Vizuál

Virsliárus a pesti utcán – Éjszakai életkép az 1930-as évekből

2020.04.09. 15:25
Ajánlom
A Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtára kitűnő műtárgyvédelmi körülményeket biztosító raktárának köszönhetően ma is részletgazdag képet ad ez az 1930-as évekből származó, villanófénnyel készült életkép.

Kik jártak a pesti utcán éjszaka?

A fenyőmadaras tót, a hordár, a gesztenyesütő, a kucséber, a fagylaltos, a perecárus jól ismert „berendezései” voltak a pesti utcának. Visszatérő motívuma a régi századforduló publicisztikájának a virágárus megjelenésével a tavaszt, a „maróniárus” kályhájának feltűnésével pedig a telet jelezni. Az első világháború, a pénz-és élelmiszerhiány miatt időlegesen eltűntek ezek a pesti utcát oly otthonossá tévő alakok. „Lehulltak a fáról, mint az őszi levél” merengett el hiányunkon „Pusztuló fajok” című cikkében az Uj Idők 1918-ban. A 20-as évek gazdasági válsága azonban újra megtöltötte az utcát a városi forgatagban a „meglátni és megkívánni” elvében bízó, megélhetést remélő kisegzisztenciákkal, köztük sok hadirokkanttal.

„Ma Budapest az utcai árusok városa. Minden sarkon, minden középület előtt utcai árusok egész légiója tanyáz. Az utcán vehetsz magadnak cukrot, csokoládét, tormásvirslit, datolyát, főzőkanalat, csipkét, ceruzát, fogkefét, ruhatisztítót, cipőkrémet, luftballont. Egy új iparág fejlődött naggyá a gazdasági besszben: az utcai árusok cége, vagy ahogy ők mondják: vásári kereskedők” – írta Stób Zoltán a Színházi Életben 1925-ben.

Az utcai menü egyre bővült, a nyári gyümölcsökhöz, téli sültgesztenyéhez csatlakozott a pattogatott kukorica, a zsírban sült burgonyaszeletke, a főtt kukorica, s a Kolozsváron már a békeidőkben ismert, onnan Budapestre származott fogás, a virsli. A Pesti Hírlap szerint virsliárus 1937-ben még csak „gyéren van jelen”, de számuk egyre szaporodott.

021-111334.jpg

Virsliárus a pesti utcán, a Magyar Filmiroda Rt. felvétele, 1930-as évek második fele (Üvegnegatív, 13x18 cm) (Fotó/Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár gyűjteménye)

A virsliárusok igazi szezonja a tavasz és a nyár volt, mikor a város éjszakai élete is legélénkebben lüktetett. De ősszel és télen is sokan, munkájukkal végzett autóbusz-és villamosvezetők, nyomdászok, újságírók, ruhatárosok, vagy a színházi előadások közönsége állt meg a búcsús bódéra emlékeztető, acetilén- vagy benzinlámpával megvilágított bódé előtt egy bádogedényből előkerülő forró debrecenire, virslire tormával vagy mustárral, szelet kenyérrel – és egy kis beszélgetésre.

Képünk akár egy kabarétréfa színpadképe is lehetne,

például a népszerű, később Amerikában is sikeres színpadi szerző, László Miklós 1934-ben írt, Forró a virsli, urak! című jelenetéhez. Ezek a jellegzetes utcai alakok, s egyáltalán az utca mozgalmas élete a technika alkalmatlansága miatt nem jelent meg a műfény nélkül készült korai éjszakai fényképéken. Azok tehát még nélkülözték a fényképezés egyik fő tárgyát, az embert. Azonban az 1930-as évekre sokat változtak az éjszaka kóborló fényképészek lehetőségei, az expozíciós idő az esetleg órákig tartó megvilágítás és a pillanatfelvétel között váltakozhatott, s a '20-as évek végén a villanófények használata is jelentősen könnyebbé vált. Az éjszakai vedútákhoz, utcaképekhez újabb műfajok csatlakoztak, a város nem üres színpad volt többé, a fényes kulisszák között és mögött megjelentek a valódi életet élő emberek.

A fényképein a budapesti élet otthonos szépségét megragadó Kinszki Imre 1932-ben írt, Éjszakai felvételek című útmutatójában az éjszakai fényképeknek már rengeteg alfajáról beszél, s ezek egyike az életkép volt.

Ezt a villanófénnyel készült életképet egy üveglemeznek köszönhetjük, amely – a Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtára kitűnő műtárgyvédelmi körülményeket biztosító raktárának köszönhetően – ma is részletgazdag képet ad. A felvételt a Magyar Filmiroda Rt. egyik névtelenül dolgozó fényképésze készítette csaknem kilencven évvel ezelőtt.

Az éjszakai fényképezés magyarországi kezdeteiről hamarosan megjelenő Fényképtárgy című kötetünkben olvashat. Addig is böngésszen a Magyar Nemzeti Múzeum online adatbázisában

FÉNYKÉPTÁR

Mi ez a sorozat?

Hogyan, milyen elvek szerint épül fel, majd gyarapodik egy történeti fényképgyűjtemény? Mit jelent, hogy az analóg fényképek nemcsak képi tartalmak hordozói, hanem tárgyak is? Mire tanít egy fotóarchívum testközelből? A fénykép vajon elválasztható-e a tértől, időtől és attól a társadalmi környezettől, amelyben keletkezett, vagy kimondhatjuk: a fényképek története egyúttal használatuk története? Milyen forrásokkal dolgozunk? Mihez kezd – és mihez kezdhet még – egy történész a fényképekkel?

