Vizuál

Virsliárus a pesti utcán – Éjszakai életkép az 1930-as évekből

2020.04.09. 15:25
Ajánlom
A Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtára kitűnő műtárgyvédelmi körülményeket biztosító raktárának köszönhetően ma is részletgazdag képet ad ez az 1930-as évekből származó, villanófénnyel készült életkép.

Kik jártak a pesti utcán éjszaka?

A fenyőmadaras tót, a hordár, a gesztenyesütő, a kucséber, a fagylaltos, a perecárus jól ismert „berendezései” voltak a pesti utcának. Visszatérő motívuma a régi századforduló publicisztikájának a virágárus megjelenésével a tavaszt, a „maróniárus” kályhájának feltűnésével pedig a telet jelezni. Az első világháború, a pénz-és élelmiszerhiány miatt időlegesen eltűntek ezek a pesti utcát oly otthonossá tévő alakok. „Lehulltak a fáról, mint az őszi levél” merengett el hiányunkon „Pusztuló fajok” című cikkében az Uj Idők 1918-ban. A 20-as évek gazdasági válsága azonban újra megtöltötte az utcát a városi forgatagban a „meglátni és megkívánni” elvében bízó, megélhetést remélő kisegzisztenciákkal, köztük sok hadirokkanttal.

„Ma Budapest az utcai árusok városa. Minden sarkon, minden középület előtt utcai árusok egész légiója tanyáz. Az utcán vehetsz magadnak cukrot, csokoládét, tormásvirslit, datolyát, főzőkanalat, csipkét, ceruzát, fogkefét, ruhatisztítót, cipőkrémet, luftballont. Egy új iparág fejlődött naggyá a gazdasági besszben: az utcai árusok cége, vagy ahogy ők mondják: vásári kereskedők” – írta Stób Zoltán a Színházi Életben 1925-ben.

Az utcai menü egyre bővült, a nyári gyümölcsökhöz, téli sültgesztenyéhez csatlakozott a pattogatott kukorica, a zsírban sült burgonyaszeletke, a főtt kukorica, s a Kolozsváron már a békeidőkben ismert, onnan Budapestre származott fogás, a virsli. A Pesti Hírlap szerint virsliárus 1937-ben még csak „gyéren van jelen”, de számuk egyre szaporodott.

021-111334.jpg

Virsliárus a pesti utcán, a Magyar Filmiroda Rt. felvétele, 1930-as évek második fele (Üvegnegatív, 13x18 cm) (Fotó/Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár gyűjteménye)

A virsliárusok igazi szezonja a tavasz és a nyár volt, mikor a város éjszakai élete is legélénkebben lüktetett. De ősszel és télen is sokan, munkájukkal végzett autóbusz-és villamosvezetők, nyomdászok, újságírók, ruhatárosok, vagy a színházi előadások közönsége állt meg a búcsús bódéra emlékeztető, acetilén- vagy benzinlámpával megvilágított bódé előtt egy bádogedényből előkerülő forró debrecenire, virslire tormával vagy mustárral, szelet kenyérrel – és egy kis beszélgetésre.

Képünk akár egy kabarétréfa színpadképe is lehetne,

például a népszerű, később Amerikában is sikeres színpadi szerző, László Miklós 1934-ben írt, Forró a virsli, urak! című jelenetéhez. Ezek a jellegzetes utcai alakok, s egyáltalán az utca mozgalmas élete a technika alkalmatlansága miatt nem jelent meg a műfény nélkül készült korai éjszakai fényképéken. Azok tehát még nélkülözték a fényképezés egyik fő tárgyát, az embert. Azonban az 1930-as évekre sokat változtak az éjszaka kóborló fényképészek lehetőségei, az expozíciós idő az esetleg órákig tartó megvilágítás és a pillanatfelvétel között váltakozhatott, s a '20-as évek végén a villanófények használata is jelentősen könnyebbé vált. Az éjszakai vedútákhoz, utcaképekhez újabb műfajok csatlakoztak, a város nem üres színpad volt többé, a fényes kulisszák között és mögött megjelentek a valódi életet élő emberek.

A fényképein a budapesti élet otthonos szépségét megragadó Kinszki Imre 1932-ben írt, Éjszakai felvételek című útmutatójában az éjszakai fényképeknek már rengeteg alfajáról beszél, s ezek egyike az életkép volt.

Ezt a villanófénnyel készült életképet egy üveglemeznek köszönhetjük, amely – a Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtára kitűnő műtárgyvédelmi körülményeket biztosító raktárának köszönhetően – ma is részletgazdag képet ad. A felvételt a Magyar Filmiroda Rt. egyik névtelenül dolgozó fényképésze készítette csaknem kilencven évvel ezelőtt.

Az éjszakai fényképezés magyarországi kezdeteiről hamarosan megjelenő Fényképtárgy című kötetünkben olvashat. Addig is böngésszen a Magyar Nemzeti Múzeum online adatbázisában

FÉNYKÉPTÁR

Mi ez a sorozat?

