Vizuál

Vígjáték-sorozatokban keressük az élet értelmét

2019.04.14. 18:35
Ajánlom
Egyre több vígjátéksorozat foglalkozik azzal, mi van a halál után – na és hogy hogyan találjunk meg az értelmet előtte.

Az élet egy startup, ami remek ötletnek indult, gyorsan felfutott - aztán túl nagyra nőtt, és egyre problémásabbá vált. Épp ezért Isten, a Mennyország Kft. CEO-ja úgy határozott, inkább bedönti az egészet - ezzel pedig elpusztítja az emberiséget. Vagy próbáljuk másként: az élet után tetteidnek megfelelően a Jó helyre, vagy a Rossz helyre kerülsz, ahol angyalok és földöntúli teremtmények játszanak veled mindenféle filozófiai társasjátékokat. Előbbi a Miracle workers, utóbbi A jó hely című komédia alapötlete.

Mindez pedig csak kettő azon sorozatok közül, amelyek a közelmúltban tűntek fel, és azt tematizálják, milyen is lehet a túlvilág – na és hogy mi az élet értelme.

Drámáktól nem szokatlan a témafelvetés: a 40 percnél hosszabb sorozatok gyakran foglalkoznak azzal, miért is vagyunk a Földön, mitől vagyunk bűnösek, vagy épp hogyan szabadulhatnánk fel ezen bűnök alól. Addig, hogy mi történik halál után, már kevesebben merészkedtek el. A hátrahagyottak például emlékezetesen szólt az egzisztencialista félelemről, igazán azonban a 2000-es években volt népszerű a téma: a Halottnak a csók, a Haláli hullák, az Isteni sugallat és a Wonderfalls sem élt viszont tovább két évadnál.

Ned_from_Pushing_Daisies-121233.jpg

A halottnak a csók című sorozat egyik főszereplője (Fotó/Forrás: Wikipedia)

Mintha a túlvilág kreatív szempontból vonzó lenne, de a nézők inkább idegenkednének tőle.

Legalábbis eddig így volt. Ma már a Russian doll, a Miracle worker és A jó hely is jól menő sorozatoknak számítanak - utóbbi például már túl van a harmadik évadán. És akkor még nem beszéltünk a Forever-ről vagy a God friended me-ről, melyek szintén ember és Isten kapcsolatát boncolgatják a maguk néha könnyebb, néha drámaibb módján. Arról, hogy miért ilyen népszerűek ezek az egzisztenciális komédiák, a Bustle írt nemrég cikket. 

A sorozatbummal beköszönt a Mennyország is

A jó hely egyik főhőse, Chidi szorongó filozófiaprofesszor, aki attól is pánikrohamot kap, hogy reggelente nyakkendőt kell választania, viszont bárkivel bátran vitába száll, ha a morális jóról, vagy az élet értelméről van szó. A sorozat konkrét epizódokat szentel egy-egy hasonló filozófiai problémának és szórakoztatóan, de kellő alapossággal foglalkozik Platón vagy Nietzsche gondolataival is. Mindez akkor is szokatlan lenne egy főműsoridőben futó sorozattól, ha nem vígjátékról lenne szó. Ahhoz, hogy az ilyen egyedi show-k is utat törjenek, kellett az elmúlt pár év elképesztő tévéforradalma - szinte minden valamirevaló hagyományos csatorna mellett sorra indultak a streamingszolgáltatások, és még az olyan szereplők is sorozatgyártásba fogtak, mint a Youtube vagy az Amazon.

A tavalyi évben a jelentések szerint 495 új sorozatot mutattak be Amerikában - a nagy szám pedig nagyobb közönséget eredményezett, mindennek köszönhetően pedig a gyártók elkezdhettek kísérletezni.

ajohely-121456.jpg

Részlet A jó hely című sorozatból (Fotó/Forrás: port.hu)

Az embereket már nem csak a mainstream párkapcsolati vígjátékok érdeklik; van egy nézettséget tekintve is jól látható réteg, aki igenis értékeli, ha egy műsor a nevettetés mellett igyekszik el is gondolkodtatni az embert.

Az ismerős mókuskerék

A Russian doll című sorozatban egy cinikus New York-i nő egy végtelen időhurokba kerül, így újra és újra át kell élnie a neki rendezett partit, ami egyre őrültebb és őrültebb dolgokra készteti őt. Ez a típusú ismétlés-újraindítás a többi egzisztenciális vígjátéktól sem idegen: mindez arra készteti a karaktereket és minket is, hogy elkezdjünk valami értelmet keresni a látottakban. Ráadásul mindez nekünk is ismerős lehet: ha nem is ugyanazt éljük át napról napra, de az átlagember számára a napok könnyen egybefolyhatnak. Ugyanazok a feladatok, ugyanaz a munkahely, ugyanaz a napirend - a sorozat szereplőihez hasonlóan nekünk is meg kell találnunk a mélyebb értelmet az ismétlődő folyamatokban, és rá kell jönnünk, számunkra mit jelent a boldogság, vagy épp mi az élet értelme. Bár nekünk nem adatik meg az az újrakezdés, mint a Russian doll vagy A jó hely főszereplőinek, mi is tanulhatunk abból, ahogy a hősök jóváteszik saját hibáikat vagy épp elsajátítanak egy pozitívabb életszemléletet.

russiandoll-121739.jpg

Részlet a Russian doll című sorozatból (Fotó/Forrás: Netflix)

Az élet nagy kérdései – kicsiben

A vígjátékok mindig is az eszképizmus eszközeinek számítottak: menekülést jelentenek valódi problémáink elől. A jó komédiák pedig mindig saját koruk lenyomatai - a Halottnak a csók és társai, tehát a 2000-es évek egzisztenciális komédiái a Bush-éra alatt, 9/11 után születtek, míg A jó hely és a Miracle workers szintén egy világméretű krízisről árulkodnak.

