Vizuál

Virsliárus a pesti utcán – Éjszakai életkép az 1930-as évekből

2020.04.09. 15:25
Ajánlom
A Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtára kitűnő műtárgyvédelmi körülményeket biztosító raktárának köszönhetően ma is részletgazdag képet ad ez az 1930-as évekből származó, villanófénnyel készült életkép.

Kik jártak a pesti utcán éjszaka?

A fenyőmadaras tót, a hordár, a gesztenyesütő, a kucséber, a fagylaltos, a perecárus jól ismert „berendezései” voltak a pesti utcának. Visszatérő motívuma a régi századforduló publicisztikájának a virágárus megjelenésével a tavaszt, a „maróniárus” kályhájának feltűnésével pedig a telet jelezni. Az első világháború, a pénz-és élelmiszerhiány miatt időlegesen eltűntek ezek a pesti utcát oly otthonossá tévő alakok. „Lehulltak a fáról, mint az őszi levél” merengett el hiányunkon „Pusztuló fajok” című cikkében az Uj Idők 1918-ban. A 20-as évek gazdasági válsága azonban újra megtöltötte az utcát a városi forgatagban a „meglátni és megkívánni” elvében bízó, megélhetést remélő kisegzisztenciákkal, köztük sok hadirokkanttal.

„Ma Budapest az utcai árusok városa. Minden sarkon, minden középület előtt utcai árusok egész légiója tanyáz. Az utcán vehetsz magadnak cukrot, csokoládét, tormásvirslit, datolyát, főzőkanalat, csipkét, ceruzát, fogkefét, ruhatisztítót, cipőkrémet, luftballont. Egy új iparág fejlődött naggyá a gazdasági besszben: az utcai árusok cége, vagy ahogy ők mondják: vásári kereskedők” – írta Stób Zoltán a Színházi Életben 1925-ben.

Az utcai menü egyre bővült, a nyári gyümölcsökhöz, téli sültgesztenyéhez csatlakozott a pattogatott kukorica, a zsírban sült burgonyaszeletke, a főtt kukorica, s a Kolozsváron már a békeidőkben ismert, onnan Budapestre származott fogás, a virsli. A Pesti Hírlap szerint virsliárus 1937-ben még csak „gyéren van jelen”, de számuk egyre szaporodott.

021-111334.jpg

Virsliárus a pesti utcán, a Magyar Filmiroda Rt. felvétele, 1930-as évek második fele (Üvegnegatív, 13x18 cm) (Fotó/Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár gyűjteménye)

A virsliárusok igazi szezonja a tavasz és a nyár volt, mikor a város éjszakai élete is legélénkebben lüktetett. De ősszel és télen is sokan, munkájukkal végzett autóbusz-és villamosvezetők, nyomdászok, újságírók, ruhatárosok, vagy a színházi előadások közönsége állt meg a búcsús bódéra emlékeztető, acetilén- vagy benzinlámpával megvilágított bódé előtt egy bádogedényből előkerülő forró debrecenire, virslire tormával vagy mustárral, szelet kenyérrel – és egy kis beszélgetésre.

Képünk akár egy kabarétréfa színpadképe is lehetne,

például a népszerű, később Amerikában is sikeres színpadi szerző, László Miklós 1934-ben írt, Forró a virsli, urak! című jelenetéhez. Ezek a jellegzetes utcai alakok, s egyáltalán az utca mozgalmas élete a technika alkalmatlansága miatt nem jelent meg a műfény nélkül készült korai éjszakai fényképéken. Azok tehát még nélkülözték a fényképezés egyik fő tárgyát, az embert. Azonban az 1930-as évekre sokat változtak az éjszaka kóborló fényképészek lehetőségei, az expozíciós idő az esetleg órákig tartó megvilágítás és a pillanatfelvétel között váltakozhatott, s a '20-as évek végén a villanófények használata is jelentősen könnyebbé vált. Az éjszakai vedútákhoz, utcaképekhez újabb műfajok csatlakoztak, a város nem üres színpad volt többé, a fényes kulisszák között és mögött megjelentek a valódi életet élő emberek.

A fényképein a budapesti élet otthonos szépségét megragadó Kinszki Imre 1932-ben írt, Éjszakai felvételek című útmutatójában az éjszakai fényképeknek már rengeteg alfajáról beszél, s ezek egyike az életkép volt.

Ezt a villanófénnyel készült életképet egy üveglemeznek köszönhetjük, amely – a Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtára kitűnő műtárgyvédelmi körülményeket biztosító raktárának köszönhetően – ma is részletgazdag képet ad. A felvételt a Magyar Filmiroda Rt. egyik névtelenül dolgozó fényképésze készítette csaknem kilencven évvel ezelőtt.