Hogyan, milyen elvek szerint épül fel, majd gyarapodik egy történeti fényképgyűjtemény? Mit jelent, hogy az analóg fényképek nemcsak képi tartalmak hordozói, hanem tárgyak is? Mire tanít egy fotóarchívum testközelből? A fénykép vajon elválasztható-e a tértől, időtől és attól a társadalmi környezettől, amelyben keletkezett, vagy kimondhatjuk: a fényképek története egyúttal használatuk története? Milyen forrásokkal dolgozunk? Mihez kezd – és mihez kezdhet még – egy történész a fényképekkel?

Sorozatunk írásaiban a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárának történész-muzeológusai – többek közt – e kérdésekre keresik a választ egy-egy konkrét példán keresztül.

Magyarország legrégibb és legnagyobb történeti fényképgyűjteménye több mint százesztendős múltra tekint vissza. Munkatársai gyűjtik, rendszerezik, és feldolgozzák a magyar történelemre vonatkozó fényképfelvételeket, emellett a tár fotótörténeti és fotótechnika-történeti fényképanyaga is jelentős. Jelenleg összesen több mint 1 millió felvételt őriz, ebből több mint 200 ezret egyedileg nyilvántartva, a többit időrendi, tematikus rendszerezésben. A gyűjtemény műtárgynak számító fényképei kutathatók és a folyamatos digitalizálásának hála, egyre több kép érhető el a Nemzeti Múzeum online adatbázisában.

További érdekességeket olvashatsz a Fényképtárról sorozatindító cikkünkben.

A sorozat korábbi részeiért KATTINTS>>>

Legnépszerűbb

Jazz/World

Hallgasd meg az összetartozás dalát – Csík Zenekar: Hazám, hazám

Elkészült a Nemzeti Összetartozás Dala, a Csík Zenekar dalát olyan művészek éneklik, mint Miklósa Erika, Szarka Tamás és Molnár Levente.
Vizuál

Ingyenes filmek a Trianon emléknapon a Távmoziban

A korszakban játszódó ingyenesen vetített filmekkel, illetve az akkori virágzó filmes és színházi életet bemutató különleges Filmhíradóval kapcsolódik a Trianon100 eseménysorozathoz június 4-én a Budapest Film Zrt..
Vizuál

Próbáld ki a tudásod a Nemzeti Múzeum Trianon 100 kvízeivel!

Bár a múzeum kapui még mindig zárva tartanak, a Nemzeti Múzeum a virtuális térben továbbra is tartja a kapcsolatot látogatóival, határon innen és túlról. A Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából egy helyre gyűjtötték a témához kapcsolódó online tartamalmainkat, kvízeinket és játékos feladataikat.
Klasszikus

Fellélegzés címmel jön a Fesztivál Akadémia Budapest augusztusban

Az idei komolyzenei fesztivált augusztus 20. és 30. között rendezik meg a Zeneakadémián és más budapesti helyszíneken hatvan magyar művész részvételével.
Plusz

Mihelyt vége a veszélyhelyzetnek, nyithatnak a színházak, a mozik, a múzeumok

Ezt Gulyás Gergely jelentette be a mai Kormányinfón. A Parlament június 16-án szavaz a veszélyhelyzet megszűnéséről.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál magazin

Kincsek Kolozsvárról

Lengyel Beatrix, a Magyar Nemzeti Múzeum történész-muzeológusa ezúttal egy tisztes polgári vállalkozót, Kolozsvár egykori társas életének fontos alakját idézi meg: az első könyvkiadót Erdélyben, aki honoráriumot fizetett a szerzőinek.
Vizuál Film

Ingyenes filmek a Trianon emléknapon a Távmoziban

A korszakban játszódó ingyenesen vetített filmekkel, illetve az akkori virágzó filmes és színházi életet bemutató különleges Filmhíradóval kapcsolódik a Trianon100 eseménysorozathoz június 4-én a Budapest Film Zrt..
Vizuál Film

Az egzotikus filmek magyar mestere - Korda Zoltán

Az angol filmipart meghatározó Korda fivérek egyike, a négy Oscar-díjra jelölt A dzsungel könyve alkotója. A bagdadi tolvaj című filmjükből a Disney Aladdin című rajzfilmje és A csillagok háborúja is merített. A filmrendező, producer 1895. június 3-án született.
Vizuál online

Próbáld ki a tudásod a Nemzeti Múzeum Trianon 100 kvízeivel!

Bár a múzeum kapui még mindig zárva tartanak, a Nemzeti Múzeum a virtuális térben továbbra is tartja a kapcsolatot látogatóival, határon innen és túlról. A Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából egy helyre gyűjtötték a témához kapcsolódó online tartamalmainkat, kvízeinket és játékos feladataikat.
Vizuál magazin

Hatszor nősült az egyik leghíresebb agglegényt alakító színész

A még kardigánjaiban is hódító angolt Szexi Rexinek becézték a lapok. Hasonlóan ironikus, hogy legismertebb alakításai között több musical is van, pedig saját bevallása szerint alig pár hangot tud énekelni. Rex Harrison neve egybe forrt a My Fair Lady Higgins professzorával.