Vizuál

Vidékies unikornis és aranyozott székek az Iparművészeti restaurátorainál

2020.02.26. 16:40
Ajánlom
Februárban meghívtak minket, hogy pillantsunk be a jelenleg éppen tetszhalott állapotban lévő Iparművészeti Múzeum bútorrestaurátorainak munkájába. Aranyozásban és lábakban gazdag galéria!

Első alkalommal engedték be a sajtót az Iparművészeti Múzeum Jászberényi úti telephelyén nemrégen megnyílt új restaurátor-műhelyekben, ahol épp a Nemzeti Kastélyprogram részeként megújuló dégi és sümegi kastélyokban kiállításra szánt bútorműtárgyait restaurálták.

Az Iparművészeti Múzeum főigazgatója, Cselovszki Zoltán, illetve két munkatársa: Kovács András főrestaurátor (sümegi püspöki palota) és Németh György főrestaurátor (dégi kastély) mutatták meg, mitől lesz majd igazán otthonos belülről is ez a két főúri épület.

Az egykori Kossuth Nyomda fehérre festett, magas terei inkább gyárat idéznek. Az előterekben polcokon különféle faanyagok, javítás alatt álló, vagy épp kijavításhoz szükséges darabok hevernek. A szekrényekben üvegcsék és tégelyek sorakoznak.

A restaurátorok szobái egy bemutatóterem és egy műhely sajátos hibridjei.

A magas, fehér termek közepén remekül mutatnak az emelvényen álló bútorok, míg a falnál a mesteremberek kuckójának kellékei: satupadok, sparhelt, rajta lábasban melegedő vegyszerek, törött, félbehagyott vagy alkatrészre váró székek halma - alatta egy meseszép szecessziós darab, sötétbarna bőrén gesztenye mintával - vagy szállításra váró, már kész intarziás szekrény.

Olyan szavakat tanultunk, mint a sellakk lapka (nem sellősapka, bár annak több értelme van) vagy a nyúlenyv. Előbbi egy üvegtálban található, apróra vágott barna fóliához hasonlít, valójában a lakktetűből nyert anyag, amelyet a bútorok javításához használnak. (Az információ elhangzása után valahogy kevesebben akartak beletúrni az edénybe.)

A püspöki palota gazdagon díszített rokokó berendezésén Kovács András főrestaurátor tisztogatta az aranyozást egy hurkapálcára tekert vattadarabbal. A leírás szerint Velencében, 1700 és 1720 között készült karosszék került a figyelem középpontjába.

Az eredetileg selyemmel bevont ülőfelület és háttámla közül már csak utóbbi őrzi az egykori anyag elfáradt maradékát,

de jelenleg mindkettőtől megfosztották a bútordarabot. Az ülőrészen a használat már menthetetlenül elkoptatta a mintás zöld anyagot. A kor- és anyaghű pótlásra sajnos nincs lehetőség. 

A restaurátor elárulta, hogy ritkán van alkalmuk aranyozással dolgozni, mivel a legtöbb bútor, ami a kezükbe kerül politúrozott.

A rokokó műtárgyak eredetét jó rész homály fedi.

Egyes darabok a Delhaes-hagyatékból kerültek a múzeumba, például két keret. Arról, hogy eredetileg mit foglaltak magukba a kereteket sajnos nincs információ. Ezekben az esetekben tükrökkel pótolják a hiányokat. Akkor is, ha az öt tárgy közül mindössze az egyik esetén vannak arra utaló jelek, hogy eredetileg is ez volt a rendeltetése.

A dupla keret felső része valószínűleg egy szentképet foglalt magába, míg alatta a zsoltárok, az adott napi példázat száma lehetett, amelyet igény szerint cseréltek. 

Németh György főrestaurátor a dégi kastélyba szánt empire bútorokkal foglalkozik. Az emelvényen elhelyezett, szintén ülőpárnájától megfosztott széken kívül a műhely különböző szegleteiben darabokban található társai, továbbá egy asztal és egy ágy vár még javításra. 

Az empire bútorok divatja Franciaországból terjedt el, Napóleon Josephine-nek csináltatott ilyen berendezést. A császár az egyiptomi hadjárat után hozott haza számos olyan tárgyat, amelyek motívumvilága hatott a kor francia mestereire és hozzájárultak a stílus kialakulásához. Az itt látható darabok valószínűleg Magyarországon készültek.

A laikusok erre legfeljebb a szék háttámláját díszítő, kissé bumfordi unikornisok miatt gyanakodhatnak.

Az intarzia unikornisok réz szalagokkal körülvéve, tusfestéssel díszítve feszítenek büszkén a fekete háttér előtt. A minta kidolgozottsága, kvalitása a tárgy minőségéről árulkodik - ez a darab egy kicsit provinciálisabb. Valószínűleg egy vidéki műhelyben készülhetett, de kiváló asztalosmunka. Mivel akkoriban még létezett a külföldi inaskodás intézménye,

a magyar mesterek tanulóéveikben elsajátították a külföldön használt, divatos technikákat, amiket aztán hazatérve alkalmaztak. 

