Pierre-Auguste Renoir az életöröm művésze volt, palettája a legnehezebb időszakokban sem sötétült el – mondta el a kiállítás csütörtöki sajtóbemutatóján a Szépművészeti Múzeum főigazgatója. Baán László hangsúlyozta: első alkalommal nyílik Magyarországon Pierre-Auguste Renoir egész életművét átfogó, nagyszabású kiállítás, de bárhol a világon ritka egy hasonló tárlat. Mint felidézte, a kormányzat támogatásával 2019-ben
a múzeum utóbbi száz évének legnagyobb értékű szerzeményezéseként sikerült megvásárolni Renoir Fekvő női akt (Gabrielle) című festményét.
Az 1903-ban festett mű egy három darabból álló sorozat része, így felvetődött az ötlet, hogy – a világon először – másik két párdarabjával együtt kellene bemutatni. A párizsi Musée d'Orsay-vel és a Musée de l'Orangerie-vel együttműködésben nemcsak ezt a két festményt sikerült kikölcsönözni a budapesti kiállításra: több mint 20 közgyűjteményből összesen mintegy 70 Renoir-mű lesz látható a Szépművészetiben.
Cécile Girardeau és Paul Perrin, a tárlat francia kurátorai kiemelték: a Szépművészeti összegyűjtötte Renoir hosszú pályafutásának csúcsműveit. A válogatás a mester alakábrázolására koncentrál, bemutatva, hogy Renoir miben volt a legeredetibb az impresszionisták között is. A tárlat ezen felül azt is jól megmutatja, milyen volt Renoir viszonya a hagyományokkal: újító festő volt ugyan, de felnézett nagy elődeire, és egy hosszú tradíció utolsó láncszemének tartotta magát, hat évtizedes pályafutása során pedig számos technikával kísérletezett.
A Szépművészetiben nyílik a legszebb Renoir-kiállítás, amelyet valaha láttam
– méltatta a tárlatot Paul Perrin.
Kovács Anna Zsófia, a kiállítás magyar kurátora arra hívta fel a figyelmet, hogy Renoirt ugyan joggal tartják számon az impresszionizmus egyik legnagyobb alakjaként, a Szépművészeti tárlata bemutatja a festő korai, impresszionizmus előtti munkáit éppúgy, mint a későbbi, klasszicizálóbb alkotásokat. Az első egység Renoir arcképeit vizsgálja, a mester kevés önarcképeinek egyikével indítva. Renoir portréin felbukkannak művésztársai és hozzátartozóik, mint Frédéric Bazille és Claude Monet, Madame Monet és William Sisley, valamint a korabeli párizsi és európai társasági élet számos ismert alakja Jeanne Samary színésznőtől Richard Wagnerig.
A képre kattintva galéria nyílik
A táj- és életképek szekciója az impresszionizmus kibontakozását követi nyomon Renoir vásznain. Olyan fő művek, mint a La Grenouillère vagy A hinta, a tájképek és a Moulin de la Galette forgatagát megidéző vázlat mind azt bizonyítják, hogy Renoir érdeklődésének középpontjában egyrészt a modern élet szépségei, a társasági jelentek, a flörtölés megörökítése, másfelől a fényhatások újszerű megragadása állt. A szintén a fő művek között számon tartott Vidéki tánc rajzosabb festésmódja már a későbbi, klasszikusabb korszak felé mutat, amely Renoir itáliai körútja és családalapítása után bontakozott ki igazán.
Gyermekei születésével a festő kedvelt témájává vált az anyaság, a családi jelenetek és a gyermekportrék, az otthon nyugalma és a meghitt enteriőrök.
Első állami megrendelésére is egy intim hangulatú kompozíciót ajánlott fel. A zongorázó lányokat megörökítő jelenetet több verzióban is megfestette, ezek közül kettő látható egymás mellett a Szépművészetiben.
Külön egység mutatja be Renoir aktjait, egy 1857-es porcelán gyertyatartón keresztül felidézve azt is, hogy a későbbi mester fiatalon vázafestőként kezdte pályáját. A látogatók találkozhatnak Renoir ritka férfiaktjainak, valamint szintén nem gyakori impresszionista aktjainak magas színvonalú példáival, a terem fő látványossága azonban a Szépművészeti négy éve megvásárolt fekvő aktja és annak két párdarabja.
Kevéssé ismert, hogy az idős Renoir az 1910-es években részben a szobrászat felé fordult, noha tervei bronzba öntéséhez már segítségre volt szüksége.
Mintegy húsz elkészült szobrából kettő (a Győzedelmes Vénusz és a Mosónő) látható a kiállításban. Az 1919-ben befejezett Fürdőzők Renoir utolsó fő műve, az életmű összegzésének is tekinthető festményen a mester még utolsó hónapjaiban is hosszan dolgozott. A kiállítás záróterme felidézi Renoir korábban magyar magángyűjteményekben őrzött, illetve budapesti tárlatokon bemutatott műveit, de a látogatók egy filmet is megtekinthetnek az idős mesterről.
A Renoir – A festő és modelljei című kiállítás péntektől 2024. január 7-ig lesz látható a Szépművészeti Múzeumban. További információ itt érhető el. >>>
Fejléckép: Renoir: Ebéd után (fotó/forrás: Städel Museum, Frankfurt am Main)
hírlevél
