Vizuál

Világmodellek - Csernus, Erdély, Csörgő

2013.01.15. 10:18
Ajánlom
A művész és a műterem viszonyát, a műtermet mint az alkotás helyszínét vizsgálja a Magyar Nemzeti Galéria április 28-ig nyitva tartó, Világmodellek - Műtermi kísérletek és dokumentumok Kondortól napjainkig című kiállítása.

A műterem kitüntetett helyszíne a művész életének, de mi történik ott, mi az, ami elválasztja a műteremben és azon kívül készült munkákat? - tette fel a kiállítás alapkérdését egy sajtóvezetésen Petrányi Zsolt, az MNG Jelenkori Gyűjteményének vezetője, a Műcsarnok korábbi igazgatója. A gyűjtemény anyagát az állandó tárlat mellett témák, kérdéskörök mentén kívánják bemutatni egy olyan kiállítás-sorozat keretében, amely érdekes összefüggéseket körüljárva mélyíti el a második világháború utáni magyar művészetről alkotott képet.

Petrányi Zsolt beszámolója szerint a sorozat első darabjaként létrejött kiállításban kurátortársaival, Kumin Mónikával és Százados Lászlóval arra is kísérletet tesznek, hogy feltérképezzék a műterem fogalmának az utóbbi fél évszázadban megtapasztalható jelentésváltozásait. A kiindulópontot Kondor Béla élete végén készített fotósorozatai jelentik, amelyek úgy építik magukba a műtermi környezetet, használják fel a művész saját készítésű szerkezeteit, repülőgép-modelljeit, hogy egyben a hetvenes évektől kibontakozó kísérleti fotóhasználat jelentős példáivá is válnak - közölte Százados László.

Hozzáfűzte, hogy Csernus Tibort és Megyik Jánost többek között a modellépítéshez való erős vonzódás rokonítja Kondorral. A Balázs Béla Stúdió archívumában találtak rá a kurátorok Erdély Miklós Altorjai Sándorról forgatott legendás rövidfilmjére, amely mellé a Mátis Lilla Hajnóczy Péter halála után, az író lakásában készített filmjét helyezték. Gémes Pétertől, Jovánovics Györgytől és Baranyay Andrástól olyan fotósorozatok kerültek egymás mellé, amelyek mind alkotóik műtermi formanyelvi kísérleteit dokumentálják.

Érmezei Zoltán alkotóként is felbukkan Rauschenberger Jánossal közösen festett Rajzoló tükörkép című képe révén, de hatása Fehér Márta Átlényegülés című sorozatán is érezhető, amelyben a művész gipszfelületre vitt fel camera obscurával készített felvételeket. Lengyel András analóg, digitális és újabban mobilfotók hosszú során keresztül örökíti meg környezetét, míg Szabó Dezső makettek építésével és fotózásával relativizálja a média által sugárzott képi valóságot. Csörgő Attila műterme ritkán jelenik meg geometrikus szerkezetekre épülő életművében, az MNG kiállításán látható fotókon azonban az alkotóműhely is felfedezhető.

A tárlat katalógusát az érdeklődők digitális formában, az MNG honlapjáról, itt is letölthetik.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Lábnyomot kaptak a Halhatatlanok Társulatának új tagjai

Szombat délelőtt újabb lábnyomokkal gazdagodott a Pesti Broadway az Operettszínház előtt. Az 1996-ban alapított Halhatatlanok Társulata öt év kihagyás után választott új tagokat még májusban, most pedig ünnepélyes keretek között avatták fel a díj részeként fémbe öntött lábnyomokat.
Színház

Dragomán György parádés egyperces novellában reflektált az SZFE ügyére

A József Attila-díjas író szerint nem biztos, hogy célravezető egy exezredest kinevezni az egyetem kancellári pozíciójára. Amúgy meg ki tudja, lehet, hogy én értem félre az egyperces novellát.
Klasszikus

Márta emlékére játszik Kurtág György

Az új felvételen Mozart-mű hallható.
Színház

Blokád alá került az SZFE Rákóczi úti épülete is

Miután Szarka Gábor pénteken előrehozott őszi szünetet rendelt el és hat órára ki akarta üríttetni a Vas és a Szentkirályi utcai épületet, a diákok sajtótájékoztatójával egy időben több hallgató átvonult az SZFE Rákóczi úti campusához, hogy ott védje a termeket.
Színház

A Minisztérium továbbra sem reagál az SZFE-s hallgatók követeléseire

Hétfő reggelre megmozdulást szerveztek az SZFE-s hallgatók az Innovációs és Technológiai Minisztérium Szemere utcai épülete elé. A helyszínválasztás nem véletlen: ugyanis a Minisztérium közbeavatkozásával lehetne csak feloldani az egyetemi polgárság és a kuratórium között kialakult helyzetet. A tüntetésen a diákok mellett közel harminc ismert színházi és filmes alkotó kampányolt az autonóm felsőoktatás mellett.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál gyász

58 évesen elhunyt James Redford, Robert Redford fia

Az amerikai színészlegenda fia pénteken hunyt el epevezetékrákban – írta a BBC hírportálja.
Vizuál magazin

Visszatalálni önmagunkhoz – Bábszínház a Telekom kiállításán

A Ludwig Múzeum két új időszakos kiállítással színesíti az őszt. A múlt héten megnyitott BarabásiLab: Rejtett mintázatok. A hálózati gondolkodás nyelve című tárlat a láthatatlan összefüggéseket fedi fel a különböző univerzális rendszerek kapcsolódási pontjai között. A kapcsolatok rejtett világát mutatja be az Egyensúlyban. Művek az Art Collection Telekom gyűjteményéből című kiállítás is, amelyen a közösség erejéről, az embereket összetartó vagy elválasztó tényezőkről szóló műveket láthatunk.
Vizuál kult50

„A nagy teher összeszed” – Gera Marina a Kult50-ben

„Úgy álltam hozzá, hogy ezt a maratont én most lefutom, de úgy, hogy ez most az én csúcsom lesz. Nagyon akartam nagyon jól megcsinálni, de az a görcs, amit a megfelelési vágyhoz kötök, nem volt bennem. Ha mondják, hogy ezt csak most az egyszer tudjuk felvenni, többször nem, akkor csak azért is hozom a legjobb formám, ilyen szempontból sportoló alkat vagyok, a nagy teher összeszed, és nem szétesek tőle” – árulta el Gera Marina, az ország első Nemzetközi Emmy-díjas színésznője a sikerét meghozó Örök tél című filmről.
Vizuál Film

Több mint 10 millió euróval támogatta a magyar filmszakmát a Kreatív Európa MEDIA

Az Európai Unió számos díjnyertes magyar film fejlesztését, forgalmazását, valamint filmfesztivál megrendezését támogatta Magyaroroszágon a Kreatív Európa MEDIA alprogramjának keretében a 2014-2020 közötti időszakban.
Vizuál magazin

Egy aszfaltpattanás is lehet műtárgy – A Fiat 500 a képzőművészetben

Olaszországban a mobilitást jelentette a nagy tömegek számára – voltak, akik egyenesen úgy fogalmaztak, hogy „ez volt az autó, mely a volán mögé ültette Itáliát”. Magyarországon az első nyugati autóként jelent meg a 60-as évek végén. Hangos volt, pici és a motorja is csak valamivel erősebb, mint egy robogónak, mégis a legtöbb tulajdonos számára feledhetetlen emlékek sora kötődött a mára már kultikus ikonná vált Fiat 500-hoz.