Az ilyen bútorok minősége, a részletek kidolgozottsága különösen igényes volt akkor is, ha hazai mesterek keze alól került ki. 

A műtárgyak eredetileg nem alkottak egy együttest, illetve nem az eredeti helyükre kerülnek vissza.

A kastély és a püspöki palota berendezésének kiválasztásakor arra törekedtek, hogy korhű, az épületekhez stílusban is illő belső tereket tudjanak létrehozni

a raktárakból kiválasztott darabokkal. A tárgyak így új életre kelnek, a restaurátorok elvégzik a szükséges javításokat és a raktár helyett immár egy eredeti közegükhöz hasonló környezetben várják a látogatókat.

Arról egyelőre nem rendelkezünk információval, hogy a bútorokat pontosan mikor szállítják át a leendő helyükre.

Előfordul, hogy pont az teszi tönkre a tárgyat, amivel védeni akarták

Kapcsolódó

Előfordul, hogy pont az teszi tönkre a tárgyat, amivel védeni akarták

Kínai papíresernyő, fallosz alakú üvegtárgy és Zsolnay váza is található a diplomázó iparművészeti restaurátorok munkái között. Zsámbéki Anna restaurátor, a Magyar Nemzeti Múzeum Országos Restaurátor és Restaurátorképző Központ főosztályvezetője a Megmentett műkincsek című, idén 21. éve megrendezett diplomakiállítás legérdekesebb darabjairól mesélt, de szó esett arról is, mi mindenhez kell értenie egy restaurátornak.

Így néz ki a felújítás közben a Szépművészeti Múzeum

Így néz ki a felújítás közben a Szépművészeti Múzeum

Legutóbb az 1940-es évek elején lehetett teljes pompájában látni a második világháborúban megsérült, majd azóta bezárt Román csarnokot, 2018 őszén azonban ismét birtokba veheti a közönség, ha befejeződik a Szépművészeti rekonstrukciója.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Karinthy Vera: „Felelősséggel dolgozom a színház jövőéért”

A Karinthy Színház alapítójának lánya lapunknak úgy nyilatkozott, jelenleg tárgyalások folynak a színház jövőjéről, a támogatások lehetőségeiről.
Színház

„Praktikusan nekem is távoznom kell” – Megszólalt a Karinthy Színház egyik ügyvezetője

A produkciós vezetői feladatokat is ellátó Kerekes-Katz Petra, a Karinhty Színházat működtető kft. egyik tulajdonosa a szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében azt írja, a korábbi művészeti vezetőhöz, Földes Eszterhez hasonlóan, „praktikusan” neki is távoznia kell.
Zenés színház

„Maradj otthon, hallgass zenét” – Dalposta Kolonits Klárától és Dinyés Dánieltől

Az operavilág meghatározó művészházaspárja, Kolonits Klára énekesnő és Dinyés Dániel karmester dalpostát indított a közösségi médiában, mert a zene nem némulhat el világjárvány idején sem. A mai epizódot nálunk, a Fidelio olvasói is meghallgathatják.
Klasszikus

Rohmann Ditta: Úgy teszünk, mintha normális életet élnénk

A Művészi szabadság című sorozatban Rohmann Ditta csellóművészt is megkérdeztük, mivel tölti az időt a járványhelyzet alatt. Természetesen ő sem unatkozik, sőt, hangfelvételt is küldött nekünk.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál Film

Lélekben mindenki Indiában él – A Baltazár Színház elérhetővé teszi fesztiválnyertes filmjét

A Baltazár Színház egész társulata március 13-án Mumbaiba utazott volna, fellépni a Pitypang és a Por című előadásokkal. Egy nappal az út előtt zárta le határait India. Maradtunk és megértettük, hogy a mostani időszak a belső utazásról szól.
Vizuál galéria

A rokokó sztárfestője még a gipszstukkókat is belekomponálta freskóiba

Giovanni Battista Tiepolo a mennyezetet égbolttá változtatta, arisztokrata megbízóit szinte istenként ábrázolta. Kétszázötven éve, 1770. március 27-én halt meg a 18. századi dekoratív festészet legnagyobb alakja, "Velence legjobb festője". 
Vizuál fotó

KÉP-regény: Gondolatok a könyvtárban

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezen a héten arról elmélkedik, mit jelent egy fotósnak a kihalt város, illetve mennyire kihaltak valójában az utcák.
Vizuál hír

Tragikus adatvesztés történt – A látogatók segítségét kéri az Aba-Novák Galéria

A Leányfalun működő XX. századi és kortárs galéria egy technikai meghibásodás miatt elveszítette kiállításainak dokumentációját.
Vizuál interjú

„…a mozgókép sokrétű katartikus élménye”

Dárday István Balázs Béla- és Kossuth-díjas filmrendező, az MMA rendes tagja idén ünnepli 80. születésnapját. A Balázs Béla Stúdióról, a dokumentum-játékfilmek lényegéről és filmjeik civil szereplőiről beszélgettünk. Lesti Árpád interjúja.