Sorozatunk írásaiban a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárának történész-muzeológusai – többek közt – e kérdésekre keresik a választ egy-egy konkrét példán keresztül.

Magyarország legrégibb és legnagyobb történeti fényképgyűjteménye több mint százesztendős múltra tekint vissza. Munkatársai gyűjtik, rendszerezik, és feldolgozzák a magyar történelemre vonatkozó fényképfelvételeket, emellett a tár fotótörténeti és fotótechnika-történeti fényképanyaga is jelentős. Jelenleg összesen több mint 1 millió felvételt őriz, ebből több mint 200 ezret egyedileg nyilvántartva, a többit időrendi, tematikus rendszerezésben. A gyűjtemény műtárgynak számító fényképei kutathatók és a folyamatos digitalizálásának hála, egyre több kép érhető el a Nemzeti Múzeum online adatbázisában.

További érdekességeket olvashatsz a Fényképtárról sorozatindító cikkünkben.

A sorozat korábbi részeiért KATTINTS>>>

Legnépszerűbb

Vizuál

Díjat nyert Cserhalmi György és Dunai Tamás Los Angelesben – Nézd meg közös kisfilmjüket!

Az Independent Short Awards online gáláján havi szinten díjazza a fesztiválra beküldött, hazájukban már sikerrel bemutatott alkotásokat. A véletlenszerűen kiválasztott és meghívott szakértők a nagy kitüntetésekhez hasonlóan itt is különböző kategóriákban értékelik a műveket, amikkel a világ minden tájáról lehet pályázni.
Plusz

„Az igazi beszélgetés az, amiben az igazság megmutatja magát” – Feldmár András 80 éves

Úgy véli, szabadságra vagyunk ítélve, és ez nehéz dolog. Hiszen ez nem a saját szabadságunkat jelenti, hanem elsősorban az élet szabadságát. És ha bántanak, akkor szabad arrébb menni. Sőt, kell. Születésnapját ünnepli a Kanadában élő pszichoterapeuta és gondolkodó, Feldmár András.
Színház

Szüleik ellen lázadó fiatalokról szól Vidnyánszky új rendezése a Nemzetiben

Shakespeare Rómeó és Júlia című művét tűzi műsorra a Nemzeti Színház Vidnyánszky Attila rendezésében; a szerelem mindenhatóságáról szóló darab olvasópróbáját kedden tartotta meg a társulat, a bemutatót december elejére tervezik.
Klasszikus

A Concertgebouw tiszteletbeli karmestere lett Fischer Iván

A Budapesti Fesztiválzenekar alapító-karmestere 2021 szeptemberétől az amszterdami Concertgebouw zenekarával is dolgozik.
Plusz

Állami kitüntetéseket kaptak művészeink október 23. alkalmából

Állami kitüntetéseket és egészségügyi díjakat adott át Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere és Latorcai Csaba, a tárca közigazgatási államtitkára hétfőn Budapesten.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál hír

Beintett a teknős a fotósnak, díjat ért

Átadták az idei Comedy Wildlife Photography díjakat, ami immár hat éve díjazza az év legviccesebb természetfotóit. A rangos megmérettetésre ebben az évben 44 döntős kép közül választották ki a legjobbakat.
Vizuál ajánló

Lábnyomok a Mars vörös porában

A Ludwig Múzeum Egyensúlyban című kiállításán számos olyan alkotó művével találkozhatunk, akik neve ismerősen csenghet a gyűjteményt ismerő látogatóknak. Roman Ondak szlovák művész Meghosszabbított álom című alkotása több tárlaton is szerepelt az elmúlt években. A mostani időszakos kiállítás szintén egy álomszerű művét mutatja be, amelynek címe Séta a Marson. Mit rejt ez a sejtelmes cím?
Vizuál hír

Alberto Barbera marad a Velencei Filmfesztivál igazgatója

Újabb négy évre, 2024-ig hosszabbították meg Alberto Barbera kinevezését – tudta meg a The Hollywood Reporter. A hosszabbításban az is közrejátszhatott, hogy az igazgató a pandémia idején sikerrel szervezte meg a fesztivált, ami a járványügyi előírások szigorú betartásával zajlott.
Vizuál hír

Gothár Péter új filmje a Sevillai Filmfesztiválon lesz látható

Meghívást kapott Gothár Péter új rendezése, a Hét kis véletlen az európai alkotásokból válogató Sevillai Filmfesztiválra. A film az Új hullámok szekció versenyprogramjában fog szerepelni.
Vizuál kult50

Vízipólósnak készült, aztán találkozott a kortárs képzőművészettel – Bencze Péter a Kult50-ben

Elég nehéz elképzelni, bár azért nem példa nélküli, hogy aki anno ellógta a művtöri órákat, egy szép napon azzal az elhatározással ébred fel, hogy szeretné felkarolni a kortárs képzőművészeket. Bencze Péter 22 éves koráig vízilabdaedzőnek készült – a sportolói karrier reményében költözött ki Londonba is –, de amikor egy pakisztáni festőművész lakótársa lett, 180 fokot fordult az élete.