mindent lehet tudni Wes Anderson új alkotásáról. 
Vizuál ajánló

Björk, ahogy még sosem láttad – izgalmas koncertfilm érkezik a mozikba

Május 16-án országosan a kiválasztott mozikban, eredeti nyelven lesz látható a Björk: Cornucopia című koncertdoku, amely a dalszerző-énekes öt éven át tartó turnéját tárja a közönség elé látványos formában.
Vizuál ajánló

Aranyláz Magyarországon – egy napra visszatér a mozikba Chaplin százéves klasszikusa

Június 26án, az Aranyláz premierjének századik évfordulóján digitálisan feljavított, 4K-s változatban láthatja a nagyközönség Charlie Chaplin 1925-ös remekművét, az Aranylázat.
Vizuál ajánló

Barátságos és befogadó múzeumokat ismerhetünk meg a 28. Múzeumok Majálisán

Május 24–25-én újra különleges programokkal várja a látogatókat az MNMKK Magyar Nemzeti Múzeum: érkezik az ország legnagyobb múzeumi fesztiválja és kultúraközeli piknikje, a 28. Múzeumok Majálisa, az ICOM Múzeumi Világnap alkalmából.
Vizuál hír

Véletlenül nyertek két díjat: amerikai és norvég premierjén is elismerték Lakos Nóra filmjét

Lakos Nóra családi filmje, a Véletlenül írtam egy könyvet az elmúlt héten két elismerést is bezsebelt: az alkotás a Tumbleweeds Filmfesztiválon tartott amerikai premieren közönségdíjat, míg Norvégiában a legjobb európai egész estés gyerekfilm díját nyerte el.