Az éjszakai fényképezés magyarországi kezdeteiről hamarosan megjelenő Fényképtárgy című kötetünkben olvashat. Addig is böngésszen a Magyar Nemzeti Múzeum online adatbázisában

FÉNYKÉPTÁR

Mi ez a sorozat?

Hogyan, milyen elvek szerint épül fel, majd gyarapodik egy történeti fényképgyűjtemény? Mit jelent, hogy az analóg fényképek nemcsak képi tartalmak hordozói, hanem tárgyak is? Mire tanít egy fotóarchívum testközelből? A fénykép vajon elválasztható-e a tértől, időtől és attól a társadalmi környezettől, amelyben keletkezett, vagy kimondhatjuk: a fényképek története egyúttal használatuk története? Milyen forrásokkal dolgozunk? Mihez kezd – és mihez kezdhet még – egy történész a fényképekkel?

Sorozatunk írásaiban a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárának történész-muzeológusai – többek közt – e kérdésekre keresik a választ egy-egy konkrét példán keresztül.

Magyarország legrégibb és legnagyobb történeti fényképgyűjteménye több mint százesztendős múltra tekint vissza. Munkatársai gyűjtik, rendszerezik, és feldolgozzák a magyar történelemre vonatkozó fényképfelvételeket, emellett a tár fotótörténeti és fotótechnika-történeti fényképanyaga is jelentős. Jelenleg összesen több mint 1 millió felvételt őriz, ebből több mint 200 ezret egyedileg nyilvántartva, a többit időrendi, tematikus rendszerezésben. A gyűjtemény műtárgynak számító fényképei kutathatók és a folyamatos digitalizálásának hála, egyre több kép érhető el a Nemzeti Múzeum online adatbázisában.

További érdekességeket olvashatsz a Fényképtárról sorozatindító cikkünkben.

A sorozat korábbi részeiért KATTINTS>>>

Legnépszerűbb

Zenés színház

Elhunyt Haramza László operaénekes

A Magyar Állami Operaház magánénekesét 60 éves korában érte a halál – adta hírül az Opera.
Zenés színház

Ingyen látható a Macskák londoni előadása az online térben

Bemutatásának 40. évfordulóján a The Show Must Go On Youtube-csatornája ingyenesen közvetíti Andrew Lloyd Webber kultikus darabját, a Macskákat.
Vizuál

KÉP-regény: A Gyilkos tó kémiája

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal Gyilkos-tónál megélt pálinka-történeteket mesélt.
Zenés színház

Idén is díjazták a nemzetközi operaélet legjobbjait

Online díjátadón jelentették be az Opera Awards győzteseit, akik a 2020/21-es évadban nyújtott teljesítményük alapján érdemelték ki a díjat.
Vizuál

Új kiállítótérrel bővül a Virág Judit Galéria

Rippl-Rónai, Bortnyik és Munkácsy remekművei láthatók a május 15-én nyíló, csaknem 400 négyzetméteres területtel kibővülő Virág Judit Galériában, ahol a 105 kortárs és 157 klasszikus művet felvonultató új aukciós tárlat is megtekinthető.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál újranyitás

Premier előtt látható a Szupernóva az Ideje moziba menni fesztiválon

Kilenc új filmet mutat be az Ideje moziba menni fesztivál május 27. és 30. között. Az egyik legjobban várt film a Szupernóva, a lélegzetelállító tájakon forgatott érzékeny romantikus brit dráma Colin Firth és Stanley Tucci főszereplésével.
Vizuál ajánló

Françoise Gilot 100. születésnapja előtt tiszteleg a Várfok Galéria

Az art KARLSRUHE vendégeként május 19. és 21. között a Várfok Galéria a Várfok Project Roomban rendezi be hibrid standját, amelyen Françoise Gilot 100. születésnapja előtt tisztelgő One-Artist-Show és a Várfok Highlights válogatás lesz látható. 
Vizuál magazin

KÉP-regény: A Gyilkos tó kémiája

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal Gyilkos-tónál megélt pálinka-történeteket mesélt.
Vizuál aukció

Új kiállítótérrel bővül a Virág Judit Galéria

Rippl-Rónai, Bortnyik és Munkácsy remekművei láthatók a május 15-én nyíló, csaknem 400 négyzetméteres területtel kibővülő Virág Judit Galériában, ahol a 105 kortárs és 157 klasszikus művet felvonultató új aukciós tárlat is megtekinthető.
Vizuál hír

Jelentős elismerésben részesül Marina Abramović

Marina Abramović világhírű performanszművész kapja idén a spanyol Nobel-díjnak is nevezett Asztúria hercegnője-díjat művészeti kategóriában – adta hírül a Papageno, a Pledge Times hírportálra hivatkozva. Az Asztúria hercegnője Alapítvány minden évben nyolc kategóriában osztja ki az elismerést, melynek első kihirdetett győztese a szerb művész.