Trump kaotikus elnöki rendszere, a populizmus térhódítása, az egyre pusztítóbb környezetszennyezés - ismét van mi elől elmenekülnünk.

Ezek a tévésorozatok azonban amellett hogy szórakoztatnak, egyfajta modellt is nyújtanak: igenis van rendszer az életben; ha mindez most még nem is látszik, idővel minden a helyére kerül. A sorozatokban ábrázol földöntúli helyeknek is megvannak a maguk problémái - de végül győz a jó, ha pedig eléggé igyekszünk egy teljesebb, boldog élet felé, az előbb-utóbb meghozza gyümölcsét.

Ráadásul ezek a komédiák az elképesztően összetett, a filozófusokat évezredek óta foglalkoztató kérdéseket - mitől leszünk boldogok? mi az élet értelme? mi vár ránk a halál után? - a maguk bájosan naiv módján olyan apró kérdésekké egyszerűsítik le, hogy attól senkinek sem kell megijednie. Ritkán gondolkodunk el például a Föld születéséről, vagy hogy hogyan működik több ezer éve - de ha egy startupként képzeljük el, máris jóval megközelíthetőbb a kérdés.

Ugyanez a helyzet a boldogsággal, vagy a morális jóval - ha csak azt kell vizsgálnunk, mit tegyünk felebarátunkkal egy buliban, vagy hogy az a pár ember a tévében helyesen cselekedett-e, máris megértjük és átérezzük a dolgot. Vagy legalább egy apróbb lépéssel közelebb kerülünk hozzá. 

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Fischer Ádám is fellép a Royal Albert Hallban

A holdra szállás 50., Viktória királynő születésének 200., a Proms megalapítója, Henry Wood születésének 150. évfordulójára emlékezik a BBC Proms rendezvénysorozata, amelyen idén először környezetvédelemmel kapcsolatos zeneműveket is műsorra tűztek.
Klasszikus

Chaplin, az elfeledett zeneszerző zseni

Legtöbb filmjéhez maga komponált zenét, pedig nem tudott kottát olvasni. Egy időben sehova nem ment a hegedűje nélkül, és zeneszerzőként Oscar-díjat is nyert. Chaplin kevéssé ismert arca a muzsikusé.
Zenés színház

Liliom hazatalál

Április 26-án mutatja be a Budapesti Operettszínház a Molnár Ferenc színműből készült világhírű musicalt, a Carouselt. Béres Attila rendezővel a Liliom iránti rajongásáról és a készülő előadásról beszélgettünk.
Klasszikus

Ez a csellóirodalom egyik legszebb versenyműve

Dvořák egyik legszebb művével, a h-moll gordonkaversennyel búcsúzik a Müpa közönségétől a Pannon Filharmonikusok ebben az évadban.
Jazz/World

Női energiáktól pezseg a Jazztavasz

A május 3. és 5. között zajló Jazztavaszon idén három hölgy közvetíti a jazz iránti szenvedélyt – ezúttal basszusgitáron, szaxofonon, illetve énekhanggal.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál tűz

Kimentették a Notre-Dame festményeit

Az utolsó festményeket, 15 darab 17. századi képet is átszállították pénteken a tűzvész pusztította párizsi Notre-Dame-ból a Louvre múzeumába, miután a műkincseket és ereklyéket már az elmúlt napokban kimenekítették a katedrálisból.
Vizuál morphoto

KÉP-regény: A Notre-Dame lángjai

Ezt az egészet igazándiból sosem akartam megírni, de most olyan helyzetet teremtett az élet, hogy egyszerűen muszáj! 1992 nyarát Párizsban hédereltem végig egy cimbimmel, és ez megváltoztatta az egész életemet. Előtte ugyanis szerelmes voltam, utána meg már nem. Miközben állítólag Párizs a szerelmesek városa. Hát, nekem sikerült ezt is inverzben lehozni!
Vizuál Cannes 2019

A nagy visszatérők fesztiváljának ígérkezik Cannes

Jim Jarmusch zombifilmjével nyílik a 72. cannes-i fesztivál május 14-én. Visszatér és versenybe száll az Arany Pálmáért Pedro Almodóvar, Ken Loach, Xavier Dolan, Terrence Malick és a Dardenne fivérek is, a zsűri elnöke Alejandro González Inárritu lesz.
Vizuál fényképTár

Róbert bácsi – jótevő vagy csaló?

A nagylelkű adakozót mindenki csak így ismerte Budapesten: Róbert bácsi. A városhoz tartozó egyik jellegzetes figura volt ő. Hogy ki is ő valójában, az már a kortársaknak is komoly fejtörést okozott, sőt rendőrségi nyomozás is volt az ügyben..
Vizuál interjú

Modern rabszolgák, akiket a félelem tart fogva

Maris modern rabszolgaként él napjaink Budapestjén egy családnál, ahol megalázzák, és fizikailag is bántalmazzák. Tuza-Ritter Bernadett másfél évig követte kamerájával az 52 éves asszony mindennapjait, hogy bemutassa, hogyan lehet valakit tíz évig fogva tartani rácsok helyett rettegéssel.