Vizuál

Veszélyben van Tutanhamon múmiája?

2014.09.29. 16:00
Ajánlom
Jelenlegi kiállítási helyén a fáraó maradványait sok káros hatás éri, így a felbecsülhetetlen értékű múmia harminc éven belül megsemmisülhet.

Neves egyiptomi régészek azt követelik, hogy Tutanhamon fáraó Luxor városában kiállított, szétesőfélben lévő múmiáját vitrinéből helyezzék vissza abba az aranykoporsóba, amely több mint háromezer éven át szolgált természetes környezetéül - adta hírül az as-Sark al-Auszat című pánarab hírportál.

Az egyiptológusok követeléseit megelőzően Mahmúd ed-Damáti műemlékvédelmi miniszter szakértők nyomására szeptember 27-én megakadályozta, hogy Tutanhamon veszélyeztetett állapotban lévő földi maradványait felső-egyiptomi nyughelyéről a fővárosba szállítsák. Musztafa Amín, az egyiptomi Régiségek Legfelsőbb Tanácsának főtitkára ugyanis a héten bejelentette, hogy a múmián a kairói Egyiptomi Múzeumban fognak vizsgálatokat és helyreállítási munkálatokat végrehajtani.

Damáti bejelentette, hogy Luxor tartomány kormányzójával közösen olyan alternatívák megteremtésén fáradozik, amelyek a fent említett intézkedések elvégzését az eredeti helyszínen teszik lehetővé. Tutanhamon Kairóba szállításáról először tíz éve született döntés, amelyet nemcsak kutatók, hanem különböző civil szervezetek is hevesen támadtak. Szakértők szerint az áthelyezés különös veszélyt jelentene az egyiptomi régészet egyik legkiemelkedőbb kincsére, hiszen a múmia koponyája és lábszárai már így is leváltak törzsétől.

Az as-Sark al-Auszat idézte Ahmed Száleh Abdallah múmiaszakértő aggodalmait is, aki felhívta a figyelmet azon káros hatásokra, amelyek a fáraó maradványait jelenlegi kiállítási helyén érik. Abdallah szerint egyebek mellett az is rongáló hatással van, hogy a tetemet tartalmazó üvegvitrin áramellátását minden éjjel lekapcsolják. A régész elmondta, hogy ha a jelenlegi körülmények fennmaradnak, Tutanhamon felbecsülhetetlen értékű múmiája harminc éven belül megsemmisül.

Abdallah felszólította az illetékes szerveket, tegyék lehetővé, hogy a múmia helyreállítását az eredeti, légmentesített sírkamrában végezzék el, s csak azután engedjék a látogatókat a fáraó közelébe. Ezen kívül azt is követelte a hatóságoktól, hozzák nyilvánosságra az 1925-ben, 1968-ban és 1972-ben elvégzett titkos vizsgálatok eredményeit, amelyeket azóta is homály övez.

A mintegy 3300 évvel ezelőtt elhunyt fáraó sírját Howard Carter brit régész fedezte fel 1922-ben a Luxorhoz közel található Királyok völgyében. Míg a múmia a mai napig az eredeti helyszínen van kiállítva, a hozzátartozó világhírű arany halotti maszk a kairói Egyiptomi Múzeumban látható.

Programkereső

Legolvasottabb

Vizuál

A tudattalan titkos tempója - interjú Enyedi Ildikóval

Az Ezeregyéjszaka-szerűen dús, titokzatos szerelmi történet álarcában, Enyedi Ildikó új filmje, A feleségem története – Füst Milán regényéhez hűen – az élet összetettségéről, titokzatosságáról, uralhatatlan jellegéről mesél. A vetítés után kérdeztük a rendezőt.
Színház

„Csodálatos ez a bohóc-létezés” – Beszélgetés Mertz Tiborral

Szeptember 18-án mutatta be Székely Csaba Öröm és boldogság című drámáját a Budaörsi Latinovits Színház, Alföldi Róbert rendezésében. Mertz Tiborral, az előadás egyik szereplőjével beszélgettünk kíváncsiságról, társulati létezésről és véleménynyilvánításról.
Vizuál

Szabó Eszter nyerte el a Leopold Bloom Képzőművészeti Díjat 

Hatodik alkalommal adták át a Leopold Bloom Képzőművészeti Díjat, amit az alapító ír házaspár azzal a céllal hozott létre, hogy támogassa a kortárs magyar képzőművészeket, és jelenlétüket erősítse a nemzetközi művészeti világban.
Színház

Spiró György „sötét kalandregénye” és Garaczi László karanténdrámája nyerte a Kortárs Magyar Dráma-díjat

A Radnóti Zsuzsa alapította kuratórium 2019 óta díjjal jutalmazza a legkiemelkedőbb drámaírókat, hagyományosan február 24-én. Az apropót Örkény István Tóték című drámájának bemutatója adja, amely 1964. február 24-én volt. Idén Spiró György és Garaczi László vehette át az elismerést a Rózsavölgyi Szalonban, ezúttal a magyar dráma napján, szeptember 21-én.
Jazz/World

„Fúvom az énekem” - a Hajdu Klára Quartet új lemezre készül

A következő év elején jelenik meg a Hajdu Klára jazz díva legújabb lemeze, amelynek zenei világa az énekesnő gyerekkori zenei élményeiből és a magyar népdalkincsből építkezik.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál gyász

Fiatalon elhunyt Ando György, a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum igazgatója

A direktort 55 éves korában érte a halál – adta hírül az intézmény.
Vizuál hír

Kincsekkel bővül a Picasso Múzeum

Pablo Picasso lánya a képzőművész kilenc alkotását Franciaországnak adományozta, amelyek 2022-ben kerülnek kiállításra a párizsi Picasso Múzeum nemzeti gyűjteményében - jelentette be Roselyne Bachelot kulturális miniszter. 
Vizuál ajánló

A terek végrendelkezése – Gergye Krisztián kiállítása Szentendrén

Akvarelljeit mutatja be Gergye Krisztián kortárs táncművész és koreográfus a szentendrei MANK Galériában, amely helyet ad továbbá egy transzformatív performansznak is szeptember 25-én, 10 és 18 óra között.
Vizuál interjú

A tudattalan titkos tempója - interjú Enyedi Ildikóval

Az Ezeregyéjszaka-szerűen dús, titokzatos szerelmi történet álarcában, Enyedi Ildikó új filmje, A feleségem története – Füst Milán regényéhez hűen – az élet összetettségéről, titokzatosságáról, uralhatatlan jellegéről mesél. A vetítés után kérdeztük a rendezőt.
Vizuál díj

Szabó Eszter nyerte el a Leopold Bloom Képzőművészeti Díjat 

Hatodik alkalommal adták át a Leopold Bloom Képzőművészeti Díjat, amit az alapító ír házaspár azzal a céllal hozott létre, hogy támogassa a kortárs magyar képzőművészeket, és jelenlétüket erősítse a nemzetközi művészeti világban.